Cannes „hetvenkedett”

A megszokottnál is szigorúbb biztonsági intézkedések és sztárözön, kiszámítható díjazások és kiemelkedő magyar jelenlét közepette zajlott a világ legrangosabb filmfesztiválja Cannes-ban. A hetven éves jubileumi gálán Isabelle Huppert a cappella énekelte a Happy Birthday-t, a sajtóval szembeni arroganciájáról híres Catherine Deneuve kiverte a mikrofont egy riporter kezéből, Monica Bellucci heves csókban és érzéki táncban forrt össze a Grand Théatre Lumiére színpadán Alex Futz francia humoristával. Roman Polanski két múzsája, Emmanuelle Seigner és Eva Green szenvedélyes csókot váltott a leszbikus párról szóló Egy igaz történet photocallján. A vörös szőnyeges felvonulás cannes-i rituáléján a melírozott szőke Sharon Stone stílusérzéke hatvanhoz közel is verhetetlen volt.

Tetőtől talpig Karl Lagerfeld merész, alul, felül, hátul nyitott ruháit viselte, kiemelve tökéletes alakját.  A l’Oréal arcaként meghívott Palvin Barbara kis híján elhasalt Armani Privé csodaruhájában. Marion Cotillard egy számmal kisebb Gucci toilettjében kivívta magának a legelőnytelenebb dekoltázsú sztár címet. Diana Krüger letiszult Chanel öltözékbe bújtatott természetes szépségével és kiemelkedő tehetségével hódított. Megérdemelten kapta meg a legjobb női alakítás díját a török Fatih Akin  A semmiben című filmjéért, amelyben szerepe szerint átveszi a nyomozást a neonácik terrortámadásának áldozatául esett férje és fia halálának az ügyében. A díjátadó ceremónia megható pillanata volt, amikor Kruger az áldozatok hozzátartozóinak ajánlotta a díjat. Lebilincselő és hátborzongató jelzőkkel illették a legjobb színészi alakítás díjában részesült Joaquin Phoenixet, aki Lynne Ramsay kamerája előtt egy erkölcsös bérgyilkost formált meg. Cannes idei szupersztárjának az ötven esztendős Nicole Kidman számított. A királynői termetű és kisugárzású színésznő a legmerészebb alakváltozásokat produkálta a fesztiválon bemutatott filmjeiben / Csábítás, Egy szent szarvas meggyilkolása, Hogyan kell a lányokat leszólítani /, továbbá Jane Campion A tó tükre című tévésorozatában. A kaméleonszerű átváltozásairól híres Kidman méltán érdemelte ki a 70. fesztivál különdíját. Az amerikai független filmes John Cameron Mitchell szórakoztató őrületében, a Hogyan kell a lányokat leszólítani-ban David Bowie külsejére hajazó punkkirálynőt alakít. Sofia Coppola az amerikai polgárháború alatt játszódó, a legjobb rendező díját nyert Csábításában, amit korábban Don Seigel már megfilmesített Clint Eastwoodal és Geraldine Page-zsel, egy lányiskola igazgatónőjét játssza.  A hűvös és titokzatos Miss Martha szerepében Colin Farrell oldalán egy szerelemre éhes női közösség felett gyakorol hatalmat. A görög Yorgos Lanthimos Egy szent szarvas meggyilkolása című filmjében hűvös, kimért feleség.

A hivatalos versenyprogram kilenctagú zsűrije, Pedro Almodóvárral az élen a tizenkilenc versenyfilm közül egy maró társadalmi szatírát tartott méltónak a fesztivál fődíjára. A svéd Ruben Östlund kis híján táncra perdült örömében, amikor Juliette Binoche és a fél szemére vak Almodóvar kezéből átvehette a Chopard által tervezett 18 karátos aranyból készült Arany Pálmát.  A négyzet című film egy neves múzeumi kurátor viszontagságos kalandjain keresztül tart görbe tükröt korunk politikai korrektségének, amelyek során megannyi előítélet, emberi gyengeség kerül felszínre.

Szinte a fesztivál kezdetétől két film tartotta lázban a nemzetközi kritikusokat és a közönséget. Sokan az orosz Andrej Zvjagincev Szeretethiány című drámáját tartották Arany Pálma esélyesnek egy válófélben levő házaspárról,  akiknek eltűnik a kisfiuk. A zsűri díját nyert alkotás szenvtelenül reménytelen képet fest az elhidegült emberi viszonyokról, az individualista kortárs orosz társadalomról. A 2008-ban Arany Pálmát nyert Az osztály forgatókönyvírójaként ismert francia rendező, Romain Campillo eléggé kényes témát dolgozott fel szenvedélyes stílusban: a zsűri nagydíjára érdemesített Percenként 120 szívverés az AIDS-ellenes mozgalom alakulását követi az 1990-es évek Franciaországában. A javarészt amatőr szereplőkkel készült alkotás kirobbanó sikere leginkább azzal magyarázható, hogy a ma is érvényes társadalmi üzeneten túl megindító portrét fest az aktivisták küzdelmes mindennapjairól egy fertőzött és egy egészséges fiú szerelmi történetén keresztül.

A protokoll szabályokhoz és hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó cannes-i filmfesztivál történetében áttörést jelenthet, hogy idén két olyan filmet is beválogattak a versenybe, amelyek forgalmazója a Neftlix videomegosztó portál. Nagy felhördülést keltett a francia moziüzemeltetők körében, hogy mozi helyett mindkét film online felületen kerül forgalmazásra. Almodóvar rosszallásának adott hangot, véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a cannes-i versenyfilmeket ne lehessen mozivásznon megnézni.  A dolog pikantériája, hogy a fesztivál ideje alatt állítólag maga is leszerződött egy neftlixes sorozatra.  A televízió is betört a jubileumi fesztiválra, először vetítettek tévésorozatokat, vélhetően leginkább az alkotók személye miatt. David Lynch a Twin Peaks új évadának két epizódjával volt jelen, Jane Campion pedig A tó tükre című krimisorozattal.

Két amerikai színész is meglepően hangzatos fogadtatásban részesült Cannes-ban. Noah Baumbach Woody Allen vígjátékainak a stílusában készített komédiája, a Meyerowitz történetek sztárja, Adam Sandler és a sokak szerint pályafutása legjobb alakítását nyújtó Robert Pattinson a Good Time érzékeny lelkű bankrablójaként. A csalódások listáját egyértelműen Michael Haneke Happy Endje vezette. Az év leghatásosabb szerzői filmjeként beharangozott alkotás adu ásza Jean- Louis Trintignant a halálra készülő nagypolgári családfő szerepében.  A kétszeres Arany Pálma – díjas osztrák rendezőnek a harmadikat is megjósolták a calais-i menekülttábor árnyékában játszódó családi drámája okán. A menekültválságra sajátos látásmóddal reflektáló alkotásként beharangozott Happy End lényegét tekintve sötét, kíméletlen, minden illúziótól megfosztott portré egy szívtelen családról, amit az elmúlás, az öngyilkosság, az érzelmi elhidegülés jellemez.

Szélsőséges reakciók övezték a magyar versenyfilmet, Mundruczó Kornél Jupiter holdja című, műfajilag besorolhatatlan alkotását. A The Guardian kritikusa arról írt, hogy nem egyértelmű a rendezői szándék: a menekültellenes paranoia szatírája, vallási parabola a bűnről, megváltástörténet vagy pedig a szuperhős- mítoszt feldolgozó szerzői film. Volt, aki provokatív politikai szándéknak értelmezte a tiltott határátlépés miatt  meglőtt és sebesülése következtében a levitálás képességét elsajátító szír menekült fiú történetét, akiből hasznot akar húzni a menekülttábor cinikus, hitében meghasonlott orvosa. Az akciómozi, a sci-fi, a thriller műfaji elemeit ötvöző, lenyűgözően virtuóz képi megoldásokkal operáló Jupiter holdját a cannes-i közönség ovációval fogadta a bemutatón, míg a kritika és a szakma zavart értetlenséggel viszonyult hozzá.  A zsűriben helyet foglaló Will Smith egyszerűen fantasztikusnak nevezte, és sajnálta, hogy zsűritársai nem osztoztak a véleményében. Rév Marcell operatőri munkáját, a repülés csodáját speciális emelődaruval, a levegőbe repített kamerával felvett jelenetek minőségét azonban mindenki elismerte. A szuperhős, angyal, megváltó értelmezés kapcsán Mundruczó kifejtette, hogy korunk zuhanó káoszában vertikális nézőpontból szeretett volna rákérdezni közös európai ügyünkre, a menekültválságra.

Sajnálatos módon a premierbulin támadt szóváltás tettlegességig fajulása miatt került a címlapokra Kristóf György Out című filmje, amelyet az Un Certain Regard szekcióba hívtak meg.  A Szlovákiában végzett elsőfilmes rendező alkotása egy munkájából elbocsájtott szlovákiai magyar melósról szól, aki Lettországból kap ajánlatot, és útja során megannyi furcsa, magányos alakkal hozza össze a sors. Szentpéteri Áron Láthatatlanul című filmjét a Cinéfondation válogatásban vetítették. A klasszikus remekműveknek helyet adó Cannes Classicsban Fábri Zoltán legendás Körhintájának a digitalizált, felújított változatát mutatták be.

Szentgyörgyi Rita

A 70. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

  • Arany Pálma: The Square (r.: Ruben Östlund)
  • Nagydíj: 120 battements par minute (r.: Robin Campillo)
  • Zsűri díja: Loveless (r.: Andrej Zvjagincev)
  • Legjobb rendező: Sofia Coppola (Csábítás)
  • Legjobb forgatókönyv: Jorgosz Lantimosz (Egy szent szarvas meggyilkolása) és Lynne Ramsay (You Were Never Really Here) – megosztva
  • Legjobb férfi alakítás: Joaquin Phoenix (You Were Never Really Here)
  • Legjobb női alakítás: Diane Krüger (In the Fade)
  • A 70. Cannes-i Filmfesztivál különdíja: Nicole Kidman

Megosztom