Hirdetés

SORS(JEGY)KÉRDÉSEK

Google Plus

Tudta, hogy az első angol sorsjegyek értékesítését maga a királynő, I. Erzsébet rendelte el…? Hogy a legrizikósabb „zsákbamacskás” sorsjegy szerencsés nyertesétől származhat a mondás: malaca van…? A legérdekesebb sorsjegytörténeteket gyűjtöttük össze.  

A legmulatságosabb
A magyar vármegyékben a falvak, városok jegyzőinek feladata volt a falusi búcsún rendezett sorsjátékok sorsjegyeinek ellenőrzése is. Hiszen már akkor is (köz)jegyző jelenlétében válhatott  csak  hitelessé a sorsolás. A vásári mulatságok kacagtató elemei közé tartoztak a zsákbamacskajátékok. A szerencsés akár egy – akkor igencsak komoly értéket képviselő – malaccal is gazdagodhatott: innen ered a ”malaca van” magyar szólás.

A legkirályibb
A XVI. század első, 1567-től árusított angol sorsjátékának értékesítését I. Erzsébet királynő rendelte el. Az igen drágának számító sorsjegyeket lovas kocsikról árusították mindaddig, amíg az utolsót el nem adták. A sorsolást 1569. január 11-én kezdték meg a londoni Szent Pál székesegyház mellett – külön erre a célra felhúzott – épületben. A 3 ezer fontsterlinges főnyeremény mellett ezüsttárgyakat, szőnyegeket és egyéb értéktárgyakat is nyerhettek a szerencsések, melyek kisorsolása több hónapig tartott.

Itthon a legelső
Hazánkban 1857. december 29-én tartották meg az első országos, jótékony célú államsorsjáték sorsolását, amely 321 863 forintot jövedelmezett egy Erdélyben létesítendő tébolydának. Az 1925. szeptember 29-i pénzügyminiszteri rendelet korlátozásáig sok ezer falusi, városi, egyesületi, megyei szintű jótékony közcél támogatására szerveztek sorsolást: gyűjtöttek pénzt a bányák védelmére, árvák számára, a hazai lótenyésztésért, nyugdíjas újságírókért, kisdedóvó intézetért, lelencházért, erdélyi árvízkárosultakért vagy éppen kóbor állatok javára.  Az egyik leghíresebb sorsjegy a Budavári Koronázási templom (a mai Mátyás-templom), a kassai dóm és a bártfai templom felújítását, valamint a lipótvárosi bazilika építésének befejezését támogatta.

 

Aminek a leghamarabb örülhettünk
A második világháború után elterjedő borítékos sorsjegyek szintén vonzóak voltak, hiszen már a vásárlás utáni pillanatokban kiderült, örülhet-e az újdonsült tulajdonos. Eleinte a borítékban volt a sorsjegy, később annak belső oldalára nyomták az elért nyeremény – számmal feltüntetett – összegét vagy a kevésbé szerencsés jegyeken a „sajnos nem nyert” feliratot.

 

A legnézettebb
A Bongó sorsjegy árában és megjelenésében sokban hasonlított a borítékos sorsjegyekhez. A kor  igényei szerinti nagy nyereményt havonta egy televíziós sorsolás kínálta. A játék sikere főként a két műsorvezető, Kudlik Júlia és Antal Imre személyiségének volt köszönhető.

Kaparós sorsjegyre épült a Telemázli műsor is, melynek már első sorozatából húszmillió darab készült. A magyar sorsjegyjátékok történetében a Telemázliban nyerték a legnagyobb összeget: egy mázlista 1996. július 1-jén 75,3 millió forintot vihetett haza.

 

 

 

A legrégebben kapható
​A jelenleg forgalomban levő sorsjegyek közül a Black Jack sorsjegy 1994 decembere, azaz immár 24 év óta kapható. 2017-ben átlagosan heti több mint 600 ezer darab sorsjegyet vásároltak a játékosok.

 

 

 

 

A legnagyobb és legújabb nyereményt kínáló
Április elejétől legújabb Kaszinó sorsjegyünk jelent meg a palettán, amivel akár 75 millió forintot is nyerhetnek.

Képek

SORS(JEGY)KÉRDÉSEKSORS(JEGY)KÉRDÉSEKSORS(JEGY)KÉRDÉSEKSORS(JEGY)KÉRDÉSEKSORS(JEGY)KÉRDÉSEK

Google Plus

Galéria

SORS(JEGY)KÉRDÉSEK
  • SORS(JEGY)KÉRDÉSEK
  • SORS(JEGY)KÉRDÉSEK
  • SORS(JEGY)KÉRDÉSEK
  • SORS(JEGY)KÉRDÉSEK
  • SORS(JEGY)KÉRDÉSEK

Hirdetés