Eleganciánk a védjegyünk
A ruhánk egyben a védjegyünk, így nem elegendő azt csupán felvenni, viselni is „tudni kell”. A stílusos megjelenéssel nem összeegyeztethető az, hogy csupán magunkra kapunk egy- egy ruhadarabot, hiszen ennek ennél sokkal nagyobb jelentése és jelentősége van. Minden egyes pillanatban üzenetet küldünk a környezetünknek, kifejezésre juttatva ezzel értékrendünket, egyéni ízlésünket, de kommunikálunk általa a másokhoz való viszonyunkról is.
Az outfitünk kialakítása során elsősorban a hely-alkalom-idő lesz a meghatározó tényező, ugyanakkor emellett kiemelt jelentősége van az életkornak, az alkati sajátosságnak és bizonyos fokig a személyiségünknek, még akkor is, ha a protokolláris megjelenéshez sokkal inkább a klasszikus stílusjegyek passzolnak, ami kevés mozgásteret hagy az extravaganciának vagy akár a pillanatnyi divatirányzatoknak.
A megjelenésünk képes hitelességet, kompetenciát, sőt tekintélyt sugározni, ugyanakkor egy- egy rosszul megválasztott ruhadarab a rólunk kialakított – első – benyomást negatív irányba is elviheti.
A megjelenés magába foglalja a ruha mellett a kiegészítők, a hajviselet, valamint a smink összhangját is, azaz nem elegendő csupán a ruházatra odafigyelni.
Az ápoltság, a testi higiénia adja meg az alapot, ehhez járul a praktikum és kényelem, illetve fontos szempont az egyéniségünkkel való harmónia, valamint az anyag- szín- szabás közötti összhang is.
A kifinomult ruhadarabok nemesebb alapanyagokból – gyapjúból, szövetből, illetve selyemből – készülnek, így nem véletlen, hogy a nők alapöltözetének számító elegáns kosztümök, blúzok összetételében mindezek visszaköszönnek.
A színeket illetően egy harmóniát sugárzó nő elsősorban a szolid, visszafogott színeket részesíti előnyben, így ruhatárában a bézs, a fehér, a krém, a camel színek, míg a sötétebb árnyalatokat illetően a sötétkék, illetve fekete színek dominálnak. A szürke jolly jokernek tekinthető, akár a világosabb, akár a sötétebb, grafitos szürke árnyalataira gondolunk.
Ha már a színeknél tartunk, akkor fontos megjegyeznünk, hogy egyetlen nő ruhatárából sem hiányozhat az a bizonyos „kis” fekete.
Az alapdarabok „visszafogottságát” a kiegészítők némiképp hangsúlyosabb színválasztásával lehet „megbolondítani”, anélkül, hogy az összhatás sérülne. Egy-egy sál, illetve öv tehát megfelelő kontrasztot tud biztosítani az öltözködésünknek, ugyanakkor a monokróm megjelenés minden esetben harmóniát sugall.
Akár a kétrészes kosztüm szoknyájáról, akár önálló szoknyáról beszélünk, van egy ideális hossza a szoknyáknak; ami az „arany középútnak tartott” térd alatt két ujjnyi, illetve térd fölött két ujjnyi távolság.
A kiegészítők – a nevükből is adódóan- nem vihetik el a fókuszt a megjelenésnél, hiszen azok az összhatás még teljesebb elérését szolgálják. A hölgyek öltözékében tehát ne az ékszerek vagy éppen a harisnya kapjon kiemelt szerepet.
A legideálisabb és leginkább stílusos megjelenést a testszínű harisnya nyújtja. A hölgyeknek a szigorú protokoll értelmében még nyáron is illik harisnyát viselni és minden esetben a zárt orrú, de leginkább a teljesen zárt, némi – legfeljebb 7-8 centis- sarokkal rendelkező cipő teszi teljessé az eleganciát.
Az igazi egyéniségünk a jó ízlést tükröző esztétikus megjelenésben nyilvánul meg, tehát nem a feltűnés számít, így az átlátszó, mélyen dekoltált felső, a combig felhasított szoknya, de akár a túl feszes, valamint a túl bő viseletek is stílusvesztésre utalnak.
Láthatjuk, hogy amennyiben egy-két alapszabályt betartunk, akkor az öltözködés már nem csupán egy szükséges rossz, ami képes megkeseríteni a mindennapjainkat, hanem egy örömmel teli, kalandos utazás önmagunk kiteljesedése, illetve a külvilág felé való megmutatkozásunk irányába.
Dr. Bittó Renáta
