Hirdetés

Bálok régen és ma

Google Plus

A farsang az esztendő egyik jeles időszaka, amikor fánkoktól illatozó házaknál disznótoros lakomák kinevetik a telet. Maszkos alakoskodók és dramatikus játékok nyíltan vagy burkoltan ösztönzik a párválasztást, majd sokszor az esküvőig folyik tovább a vigalom. A farsangra mindenhol a bálok teszik fel a koronát. Századok óta rendeznek táncmulatságokat, ahol a felszabadult, ujjongó öröm háttérbe szorítja a hétköznapi élet gondját-baját.

A bálok első hazai nyoma Temesvári Pelbárt XV. századi prédikációs gyűjteményében lelhető fel: „Kapos mellett egy asszony több menyecskével együtt férfiruhában maskarás játékot űzött és a falubéli háznál a többiekkel együtt tánczoltak.” Ez még nem volt igazi bál, csak afféle „álorcás” táncos parádé. A klasszikus báli protokoll XIV. Lajos fényes udvarában kristályosodott ki, ahol a magas arisztokrácia mulatozott. A párizsi Operaház 1751-es táncvigalmán tették lehetővé a polgárságnak is a részvételt, ettől kezdve váltak a bálok igazi táncmulatsággá.

A régi pesti bálokat a Váczi utcai Hétválasztó Fejedelemhez címzett vendégfogadóban tartották, Budán pedig a vízivárosi Fehér Kereszt fogadó adott otthont a vigalmaknak. A XIX. század elején már több száz – leginkább főúri palotákban található – bálterem volt a Duna két partján. Hírlapi jelentést először a Magyar Kurír adott ki egy farsangi bálról 1801-ben. A tánc, a jókedv, a zene és a szerelmi epizódok mellett a bálokon fontos szerephez jutott a divat. A kisebb birtok árával felérő ruhakölteményeken évszázados családi ékszerek csillogtak. Az aranyárban beszerezhető brüsszeli csipke pedig kötelező kiegészítőnek számított. Ráadásul dámáink – máig megtartott – jó szokása szerint: tavalyi „rongyot” nem illett fölvenni. Pesten 1846-ban nyolcvannégy bál volt, melynek kapcsán az egyik újság felcsapott „könyvelőnek”: „Mennyi pénz mehetett ki báli ruhára, czipőre, keztyűre, virágra, bérkocsira s egyéb effélére. Mennyi pénz menend ezek következtiben orvosnak, patikásnak, hány uzsorás kötést s váltót írtak alá valamint hány zálogházi jegy adatott ki. Akinek ideje és kedve van hozzá: számolgathatja.” Mi tagadás, drága mulatság volt bálozni.

Az idő előre haladtával egyre terebélyesedett az a lista, ami miatt bálokat lehet szervezni. Volt jeles napokhoz kötődő farsangi, húsvéti, karácsonyi vagy névnapokhoz igazodó Anna-, Katalin-, vagy Erzsébet-bál. A nagyobb munkák befejezése is ünneplésre adott alkalmat eleinknek (pl. aratóbál, szüreti bál). A taposó- vagy tapodóbál meg egyenesen a tényleges munkához tartozott. A házépítés vége felé a rokonság és a meghívottak egy tánccal egybekötött vendéglátáson taposták keményre a szoba-konyha hordott földjét. A foglalkozás szerinti táncos összejöveteleknek pedig se szeri se száma: cselédbál, pásztorbál, tűzoltóbál, újságíróbál, jogászbál, medikusbál és az iparos céhek báljai: asztalos, szabó, varga, cipész, hentes és így tovább. A nagyobb sportegyletek is mulatoztak farsang táján. Voltak korcsoportos táncmulatságok: gyermekbál, serdülőbál, agglegénybál, a bevonuló katonáknak pedig regrutabálokat rendeztek. Neveztek el bált hangszerről, ilyen volt például a dudabál vagy citerabál. A tanyavilágban gyakori volt a padkaporos bál, ahol viszont a fiatalok tekerő muzsikára, illetve „klárnétra” táncoltak. Népszerű lett a batyubál, itt a részt vevők kendőbe kötött élelemmel jelentek meg, amit az éjféli táncszünetben együttesen fogyasztottak el. Külsőségek alapján is rendeztek táncmulatságot. A „pöttyös bálba” csak pöttyös mintájú selyemben lehetett bemenni, sokfelé pedig az egyszínű bálok (fehér, kék, vörös) jöttek divatba. Nálunk 1902-ben volt egy híres vörös bál az Operában. A szervezők előírták a bálozóknak, hogy a piros valamilyen árnyalatában jelenjenek meg. Ez a hölgyeknél nem okozott különösebb gondot. Az urakat azonban nehezebb volt bepirosítani, erre a célra megfelelőnek leginkább a rókavadászatokon és ritkábban a golfpályákon használt vörös frakk kínálkozott. A fővárosi színházak félszáz művésznője – harmincezer piros rózsával körülvéve – talpig vörösben vonult be a táncparkettre Banda Marci azon nótájára, hogy „Piros, piros, piros, háromszor is piros…

A táncvigalmakat gyakran rendezték karitatív szándékkal, amit azután az asszonyi ravaszság ki is használt, mondván a férjnek: vegyünk belépőkártyát a bálba, hiszen a szegények javát szolgáljuk. Minden valamire való bálon volt bevételt gyarapító „kisorsolás”, vagyis tombola. A mulatság tetőfokán húzták ki a számokat cilinderből vagy huszárcsákóból. Nagy nevetés kísérte, amikor a hölgyek és urak mindenféle „figurás tárgyakat” nyertek: hálósipkát, papucsot, kötényt, halálfejes sétapálcát, fakanalat stb.

A bálok sikerének fokmérője az anyagiak mellett az volt, hogy a nyitótáncot hány pár táncolta: általában száznál kezdődött a skála alsó szintje. A csárdás volt a záró tánc, ez szintén sikermérőként szolgált. Ekkor azt díjazták, ha a mulatozók legalább háromszor játszatták újra a zenekarral és abszolút rekordnak számított, ha virradatig ismételtették.

Az ezernyi régi és mai bál közül csupán egyet említhetünk, ez a patinás Széchenyi-bál. Dr. Rubovszky Andrást, a Széchenyi Társaság főtitkárát arról kérdeztük, hogy mikor volt az első Széchenyi-táncmulatság.

Széchenyi István halála után négy évvel, 1864. február 4-én a pesti Nemzeti Casino egyesület rendezett Széchenyi Lakomát, ezzel vette kezdetét a másfél évszázada tartó hagyomány.

Mikortól nevezik Széchenyi-bálnak?
A lakomát a XX. század elején váltotta fel a bál, melyet először 1907. január 30-án tartottak a Royal Szálloda termeiben. A pesti farsang legelőkelőbb bálját az Országos Széchenyi Szövetség szervezte, amelynek mai formája, a Széchenyi Társaság azóta is feladatának tekinti e klasszikussá vált bál megrendezését.

Milyenek voltak a régi bálok?
Minden évben eseményszámba ment a bál, időpontját az előkelő társaság számon tartotta, részt venni rajta kötelező és megtisztelő volt. Népszerűsége odáig emelkedett, hogy volt idő, amikor csak két Széchenyi társaság beli tag ajánlásával lehetett belépőkártyát szerezni.

A háborús éveken kívül sajnos a pártállami időkben is szünetelt az „arisztokratikusnak és reakciósnak” bélyegzett Széchenyi-bál. Mikor ébredt fel Csipkerózsika-álmából?
1989-ben a Gellért Szálló termei és a fürdő nagycsarnoka adott elegáns helyszínt a rendszerváltozás utáni első bálunknak. A vendégek köre a korhoz igazodva változott: neves közéleti személyiségek, tudósok, művészek, üzletemberek, vezető értelmiségiek alkotják a törzsközönséget. A bálon minden esetben tisztelettel emlékezünk a névadóra, azon túl pedig meghatározott cél szolgálatába állítjuk a táncmulatságot. Ennek megfelelően segítettük a gellérthegyi Sziklakápolna felújítását, hozzájárultunk a Kárpát-medencében található Széchenyi-emlékhelyek költségeihez. Az idén azt a célt tűztük ki, hogy a bál alatt megpróbáljuk vendégeinket közvetlenebb kommunikációra biztatni és jó hangulatú beszélgetésekkel még több élményt ajándékozni nekik. Széchenyi kifejezésével „eszmesurlódást” segítenénk elő, amire a mai elektronikus „kibertérben” egyre kevesebb lehetőségünk adódik. Megemlíteném végül, hogy amióta Széchenyi István szellemi hagyatéka hungarikum lett, azóta fokozottan gondozzuk „a legnagyobb magyar” báljának hagyományát is.

Az idei Széchenyi-bál elhagyta megszokott fészkét, a Gellért Szállót és átköltözött a pompásan felújított Pesti Vigadóba. A teljes második szint ad otthont a bálnak, a Díszteremmel és a Dunai Panoráma Folyosóval együtt. A program is hű a hagyományokhoz, erről Baumann Irént, a Bridge Tours rendezvényszervező iroda igazgatóját kérdeztük.

Az idei bál műsorából mit lehetne kiemelni?
A bálozókat huszárok fogadják, majd a ma már világhírű Kincső táncegyüttes kalotaszegi táncokat ad elő. A tánczenét hajnali 3 óráig a Madarak együttes szolgáltatja. Természetesen lesz bálkirálynő-választás, divatbemutató, tombola, éjfélkor pedig tokaji nektárral áldomást iszunk gróf Széchenyi István emlékére.

Kezdődhet tehát a palotás, amely a legtöbb magyar bálon a társasági táncot nyitja meg.

Takács Ferenc

Képek

Bálok régen és maBálok régen és maBálok régen és maBálok régen és maBálok régen és maBálok régen és maBálok régen és maBálok régen és maBálok régen és maBálok régen és maBálok régen és ma

Google Plus

Galéria

Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma
  • Bálok régen és ma

Hirdetés