Tavaszzöldből nyársárgába

Színpompás párkapcsolat a hangtalanul is beszédes képeken: szavak nélkül szólnak arról, hogyan suhan-pörög-forog-röppen át a tavasz bódítóan mély zöldje a nyár aranyló sárgájába.

A búcsúzásakor is üde, még mindig virágillatú, de már súlyosabb leheletű kikelet vált ruhát, hogy selyemben-muszlinban pördülve-fordulva belesimuljon az új évszak rikítóan kihívó, kényesen fényes napárnyalatába. Fűszeres levegőjű, mégis lágyan magával ragadó nyár ez, amelyben a kényelmesen elegánsan öltöztető, a felszabadultság bódító életérzését kínáló ruhának van helye. Olyannak, amely mintha szellőtől segítve szállna, úgy lebegi körül viselőjét.

A Márton – Végső tervezőpáros stúdiója mindenkor, most pedig különösképpen ezt a fajta fílinget kínálja alkotásaival, azt hirdetve, hogy ha már egyszer fel kell öltözni, akkor azt stílusosan tegye az ember. Egyúttal úgy, hogy ne érezze gátnak, a lelket is akadályozónak azt, amit hord, ezért könnyed, laza, kényelmes ruhát kínál és ajánl. Olyat, amit meg is tud valósítani a duó, melynek munkáin érződik a következetes szándék: Márton Rózsa és Végső Gizella nem akarja gátolni – sőt! – azok vágyának a kiteljesedését, akik magukat szárnyalni kész, korlátok nélkül élni akaró és tudó emberként határozzák meg, s ezt az alapállást az öltözködésükben is hangsúlyozni kívánják.

„Az ihletet a virágszirom adja, annak kedvessége, szépsége sugallja a megoldást. Ennek az ötletnek a megvalósításával megyünk át tavaszból a nyárba. Ugyanazt nyújtjuk a megvalósításban is, olyan anyagokat választunk, tervezünk és szabunk, amelyek simogatnak, hűs tapintásúak, kényelmesek és elegánsak, kedvesek és szépek, lebegnek, könnyedséget és mozgásszabadságot biztosítanak” – összegez a két művész.

Fotók: Szaka József