Meryl Streep

Töretlen pályaív, királynői kisugárzás, tehetség felsőfokon: Meryl Streep védjegye. „Kaméleon, aki bármilyen szerephez hozzáidomul”- mondta róla Clint Eastwood, partnere és rendezője A szív hídjaiban.  Valóban, nincs az a  film, amiben ne nyújtana hiteles, sőt briliáns alakítást. Legutóbbi filmjében, a Dübörög a szívben vagány rocker, aki a nyolcvanas évekből őrzött bőrszerkóban feszít. Jonathan Damme Ricki, a kiégett rocksztár szerepébe bújtatta a hatvanhat éves színésznőt. Szerelmi bánatba süppedő lányát pedig a saját lánya, Mamie Gummer alakítja, akivel már korábban is volt közös szereplése, Koltai Lajos Este című filmjében Mamie formálta meg Meryl mama fiatalkori önmagát. A kiskocsmákban unalmas rockzenét játszó Ricki a valóságban tökéletes ellentéte Streepnek: elhanyagolja a családját, a gondokat a gitártokjába „rejti”, halvány fogalma sincs a párkapcsolatról, a családi összetartozásról, a szülő-gyerek viszonyról, kizárólag a zenének él.

A háromszoros Oscar-díjas, tizenkilencszer Oscar-jelölt Streep negyven éve kikezdhetetlen állócsillag az amerikai mozi és a New York-i színházi élet egén. Előtte csak Katharine Hepburnnek vagy Bette Davisnek volt hasonló nimbusza. A tucatszépségek Hollywoodjában töretlenül megőrizte a tartását, a humorát, az életkedvét, a belső sugárzásból fakadó természetes szépségét. Gurgulázó nevetése, a szeme körüli nevetőráncok, a felszedett kilóknak fittyet hányó asszonyos termete, a saját fontosságát nélkülöző jelleme mind-mind egy irigylésre méltóan szabad ember „tartozékai”.

Mary Louise Streep New Jerseyben született értelmiségi családban. Apja, Harry William Streep gyógyszerész volt, anyja Mary Wolf. Dédapja Németországból vándorolt ki az Egyesült Államokba. Anyai részről angol származású. Meryl és két bátyja presbiteriánus vallásban nevelkedett. Eredetileg énekesnőnek készült, majd a gimnáziumi évek alatt a színjátszókörben bontogatta a szárnyait. A Yale egyetemen szerzett diplomát dráma szakon. A Szentivánéji álom Helénájával debütált a Yale Repertory Theatre-ben. A New York-i színpadon látta meg őt Fred Zinnemann, és szerződtette a Júlia című filmhez. Első nagyobb szerepét A szarvasvadászban alakította, amiért Oscar–díjra is jelölték. Cimino filmjében ismerkedett meg élete nagy szerelmével, a Keresztapa és más gengszterfilmek rosszfiújával, John Cazaléval. A színész tüdőrákban bekövetkezett halála vetett véget kapcsolatuknak. Meryl az utolsó pillanatig ápolta beteg társát. A tragédiát követően talált rá pályafutása első Oscar-díjas szerepe, a Kramer kontra Kramer férjét és fiát elhagyó feleségé. Közben kiadó lakást keresve találkozott Don Gummer svéd származású szobrásszal, aki egy motorbaleset miatt korábban tért vissza thaiföldi útjáról. Néhány hónap alatt annyira összemelegedtek, hogy házasságot kötöttek. Meryl négy gyermeket szült a férjének, az elsőszülött Henry-t három lány, Mamie, Grace és Louise követte a sorban. A connecticuti családi fészek biztos bázisával a háta mögött Streep évente legalább egy filmes kalandba bocsátkozott. Igaz, 2001-ben, röviddel a terrortámadás előtt  New Yorkba költöztek.

A világ legjobb színésznőjének tartott Streep a Kramer kontra Kramer után szinte zsinórban kapta a filmes felkéréseket. Eljátszotta A francia hadnagy szeretőjének  némán tűrő asszonyát, akit megannyi titkos vágy és szenvedély gyötör, második Oscar-díjas alakítását, a Sophie választása lengyel túlélőjét, akit szülei titkos, náci kollaboráns  múltja tart fogva. Megelevenítette Karen  Silkwood igaz történetét, egy szuverén, önzetlen nő sorsát a hetvenes évek Amerikájában. A szintén megtörtént eseten alapuló A sikoly a sötétben kitartó, kemény lelkészfeleségét, akihez a környezete ellenszenvvel viszonyul. Megannyi hús-vér nő küzdelmét, szenvedélyeit, konfliktusait élte meg a filmvásznon, mint a Távol Afrikától  Karin Blixene  Sydney Pollack kamerája előtt Robert Redforddal vagy A szív hídjai Francescája Clint Eastwooddal.

A nagy drámai és érzelmes szerepek mellett vígjátéki szerepekben is nagyot alakított. Régi vágya teljesült, amikor a nagy „vadak” sorában végre Jack Nicholsonnal hozta össze a hivatása a Féltékenységben. Legextrémebb alakítása a filmkomédia műfajában a Jól áll neki a halál az évek során több ráncot, mint szerepet begyűjtött, nem túl sikeres színésznője, aki megszerzi az örök fiatalság titkát. Az ördög Pradát visel Mirandájaként a munkatársai életét megkeserítő kegyetlen divatmogul. Legutóbbi nagy dobása a Mamma Mia című musical, amiben táncolt, énekelt, hatalmasakat ugrált, sőt még zuhant is. Szívgyógyszernek tekintette a görögországi forgatást, az ABA zenéjét, az együttes stockholmi stúdiójában rögzített The Winner Takes It All című dalt. Az elhagyott nő himnuszáért kapta Streep a legjobb dal elénekléséért járó díjat az Egyesült Államok legnagyobb közönségszavazásán, a People’s Choise Awardon.

Hollywood gázsikirálynője, akinek az alakításait filmenként huszonnégy millió dollárban „mérik”, világéletében élvezte, ha fizikailag is igénybe veszi őt a munkája, és nem riad vissza a kemény külső átváltozásoktól sem. Az Egyesült Királyság első női miniszterelnökét, Margaret Thatchert bravúros kettőséggel elevenítette meg A Vasladyben: a férje emlékétől elszakadni képtelen, szellemi leépüléssel küzdő idős hölgy és az évtizedekkel fiatalabb, keménykezű politikus képében egyaránt fantasztikus. Nem véletlenül érdemelte ki vele pályafutása harmadik Oscar-díját. Talán legdrámaibb alakítása mind közül az Augusztus Oklahomában rákbeteg, gyógyszer-, alkohol- és nikotinfüggő családanyja. Soha nem láthattuk olyan lepusztultnak, agresszívnak, cinikusnak, mint ebben a filmben.

Civilben Streep elvhű demokrata, liberális nézeteket vall, Obama nagy támogatója, következetesen távol tartja magát az ún. partiélettől. A tehetségén túl az okosságával és a szerénységével vívott ki magának elismerést a pályatársai körében. Egyszerre izgalmasnak és ijesztőnek tartja a színészetet, mert mint mondja, „soha nem tudni, hogy mi lesz a következő feladat, ami megtalál, milyen váratlan fordulatokat hoz a jövő.” Nem a maga, mint inkább fiatalabb színésznő társai nevében nemrég kampányt indított a nők nagyobb megbecsüléséért a filmiparban.

„Valahol a házasság is olyan, mint a színjátszás. Elengedhetetlen hozzá a figyelem és a másik fél meghallgatása. Fontos, hogy olyan ember legyen melletted, aki értékel, és ki meri mutatni a megbecsülését.” – árulja el több mint harminc éve tartó házasságának a titkáról. Sokak által irigyelt lelki derűjéről pedig megjegyzi, hogy mindig rövid távú célokat tűzött ki maga elé, ezért sem aggódik különösen a holnap miatt. „Mi, színészek jó esetben rendelkezünk azzal a képességgel, hogy a jelenben éljünk. Meg lehet, sőt meg is kell szokni azt az állapotot, hogy mások látnak bennünk fantáziát. Mindig csodálkozom azon, hogy még kellek valakinek, mint ahogy afelől sincsenek kétségeim, hogy sokan a hátam mögött felkiáltanak: „Jé, már megint ő, miért nem választanak helyett valaki mást?”

Szentgyörgyi Rita

Megosztom