Yves Saint-Laurent

„A nő legszebb ruhadarabja annak a férfinak a karja, akit szeret. Akiknek ez nem adatott meg, azokért vagyok itt”– mondta magáról Yves Henri Donat Mathieu Saint-Laurent.  Az YSL márkanév több mint ötven éve ragyog a divatvilág egén. A 2008-ban elhunyt divatkirály emlékére két múzeum is nyílt egyidejűleg Párizsban és Marrákesben.  A múzeumok alapítója Saint- Laurent mecénása, üzlet- és élettársa, Pierre Bergé, aki egész életét arra szentelte, hogy barátja életművét felépíthesse, halálában pedig az emléke és alkotása tovább éljen. A történelmi divatház székhelyén, a párizsi Avenue Marceau-n működik a mintegy 35 ezer tárgyat és 7 ezer kreációt őrző Pierre Bergé-Yves Saint-Laurent Alapítvány is. Az intézmény 450 négyzetméteres alapterületén ötezer ruhadarabot, ötven modellt, tizenötezer kiegészítőt mutatnak be vázlatok, fotók, videók, rajzok kíséretében. A tervező személyes tárgyai között megtalálható a szemüvege, híres fehér inge egy széktámlán, Muzsik nevű kutyájának tálkája az ágy lábánál. Saint-Laurent egykori szalonjait és stúdióját is megnyitották a látogatók előtt, akik betekintést nyerhetnek a híres divatmárka fejlődésébe, történetébe, az egykori műterem hangulatába.  Az állandó kiállítások mellett könyvtár, auditórium, kávézó, étterem is várja az érdeklődőket.

A párizsinál jóval nagyobb marokkói emlékmúzeum már önmagában igazi építészeti és designer remekmű. A turisták által közkedvelt helyen, a Majorelle kertben fekszik a többszintes acél-beton épület. A divattervező a 60-as években szeretett bele Marrákesbe, Pierre Bergével együtt megvásárolták a területet, ahol létrehozták a berber kultúra múzeumát.  Saint-Laurent festészeti gyűjteménye, Andy Warholhoz fűződő barátságának lenyomatai, köztük a róla készített színnyomatos portréi is megtalálhatók benne. Az afrikai ihletésű, kúp alakú mellrésszel készült ruhája fogadja a múzeumba lépőket, amely később Jean-Paul Gaultier-nek adott ihletett a fűzőihez. Művészeti ízlését visszatükröző kreációi közül a híres Mondrian, Picasso, Matisse ruhákat is meg lehet csodálni.

„Míg  Coco Chanel felszabadította a nőket, addig Sain-Laurent hatalmat adott nekik, és felszabadította a divatot”- mondta Pierre Bergé a divattervezőről, aki a nemek egyenlőségéért harcolt és forradalmasította a nők megjelenését.

Az algériai Oranban, egy Elzászból Észak-Afrikába menekült tisztviselő családba született Saint-Laurent 1954-ben 17 évesen érkezett Párizsba. A gimnáziumi évek alatt szeretett bele a jelmeztervezésbe, ami menekülés volt számára a lányos alkata miatt ért támadások elől.  Az haute-couture divatiskola elvégzése után a Vogue magazinban megjelent divattervei révén a lap főszerkesztője beajánlotta őt Christian Diorhoz.  Mindössze 21 évesen a Dior-ház művészeti igazgatójának nevezték ki, majd Dior halálát követően átvette a divatház irányítását. Megismerkedett a zseniális üzleti képességű Pierre Bergével, akivel karöltve 1961-ben megalapította az Yves Saint-Laurent divatházat. Kapcsolatuk mindvégig titokzatos és különleges volt, a szerelem és a remek üzleti érzék a nemzetközi haute-couture világ egyik főszereplőjévé emelte a divattervezőt.  YSL jelszava az emancipált nők vágyainak a teljesítése volt. Forradalmi újításai közé tartozott, hogy megszabadította a nőket a merevítőktől, átlátszó blúzokat, természetes vonalú ruhákat készített, s elsőként alkalmazott színes bőrű modelleket a kifutón. Legnagyobb szenzációja az uniszex divat meghonosítása a szmoking, a ballonkabát, a bőrdzseki és a nadrágkosztüm nőiesítésével. 1966-ban nyílt meg az első pret-á – porter butikja, amit számos többi követett Párizstól Los Angelesig. A színház és a film világa is megtalálta, jelmezeket tervezett,  a legnagyobb világsztárokat öltöztette. „Hódításainak” sorában előkelő hely illetett meg olyan moziszépségeket, mint Catherine Deneuve, Romy Schneider, Jeanne Moreau, Laetitia Casta, Vanessa Paradis. A sikeres, befutott, mindenki által csodált művész a magánéletében zárkózott, magányos volt. Mániás depresszióban, kábítószerfüggőségben szenvedett, önpusztító életmódot folytatott. Két nappal párizsi életmű kiállítása után agytumor következtében halt meg 72 évesen.

Szentgyörgyi Rita