Hirdetés

A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede

Google Plus

Amikor még Deák Ferencnek csak gondolataiban érlelődött a kiegyezés, 1865-ben alakult meg a Pesti Állatkerti Részvénytársulat. A társaság által kibocsátott részvények fejlécének tetejére ezt a jelszót írták: „Tudomány, Gazdászat, Művészet, Élvezet”. Ennél tömörebben és kifejezőbben nem is lehetne megfogalmazni az állatkertek „ars poeticáját”. A pesti állatkert terve már a reformkorban felvetődött, de a forradalmi idők, majd az azt követő önkényuralom nem tette ehetővé a megvalósítást. Végül az Állatkerti Részvénytársulat és az országért tenni akaró befolyásos hazafiak erőfeszítésének köszönhetően 1866 Kisasszony havának, vagyis augusztusnak 9. napján megnyílt az Állatkert kapuja a nagyközönség előtt.

Dr. Persányi Miklós professzor úrtól, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójától kérdezem: hogyan zajlott le a születésnapi ünnepség?
Igyekeztünk az első megnyitó atmoszférájából némi ízelítőt adni: korabeli jelmezekbe öltözött sokaság várta a hivatalos jubileumi rendezvényre érkező vendégeket. A hajdan volt nyitáskor megkondított társasági harangot – a múzeumból kihozva – most is megszólaltattuk. 1866-ban a korszak illusztris vendégei – grófok, bárók, egyházi személyek, politikusok – asszisztáltak az új létesítmények átadásánál, most ugyanígy megtiszteltek bennünket a tudomány, a művészet, a politikai élet vezető személyiségei. Itt volt többek között Balog Zoltán miniszter úr és Tarlós István főpolgármester úr is, akik ünnepi beszédben méltatták az intézmény tevékenységét. A 150 év történetét Schmidt Egon Kossuth-díjas ornitológus szakíró foglalta össze az eltelt évtizedek krónikáját. Ezt követően Thomas Kauffels, az Állatkertek és Akváriumok Szövetségének elnöke üdvözölte a tiszteletre méltó évfordulóhoz érkezett intézményt.

Ön, mint házigazda, milyen témákat érintett a beszédében?
Megkíséreltem röviden összefoglalni a hajdani Állatkert főbb korszakainak tanulságait, de leginkább az intézmény jelenlegi és jövőbeli főbb feladatairól szóltam.

Gondolom, a díszes kapu ünnepélyes újranyitásával nem ért véget a jubileumi műsor.         Egész nap egymást követték az érdekesebbnél érdekesebb rendezvények: művészeti műsorok, játékok, előadások és természetesen az ezernyi állat látványa fogadta a vendégeket. Egy eseményt talán kiemelnék: a Varázshegyben folytatódott ünneplés keretében mutattuk be az erre az alkalomra kiadott „ÁLLATKERT 150 ÉV – 150 TÖRTÉNET” című albumot. A rendkívül sokszínű kiadvány különleges szerkesztéssel készült: minden egyes esztendő állatkerti történetét egy-egy lapon foglaltuk össze, melyhez kiegészítésként hozzátettünk egy szintén abban az évben történt valamilyen más fontos eseményt. A főszereplők itt is az állatok, de megismerhetjük a Kert építészeti ritkaságait, technikai bravúrjait és kulturális rendezvényeit. A tizenöt évtized alatt kiváló vezetők, orvosok, állatgondozók, tudományos kutatók sora munkálkodott az intézményben, akiket szintén bemutatunk az albumban.

A híradásokból értesültünk arról, hogy a 150 éves jubileumhoz kapcsolódva rendeztek egy tudományos konferenciát is. Mi volt ennek a témája?
Az állatkertek jövőjéről értekezett a tizennégy országból összesereglett közel félszáz szakember. Ismertették saját állatkertjük sajátosságait és a fejlődés új irányait. Valamennyien elismeréssel szóltak a Budapesti Állatkert munkájáról és elért eredményeiről. Lényegében egyetértés született abban, hogy a jelen és a jövő állatkertje a természetvédelem zászlós hajója legyen mindamellett, hogy kulturális, oktató, szolgáltató és közösségalkotó szerepét is be kell töltenie. Hasznos volt a német állatkertek gyakorlatát részletesen megismerni, de a moszkvai, a bécsi, sőt még a jeruzsálemi intézmények tapasztalatai is emelték a konferencia színvonalát. Némi féltékenységet tapasztalhattunk a mi állatkertünkben jelenleg folyó grandiózus fejlesztést illetően. Jellemző, hogy a vendég igazgatók elkérték a magas rangú vezetőink által elmondott beszédeket, hogy saját kormányuknak példaként bemutassák. Kétségtelen, hogy nálunk folyik most Európa legnagyobb állatkerti fejlesztése.

Kérem, hogy említsen főigazgató úr néhányat az új létesítmények közül!
Kettőt emelnék ki: a Pannon Parkot és a Meseparkot, bár ezek az elnevezések egyelőre csak munkacímek. A megszüntetett Vidámparktól átvett területen épül fel mindkét létesítmény. A 6,5 hektárnyi területnek patinás múltja van: itt állt az egykori vurstli, majd az Angolpark meg a Vidámpark működött a területen, legutóbb pedig a Holnemvolt Park. Az építkezéssel egy időben a helyszínen egy nagyszabású kertészeti-botanikai fejlesztésre is szükség van, mivel a csekély zöldfelület teljesen leromlott állapotú. Az előkészítő munkálatok a befejezés stádiumban vannak, úgy tűnik, fél éven belül megkezdődhet az építkezés.

Milyen lesz a Pannon Park?
Az új bemutatóhely a legkorszerűbb módon eleveníti fel a hajdan volt Kárpát-medencei ősvadont, ahol tágas kifutókban helyezzük el az állatokat és egy háromszintes akváriumnak is helyt adunk. A komplexum központja az úgynevezett biodóm, mely több mint 17000 négyzetmétert foglal el, továbbá egy ezer négyzetméteres földalatti látogatóközpontot is magába foglal. Népszerű egzotikus állatokat mutatunk itt be, elsősorban azokat, melyek helyhiány miatt kiszorultak az állatkertből vagy eddig nem is léteztek. A Kárpát-medence 10-15 millió évvel ezelőtti miocén korának múltját próbáljuk illusztrálni, annak is a pannon-korát, amikor beltenger borította a térséget, mely éppen Budapest mai helyén találkozott a szárazfölddel. Az akkor élő állatok leszármazottainak bemutatásával egy színes, nyüzsgő, összetett világot teremtünk, mely hatékony oktatási lehetőségeket kínál. Természetes környezetükben szinte érintésnyire lesznek itt az ormányosok, az orrszarvúak, a majmok és egyéb főemlősök, továbbá az ősi halak utódai, fókák, vidrák stb. úszkálnak a vizekben, de lesz terrárium, inszektárium, a madarak pedig röpködhetnek a hatalmas fedett térben.

Meglepődve hallom, hogy fedett lesz az építmény.
Igen, a biodómot egy különleges fényáteresztő tető, úgynevezett reaktív héj borítja majd. Ezzel a buborékba zárt világgal szeretnénk a városba varázsolni az egykori ősvadont. A biodóm több órás programot nyújt a látogatóknak, de a külső kifutókkal együtt akár egész napos kirándulást is tehetünk. Prioritást élvez a szórakoztató jelleg, és az, hogy vendégeink élmények sokaságával távozzanak tőlünk. Egyetlen példát említenék: az állatokat kanyargós ösvényeken andalogva lehet szemlélni, akik azonban nagyobb kalandra vágynak, azok egy kis folyócskán csónakázva is felfedezhetik a park élővilágát. Érintőlegesen megemlítem, hogy a biodóm egyben kísérleti lehetőséget is rejt magában annak vizsgálatára, hogy milyen módozatok vannak az önfenntartó ökoszisztémák mesterséges kialakítására. Számtalan egyéb újítással és meglepetéssel szolgál majd a Pannon Park, melynek felsorolására a magazin egész terjedelme is kevés lenne.

A Meseparkról is kérnénk egy összefoglaló ismertetést.
A Meseparkot szelíd, kezes jószágokkal népesítjük be, melyben lesz állatsimogató, játszótér, lovarda, különböző kézműves bemutató, madárkórház és egyéb különlegesség. Ez a kb. másfél hektáron fekvő, „mesebeli állatkert” elsősorban kisgyermekeknek és családtagjaiknak nyújt élmény dús szórakozást.

A tervek szerint a Mesepark 2017-ben nyílik meg. Tudják-e tartani a határidőt?
Eddig minden jól ment és a jövő év tavaszán valóban megnyitjuk a Meseparkot és gazdagodunk egy újabb huszonegyedik századi létesítménnyel.

Visszatérve a jubileumi évre: mi történt még és mi történik a hátra lévő időben?
Egész esztendőben látható a „Foltos nyakorján és a többiek” című kiállítás, melyet a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen készítettünk. A Kert régmúlt pillanatait szedtük csokorba, bemutatva, hogyan szerezzük be és szállítjuk az állatokat, hogyan gondozzuk és etetjük őket. Tájékoztatót adunk arról is, hogy intézményünk milyen szerepet tölt be a nemzetközi fajmentő programban illetve az oktatásban. A továbbiakban is szinte minden héten valami ünnepi műsorral várjuk vendégeinket, a színművektől kezdve a zenei rendezvényekig. Az utóbbi különösen sikeres, hiszen a muzsika valamilyen formában végigkísérte a százötven évet. Már az alapító atyák a kezdetektől kinyilatkoztatták, hogy a leendő állatkertnek „koronkinti zene hozzájárulásával a közönségnek kellemes mulatóhelyet kell szereznie”. Az egykori rezes bandáktól kezdve volt itt operabemutató, neves karmesterek által vezényelt hangverseny, tapsolhatott a közönség számos koncerten, színi előadáson, zenekarok műsorain és így tovább. A zene hatását az állatok közelségén kívül fokozta a művészi környezet, melyre szintén nagy gondot fordítottak eleink és mi is.

Szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy a krokodílus-házban jelenleg is megtekinthető Joel Sartore, a National Geographic világhírű fotósának kiállítása. Szenzációs állatfelvételeivel azt a célt tűzte ki maga elé, hogy lefényképezi a világ valamennyi kihalással fenyegetett, védett faját. Állatkertünkben is vagy két tucat ilyen állat él, melyeket a művész gyönyörű színes képein mutatunk be a közönségnek.

Belépéskor a pénztárban egy bronz kétezer forintost kaptam vissza, melyen állatkerti szimbólumok voltak.
Ez azért lehetséges, mert a Magyar Nemzeti Bank a jubileum alkalmával egy ezüst 10 ezer forintost, valamint egy 2 ezres bronz-forintot bocsátott ki, mely rendes fizetőeszköz, de főleg a gyűjtők kedvence. Ide tartozik az is, hogy a Magyar Posta szintén kivette részét az ünneplésből és művészi postabélyeg-blokkot adott ki elsőnapi bélyegzéssel.

Most már a 151. évébe lépett Állatkertben a jubileumi ünnepségeken kívül milyen más szenzációval találkozhatunk?
Egyértelműen a koalákat említeném, melyekkel még az idén bővül az állományunk. Ezzel csatlakozunk a világ azon kevés állatkertjéhez, ahol ezek a kedves kis állatok élnek, illetve láthatók. Izgalommal készítjük elő a helyüket és szervezzük a repülőjáratokat, amelyek Londonból hozzák majd nekik a mindennapi eukaliptusz levelet.

Köszönjük az interjút és kívánunk újabb, sikeres másfél évszázadot!

Takács Ferenc

Képek

A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizedeA (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede

Google Plus

Galéria

A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede
  • A (Buda)Pesti Állatkert tizenöt évtizede

Hirdetés