Hirdetés

Gresham minden évszakban

Google Plus

A Gresham biztosítótársaság székházának története legalább annyira kaotikus, amennyire a XX. század. Egy klasszikus családregényt lehetne belőle írni, mely a boldog békeidők Osztrák-Magyar Monarchiájából indul és elsöprő gazdasági világválságokon, forradalmakon, pusztító világháborúkon, sztálinizmuson, kádárizmuson, gulyáskommunizmuson, rendszer- és sok tulajdonváltáson keresztül jut el a kulturális világörökség részévé nyilvánításig és a magyar főváros legelőkelőbb szállodájának rangjáig.

A magyar szecesszió egyik kiemelkedő alkotása, a Gresham-palota úgy illeszkedik a Széchenyi tér és a Lánchíd együttesébe, mintha egy építőművész egymást követő, egy eszme által vezérelt, de különböző stílusú műveit látnánk. Pedig ha a kiegyezés utáni Sugárút építkezésnek a majd 100 évig épült Szent István Bazilika nem állta volna útját, bizony a Four Seasons Hotels budapesti szállodája sem ezen a helyen büszkélkedhetne ma. A Sugárút, a későbbi Andrássy út rávezetését a Lánchídra a bazilika tehát megakadályozta, az utat szögben el kellett fordítani, így viszont nem lett semmi bántódása a mai Gresham-palota helyén egykoron emelkedő legnagyobb pesti magánépületnek, a Hild József tervei alapján 1827-ben épült klasszicista stílusú palotának. Ezt az épületet vette meg a görög hadiszállító, magyarosított nevén Nákó János, aki hallatlanul meggazdagodott a franciák és a törökök háborúin. A Strauss-operettként is világhírűvé vált Jókai-regény cigánybárójának a mintáját is a Nákó-família egy tagja adta. Pest első fényképészeti műterme szintén itt, a Nákó-házban talált 1841-ben otthonra, a Velencei Köztársaságból származó Giacomo Antonio Marastoni festő-fotográfus vállalkozása révén. Már mint Marastoni Jakab vált ő Magyarország első hivatásosként tisztelhető fényképészévé. Kossuth Lajos egyetlen Magyarországon készült fotóportréja is az ő nevéhez fűződik. A skót Clark Ádám is a Nákó-ház egyik otthonos lakosztályán dolgozott az első Pestet és Budát összekötő állandó híd, a Lánchíd kivitelezési tervein. Miután a Tudományos Akadémia csak 1865 végén nyitotta meg kapuit, a Magyar Tudós Társaság is itt, a Lánchíd vonalvezetésének metszéspontjában tartotta üléseit.

Nem véletlen, hogy a The Gresham, a londoni életbiztosító társaság éppen ezt a minden tekintetben pozitív kisugárzással bíró helyet találta meg magának 1880-ban. A társaság megvette a Nákó-birodalmat, bizonyítva saját gazdagságát, egyben kiváló befektetés gyanánt is. Húsz év múltán az aranykorát élő biztosítótársaság a bontás mellett döntött, de csak, azért, hogy magának egy korszerűbb székházat teremtsen. Pályázat révén Quittner Zsigmond építészeti irodája kapott megbízást, hogy a korszellemnek tökéletesen megfelelő új épületet építsen. Az épület klasszicista megjelenését Quittner magyaros ihletésű szecesszióra cserélte fel, és volt arra is gondja, hogy a kor legnevesebb kiválóságait vonja be a munkálatokba, elsősorban a palota díszítőmunkáinak kivitelezésébe. A The Gresham nem szűkölködött akkor még anyagiakban, megengedhette magának Magyarország legkiválóbb szakembereit. A szobrok Ligeti Miklós, Maróti Géza és Telcs Ede művei, Róth Miksa készítette az üvegablakokat és mozaikokat. A pécsi Zsolnay gyár készítette az épület kerámiadíszeit és burkolatait. Jungfer Gyula műhelye szállította az artisztikus kovácsoltvas munkákat. Az 12 000 m2 területű palota három lépcsőháza a T alaprajzú belső udvarból nyílt, mely szamárhátívű üvegtető-fedést kapott. Itt pompás, a korzózók számára is látogatható üzletsor nyílt. Az épület szellemét és a párizsi - londoni hangulatot hangsúlyozó passzázst magyaros mintás Zsolnay-majolika burkolta. Budapest közönsége az utcák felőli pávamintás kovácsoltvas kapukon keresztül közelíthette meg ezt a tökéletes világot.

A palota nem a biztosítótársaság részvényforgalmi és befektetésstratégiai központja volt, sokkal inkább a főváros egyik legnagyobb lakóháza kívánt lenni, melyben első sorban a biztosító munkatársai és a pesti nagypolgárság élhettek luxuskörülmények között. 6-8 szobás bérlakásokat alakítottak ki, melyek a maximális komfort jegyében rendelkeztek elektromos világítással, melegvízzel és gőzfűtéssel. Ennek ellenére minden lakás természetes tartozéka volt egy kandalló, mint ahogy a lépcsőház vastag vörös szőnyege sem térhetett el az épület egységes stílusától. A kor legmodernebb technikáját alkalmazták, az objektum központi porszívó rendszere csak egy volt a sok újszerű megoldás közül. Biztonsággal állíthatjuk, hogy az 1906-ban átadott bérpalota a pesti Duna-korzó legjellegzetesebb, legpompásabb lakóépülete volt és maradt a mai napig. A drámai homlokzat rendezői centrumából joggal tekint le ránk és a Lánchíd tengelyére oly elégedett tekintettel a londoni tőzsde megalapítója, Sir Thomas Gresham.

A legendákkal átszőtt Gresham Kávéház a földszinten működött, itt jött létre a húszas évek jelentős művészeiből a „Gresham-kör”, amelyhez a kor kiváló alkotói tartoztak, mint Ferenczi Béni, Bernáth Aurél, Egry József vagy Márffy Ödön. A pesti kabaré szülőhelyeként is tisztelhetjük az épületet. Itt, az alagsorban nyílt meg a Pódium Kabaré, mely már a második évadában kihívta maga ellen a politikai cenzúrát. A kabarét 1923-ban hatóságilag betiltották. 1936-ban Pódium Írók Kabaréja néven újraszületett a színpad és telt házzal futott, egészen a következő betiltásig 1940-ben. Az angol Gresham Biztosító Társaság addigra már pár éve kivonult Magyarországról. Rosszul jöttek ki a gazdasági világválságból, a világháború kezdetét sem az ellenség országában akarták kivárni. A Gresham-palota viszont maradt Pest karizmatikus pontján, állhatatosan várva a budapesti ostrom és a háború végét. Az épület háborús kárai jelentősek voltak, de a valódi leromlás a háborút követő időszakra esik. Az egykori Biztosító Palotát a Vörös Hadsereg vette birtokba az 1948-as államosításig, majd a lakosztályokat darabolták fel kisebb lakásokra és a leválasztott lakásokat az új társadalmi rétegek vették birtokba. Ám költözött ide Villamosenergetikai Kutatóintézet, Vegyianyag Kereskedelmi Vállalat, kínai étterem és idegenforgalmi cég. A Mézes Mackó hálózat egyik üzlete a népszerű Gresham Mackó büfé bódította itt a nagyérdeműt isteni sajtos rolójával, aszpikos sonkatekercsével és kaszinótojásával. A Mérleg utcai oldalon a nagyvárosi filozóferek töltötték meg a borozót és fogyasztották kulturáltan a házmester- és macifröccsöt. Hiába helyezték a hetvenes évek végén műemlékvédelem alá a már több sebből vérző épületet, az két végén égette élete gyertyáját, negyven-ötven év alatt tönkre is ment. A Zsolnay burkolatnak is épp, hogy csak hírmondója maradt.

A rendszerváltás után még évekre volt szükség, meggyőzni az épület lakóit a kiköltözésről, mígnem a 90-es évek második felében végleg eldőlt, hogy az ápolatlan, lompossá vált palotából Four Seasons hotel válik. A korhű rekonstrukció 2004 nyarára készült el, a tervezett 2001 helyett és persze lényegesen többe is került, de a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest néven végre megnyithatott. A rá költött hozzávetőlegesen 36 milliárd forint elégnek bizonyult, hogy az épületet szerkezetig visszabontsák, megerősítsék, a pinceszintet újraalapozzák. A teljes tetőszerkezetet elbontották, és korszerű anyagokból az eredetit építették vissza. Jungfern kovácsoltvas remekeit, a pávás kaput is restaurálták. A Zsolnay-gyár újragyártotta a hiányzó majolikát és a selyemtapétákat is sikerült az eredetit is gyártó belga cégtől beszerezni. Komplett összművészet, az ár nem tűnt mérvadónak! Itt üzemel és prosperál a Four Seasons Hotel Gresham Palace 2004 óta. 179 szoba, melyből 34 lakosztály, várja az egész világról Budapestre látogató vendégeket. Jelentős üzletemberek, államfők és más világhírességek adják egymásnak a kilincset tizenkét éve. Két elnöki lakosztály áll az erre jogosultak rendelkezésére, és a királyok is megtalálják számításukat a 2. emeleti 136 m2-es királyi lakosztályban. Járulékos vonzerőt jelent a „Világörökség része” kitüntető cím mellett a konferenciaterem, a kávéház, a luxusbutikok, a hatodik emeleti konditerem és úszómedence.

És hogy lehet a magyar főváros lakója részese saját kimagasló kulturális örökségének, amikor a megszámlálhatatlan csillagú luxusszálloda messze az ő anyagi lehetőségei felett lebeg? A nyilvánvaló válasz erre a jogos felvetésre a Kollázs Brasserie & Bar. Nem kell a Gresham Pallace-ban laknia, hogy a történelmi hangulatot biztosító palota, az épített környezet, a patinás panoráma és a magyar szecesszió belső tereiben, nemes anyagok és letisztult formák közegében élvezhesse azt a szellemet, mely a pesti kávéházi kultúra csúcsminőségű, ám megfizethető árú újraálmodása. A Kollázsban artisztikus szimbiózisban él modern és hagyományos, mindennapi és fényűzés. Lépjen be akár a teraszra, a pecsenyesütőbe, a bárba vagy a pékségbe, a négy évszak bármelyikében, a nap bármelyik szakában, egyszerre érezheti magát otthon és a nagyvilágban. A sztárséf írta étlapon hazai ízek keverednek a világéival, hagyományos és modern fogások váltják egymást. Az étterem korszellemet képviselő konyhájában a legkiválóbb alapanyagok és a legjobb technika felhasználásával, francia igényességgel készülnek a szolid eleganciájú fogások, természetesen a hazai konyha szinte kötelező különlegességei is.

Surányi j András

Képek

Gresham minden évszakbanGresham minden évszakbanGresham minden évszakbanGresham minden évszakbanGresham minden évszakbanGresham minden évszakbanGresham minden évszakbanGresham minden évszakbanGresham minden évszakbanGresham minden évszakban

Google Plus

Galéria

Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban
  • Gresham minden évszakban

Hirdetés