Élvezeti cikk vagy befektetés?

Változnak az idők, manapság már nem azért vásárol valaki több száz millió forintért, vagy esetleg néhány milliárdért sportautót, mert sportautó rajongó. A többség a kiváló értékállóság és a nagy haszonnal való eladás miatt fektet be ilyen négykerekűbe.

Az ismertetett járművekről lemaradt az olvasó, ha esetleg azt gondolta volna, hogy vásárol belőlük. A lenti masinák már a megjelenésükpillanatában elkeltek, úgyhogy marad a jóval bizonytalanabb veterános műfaj, ahol azért még lehet szemezgetni a csodákból. Ez egy remek átkötés a felvonultatott modellek kakukktojásához, az ódon kinézetű Porsche 911-hez.

A felületes szemlélő szerint nem idevaló a Singer Vehicle Design által korszerűsített 911-es. Az 1,8 millió dolláros árcédula és a 75 példányos darabszám már gyanús lehet. Az értéktöbbletet az adja, hogy a Williams F1 istálló mérnöki szolgáltatásokat végző cége, és Hans Metzger közös munkája az autót hajtó hathengeres. A hajdani F1-es Porsche turbómotor és más csoda erőmű megalkotója, a Williams szakértelme és a korszerű anyagok gondoskodtak arról, hogy a félezer lóerős, léghűtéses (!), négyliteres Porsche motor megszülethessen. Ez a műszaki és esztétikai remekmű került a kiszélesített, lekönnyített és mindössze 990 kilós mérnöki alkotásba. A legjobb ebben a mindennapi közlekedésben használható gépben, hogy alkalmas a versenypályás használatra is és remekül vezethető.

AUTÓ A SZOMSZÉDBÓL

A merjünk nagyot álmodni és nag yot cselekedni iskolapéldája Sveta Nedela, aki a szomszédos Horvátországban alapította meg a Rimac Automobili elnevezésű cégét. Azt, hogy a nyolc darabos Concept One és a Concept S sportkocsijait komolyan kell venni, az mutatja, hogy a Porsche 10 százaléknyi részvényt vásárolt a vállalatból… Szóval tudnak valamit, hogy utcára engedték a 1241 lóerős, százra 2,5 másodperc alatt gyorsuló első autójukat. A 380 kilométeres hatótávú járgány egyetlen hátránya, hogy 1850 kilós. A fejlesztett S kivitel már 1348 lóerős, a végsebességére sem lehet panasz: 365-öt megy.

A F1SZELE

Az önkényesen kiválasztott autók között található néhány, amelyeknek köze van a világ legfejlettebb technikáját felvonultató és a legjobban eladott autóversenyéhez, a Formula 1-hez.

Az első üdvöske az Aston Martin és a Red Bull F1-es istálló közös gyermeke, a Valkyrie. Az angol csodamasina kapocs még a Rimac-hoz, ugyanis a horvát vállalat által kifejlesztett energia visszanyerő rendszert (KERS) használja. Ez is mutatja, hogy a déli szomszédunkból indult cég, nem szimpla PR tevékenység – mint néhány másik – hanem ténylegesen használható villanysportkocsikat gyárt.

A középmotoros Aston fő erőműve, a Cosworth által kezelésbe vett V12-es szívó motor, amely feltöltés nélküli, az elektromos rásegítéssel teljesíti az 1146 lóerőt. Ezt az autó egyik különlegességének lehet mondani, de a F1-es autók inspirált karosszéria áramlástani kialakítása ennél is extrább. A levegő áramlásával hatalmas leszorító erőt és tapadást generáló autót a F1 mérnök zsenije, Adrian Newey tervezte.

Akinek nem elég a 150 példányos, 3,2 millió dolláros autó exkluzivitása, annak javasolt a pályaversenyekre készített, hangosabb AMR Pro változat megvásárlása. Az amúgy is szűk fülkéjű, rendszámos Le Mans-i prototípusnak tekinthető autónak a pályára szánt kivitelének még hatékonyabb a légáramlása és agresszívebb a karosszériája. A sárga versenygép mindössze 25 példányban készül.

A McLaren F1-es istálló évek óta vergődik a sportban, de az utcai autós részlege virágzik. Egyetlen kellemetlenség vele kapcsolatban, hogy minden autójában az egykori Nissan V8-as versenymotor különféle teljesítményű változatait és a meglévő szénszálas vázat használja. Ennek a két elemnek a kombinálásával születnek az „újabb” modellek.

A csúcsot jelentő Ultimate szériához tartozik a Senna kivitel, amelyben nincs hibrid rendszer, „csak” a 800 lóerőt és 800 Nm-t tudó V8-as, dupla turbós motor. A brazil legenda nevét viselő szériából félezer készül, a 837 ezer dollárba kerülő sportkocsi „aprópénz” a konkurensekhez képest. A 300 km/órára17,5, 200-ra pedig 2,7 alatt gyorsuló kétüléses vezetni jól tudó tulajdonosoknak szánják, ugyanis pályanapok teljesítésére alkalmas a gép. A komoly hajtást bírják a szénszál és kerámia „ötvözetéből” készült féktárcsák is. Ebből készítettek egy még sportosabb változatot GTR néven, amely mindössze 75 példányban kerül a vevőkhöz, egymillió fontos áron.

A LEGKÖZELEBB A F1-HEZ

A McLaren sportgépe némi túlzással elbújhat a Mercedes-AMG Project One mögött, ugyanis a Mercedes a jelenleg használt F1-es technikát ültette át a „széria” autóba. Az idézőjel nem véletlen, mert mindössze 275 db készül, a 11 ezret forgó, 1,6 literes motorral szerelt, elektromos rásegítő rendszerekkel alaposan megtámogatott csodagépből.

Az 1035 lóerős, 354 km/óra végsebességű autó a leghasználhatatlanabb a mindennapokban a felsorolt járművek közül, ugyanis a motorját minden megtettötvenezer kilométert követően teljesen fel kell újítani. De ez nem okoz gondot, mert aki a 2,72 millió dolláros árat ki tudja fizetni, az valószínűleg ezt a borsos javítási számlát is tudja rendezni. Ha a kilométerszám eljut egyáltalán oda, és nem mozgó szoborként, befektetésként dédelgeti majd a tulajdonosa.

A Toyota az év elején mutatta be a GR Super Sport koncepciót, amely a hosszútávú világbajnokságon futó (WEC), hibrid csodagép technikájának a felhasználásával készült, rendszámos versenyautó. Ezer lóerő a teljesítménye, a hajtása természetesen hibrid. Azt még nem tudni, hogy a gyártásba kerülő autót pontosan milyen motor fogja hajtani.

AMERIKÁBÓL JÖTTEM

A Hennessy már évek óta készíti a négyszáz fölött menő sportautóit, idén leplezte le a már nem a Lotus Elise alumínium padlóvázát használó újdonságát. A Venom F5 a nyers adataival hódít, mert a 1,2 millió dolláros ára és a 484 km/órás végsebessége elég jó páros. A hátsóhajtású sportkocsi-különlegességet  nyolc literes, V8-as elrendezésű, két turbófeltöltős, 1622 lóerős motor hajtja. A 24 példányban készített amerikai masina gyorsulása fenomenális: 400 km/órára kereken 20 másodperc alatt gyorsul, a háromszázat pedig tíz másodperc alatt éri el.

BENEDEK ATTILA

Megosztom