Hirdetés

Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”

Google Plus

2011 óta áll az ország legnagyobb költségvetésű kulturális intézménye élén. Kapcsolata az Andrássy úti dalszínházzal még zeneakadémista baritonként indult, utóbb kommunikációs igazgatóként folytatódott. Fiatal, energikus csapattal dolgozik a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház főigazgatója. Jövőre magyar évadra készülnek, továbbá számos nagynevű énekes lép majd fel Renée Flemingtől Roberto Alagnán át a Simándi József születésnapi centenáriumi tenorgálájára meghívott Jonas Kaufmannig.

Plácido Domingo tiszteletére idén operagálává változtatták az operabált. Mennyiben kívánnak ezzel újfajta hagyományt teremteni?
Talán Önnek elmondhatom, nem vagyok bálpárti. Éveken át szüneteltek a budapesti Operaházban a bálok, amikor újrakezdtük, két alkalom elég volt ahhoz, hogy felmérjük, nincs meg hozzá idehaza még az az egzisztenciális háttér, amely mondjuk, a nagy múltú, ugyanakkor erősen bulvárízűvé lett bécsi operabál esetében adott. Ott úgy adnak el ötezer jegyet, hogy nem árulják el előre, ki lesz a bál díszvendége. Másrészt úgy vélem, hogy ennek az alkalomnak sokkal inkább a művészetről kellene szólnia egy magas színvonalú, két részes gálaműsor keretében, amit a televízió is közvetít. A jövőben is szeretnénk megtartani az estélyformát, és a legnagyobb ázsióval rendelkező művészek egyszeri jelenléte révén értéket adni az alkalomnak.

2017 nyarára tervezik a 14,5 milliárd forint állami támogatásból megújuló Eiffel-csarnok  megnyitását, továbbá az Operaház épülete is komoly átalakítások előtt áll. Miért volt szükség ilyen léptékű beruházásokra?
Sportpéldával élve: nincs olyan klubcsapat a világon, amelynek csak egy ünnepi stadionja van, ahol hét közben a gyepet ápolják a szakemberek, de nem rendelkezik edzőpályákkal, háttérrel. Az Operaház úgy épült meg 133 évvel ezelőtt, hogy próbaszínpadról nem gondoskodtak – jószerivel a mai értelemben vett próbát sem ismerték. Emellett raktáraink sincsenek, holott mi vagyunk Magyarország legnagyobb kulturális intézménye. Elképesztő körülmények között, pincékben dolgoznak a kollégáink a gyártóműhelyekben. További problémát jelent, hogy nincs olyan kamarahelyszínünk, ahol a szűkebb közönséget vonzó barokk vagy kortárs operákat tudnánk játszani. Mindezeket az igényeket kielégíti majd az Eiffel Műhelyház: oda kerül tizenegy gyártóüzemünk, százhúsz produkció raktára, a próbaszínpadok és két, az Operaház színpadával egyenértékű nagyszínpad, egyikük mobil nézőtérrel felszerelve. A másfél év múlva tervezett megnyitással párhuzamosan, 2017 nyarán kezdődne az Operaház felújítása, amelynek a tervezete előterjesztés alatt van a kormánynál. Elsősorban a színpadtechnikát újítanánk meg, a nézőtéri akusztikát, a Ház gépészeti megoldásait a tűzjelzéstől a tájékoztatási rendszeren át a wifihálózatig.

Ön a zeneszinten minden területével foglalkozott, mint operaénekes, zenekritikus, az Operaház kommunikációs igazgatója. Ám éppúgy volt műsorvezető és a Duna Televízió vezérigazgatója. A főigazgatói tisztséget pályája csúcsának tekinti?
Nem vágyom ennél feljebb. A könnyűzenéből, egy funky zenekarból jöttem, utóbb híres dalénekes vagy operista szerettem volna lenni. A Zeneakadémia elvégzése után azonban rájöttem, hogy vannak nálam jobbak. Akkor kezdtem el a másik szerelmemmel, a közélettel foglalkozni. Művészeti tevékenységnek éltem meg az Operaház kommunikációs vezetését, amit 2005-ben a Hír TV-re cseréltem.

Elmehetett volna a politikai karrier irányába is…
1988-ban alapító tagja voltam a veszprémi Fidesznek, de soha nem akartam politikus lenni. Máskülönben jobban buzgólkodtam volna a pártban.

Személyes jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral. Színes hírként olvasni lehetett, hogy egyik látogatása során a miniszterelnök belenézett az e-mailjeibe. A Ház működésébe is közvetlenül beleszól?
Semennyire nem szól bele. A hivatalos ügyeket az államtitkárral vagy a miniszterrel intézem. A sztoriból annyi igaz, hogy miután az akkori Európai bizottsági elnököt, Barrosót és küldöttségét végigvezettem a házban, nyitva volt a gépem, és a miniszterelnök kajánul beleolvasott a levelembe, amit éppen neki írtam az Operaház felújítása ügyében. Ugyan operába gyakran jár, de mióta az első beszélgetést folytattam vele 2011 augusztusában, a kormánybiztosi kinevezésemkor, nem jártam az irodájában. Egyébként pedig tényleg úgy gondolom, hogy a politikusok nem azért jönnek az Operaházba, hogy politizáljanak, vagy hogy  az intézmény gondjait elsírjam a vállukon.  Előadásokat néznek, és azért beszélgetnek velem, hogy segítsem őket a mű megértésében, a háttér érdekességei terén.

Gyakran hangoztatja, hogy ideológiáktól mentes, az értékek mellett elkötelezett intézménynek tekinti az Operaházat. Alföldi Róberttől Zsótér Sándoron át Vidnyánszky Attiláig egyensúlyra törekszik a rendezők meghívásánál?
A Magyar Állami Operaház nem lehet irányopera. Esténként több mint háromezer jegyet kell eladnunk. Belőlünk csak egy van, míg az ország különböző színházai rétegigényeket elégítenek ki. Nemrég olyasmit olvastam, hogy kétségkívül vannak eredmények, de nincs az intézmény egy kézben tartva, mint Kovalik Balázs művészeti igazgatása idejében. Nem is ez a szándékunk. Az Operának továbbra is minden közönségréteg meghódítása a célja, csak nem ugyanazon az estén: ez a tételmondat szerepel a következő évad kalendáriumának a bevezetőjében. Nem tetszhet mindenkinek például a lengyel Znaniecki posztmodern Faust-rendezése, ahol a kukán áll a Szűz Mária-szobor és a diszkóban katonák tartózkodnak – ugyanakkor mindennek megvan a maga jelentése ebben az igenis vallásos színrevitelben. A honlapunkon szereplő képek,  trailerek, műsorfüzetek alapján a nézőközönség eldöntheti, hogy  a kimondottan konzervatív értelmezésűre tervezett Lammermoori Lucia vagy A cigánybáró esetleg jobban érdekli. Alföldit sem azért hívom meg rendezni, hogy kiegyenlítsem a serpenyő két oldalát, hanem mert tehetséges művész, és egy ekkora repertoárú színház, mint a mienk, egyszerűen nem teheti meg, hogy a legtehetségesebbeket ne foglalkoztassa.

Számos külföldi vendégművésszel dolgoznak karmesterek, énekesek, tervezők szintjén is. A Magyar Nemzeti Balett összetételével kapcsolatban egyesek kifogásolják, hogy több a külföldi táncos, mint a magyar.
Nem attól lesz magyar a Nemzeti Balett, hogy magyar állampolgárok táncolnak benne, hanem attól, hogy továbbviszik a magyar táncjátéki múltat, a markáns karakterábrázolást, az erő és az érzelmek hatásos mixturáját, a Seregi-, Harangozó-, Pártay-koreográfiákat, emellett éppúgy helyt tudnak állni a kortárs táncban, mint a nagy romantikus balettekben. Nemrég meghirdettük a Billy Elliot musical szereposztását. Billy Elliot történetén keresztül direkt szeretnék eljuttatni az üzenetet, hogy nagyon szép a balettpálya, még egy bányászcsaládban született kisfiú is eljuthat a bokszedzésről a Royal Opera balettszínpadára. Részben demográfiai, részben társadalmi folyamat, hogy a mai gyerekek nem eléggé érdeklődnek sem az éneklés, sem a tánc iránt. Solymosi Tamás idejében még háromezer fiúból választottak ki tíz táncost, míg ma ennek a tizede se jelentkezik. A magyar férfi éneklés sem éli a fénykorát, éveken belül gond lesz kiosztani a Bánk bán szerepeit, hiányoznak a hőstenorok, a baritonok.

Ezért tervezik a Nemzetközi Énekstúdió beindítását az Eiffel-csarnokban?
Kétéves posztgraduális képzésről lesz szó azok számára, akik kijönnek a zeneakadémiákról, de még nem alkalmasak a színpadra. Az Opera Stúdióban módjukban áll majd rutint szerezni, felléphetnek kisebb szerepekben, és dolgozhatnak más nyelveket anyanyelvi szinten beszélő korrepetitorokkal saját produkciókon.

A West Side Storyval nyitották meg tavaly az Erkel Színházat, idén nyáron a Billy Elliotot mutatják be Szirtes Tamás rendezésében. A musical vonalat kívánják erősíteni az Erkelben?
1911-ben népoperának építették az Erkel Színházat. Manapság már nem az opera a legnépszerűbb műfaj, hanem a musical, és ez a szín nálunk sem hiányozhat. Évi egy musical bemutatását tervezzük, annál semmiképp sem többet. Az új évadban a fehérvári Vörösmarty Színházzal közösen mutatjuk be Mihály Tamás 56 csepp vér című musicaljét.

A tematikus évadok sorában mit tartogat a 2016/ 2017-es évad?
Az eddigi Verdi-Wagner200, Strauss150, Faust225 és a most futó Shakespeare400 szezon után jövőre Magyar Évadot tervezünk. Kétszáz éve jelent meg nyomtatásban az első magyar opera, a Béla futása szövegkönyvéül szolgáló dráma. A másik fontos évforduló A fából faragott királyfi centenáriuma. A kétszáz éves magyar opera- és balettirodalom legfontosabb művei kerülnek majd színre a negyvennyolc művet szemléző fesztiválon. Három-négy új magyar operát és balettet is bemutatunk.

Két év múlva lejár a megbízatása. Mennyire tud hosszú távon tervezni?
Rendkívül ingatag az én posztom. Az Opera élén három év az átlagos intendánsi-főigazgatói idő. Bőven nem fogok végezni terveim megvalósításával. 2014-ben itt járt Andreas Homoki, a Zürichi Opera igazgatója, és épp akkor jelent meg a svájci újságokban a hír, hogy a 2018-ban lejáró szerződését 2022-ig meghosszabbították. Az opera világában jó előre kell tervezni. Külföldön gyakorlat az is, hogy az utód valósítja meg az előd terveit.

Hogy érzi, jelenleg teljes körűen élvezi a társulat bizalmát?
Jelenleg én vagyok a legidősebb az igazgatói karban a magam 46 évével. Mondhatom, belaktam az Operát, olyanokkal is dolgozom együtt, akik vagy a tanáraim voltak, vagy énekeltem velük. Fontos a komfortérzés. Nem ámítom azzal magam, hogy mindenki szeretne, hisz az összes döntés helyzetbe hoz egyeseket, megbánthat másokat. De azt remélem, hogy mindenki látja, ahogy haladunk előre.

Négy gyermekes családapaként bizonyára szívügye, hogy a gyerekei is szeressék a zenét. Milyen hangszereken játszanak?
A tizenegy éves Benedek fiam zongorázik, a tízéves Zsombi gitározik, a nagyobbik kislányom, Juliska furulyázik, remélem, a kétéves Boróka majd énekelni fog. Nem szeretnék kópiát gyártani belőlük, pusztán az a célom, hogy legalább addig jussanak a zenével, hogy önmagukat és a barátaikat szórakoztassák vele.

Szentgyörgyi Rita

Képek

Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”

Google Plus

Galéria

Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”
  • Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”
  • Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”
  • Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”
  • Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”
  • Ókovács Szilveszter: „Nem vágyom ennél feljebb”

Hirdetés