150 év ivóvízellátás

2018 a Fővárosi Vízművek történetében fontos mérföldkő, hiszen a fővárost egészséges ivóvízzel ellátó társaság történelme 150 évvel ezelőtt vette kezdetét. Bár Pest – Buda – Óbuda egyesülésével a főváros csak 5 évvel később jött létre, teljes joggal számíthatjuk innen a Fővárosi Vízművek fennállását, hiszen az intézményes vízellátás 1868-ban kezdődött.

Budapest víznyerő helyeinek, ivóvízbázisainak köszönhetően szerencsés helyzetben van. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a szerencsés adottságok mellett számos létesítmény, fejlett technológia és jól felkészült szakember tudása is szükséges a nap 24 órájában nyújtott biztonságos és magas színvonalú ivóvíz-szolgáltatás fenntartásához.

Az elmúlt másfél évszázad alatt a Vízművek a Fővárossal együtt fejlődött. A társaság alapítását fémjelző, a mai Parlament helyén létesített első pesti ideiglenes vízmű gépházát a város első vízvezetéke kötötte össze a mai napig is üzemelő, 1869 és 1871 között megépült kőbányai víztároló medencével. A kezdeti építkezéseket hamarosan újabbak követték. 1882-ben két budai vízmű is megépült. Ezt követte 1904-ben a káposztásmegyeri vízmű átadása, amely a maga idejében Európa legkorszerűbb létesítményének számított. Az 1930-as években a gépházak korábbi gőzgépeit felváltották a villanymotorok.

Nagy változás következett be a város és a vízművek történetében a mai Nagy-Budapest kialakulásakor is. Ekkor 7 megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak a fővároshoz, melynek lakossága így 1,7 millióra emelkedett. Jelentősen nőtt a vízigény, így újabb fejlesztésekre, beruházásokra volt szükség. Fontos víznyerő területté vált a Csepel-sziget is. Ezzel egy időben épültek meg a mind a mai napig Budapest vízellátásának nagy részét biztosító, magas vízhozamú csáposkutak a Szentendrei- és a Csepel-szigeten. Az 1970-es, 80-as évek lakótelepeinek építésekor a magasabb emeleteken élők vízellátásának biztosításához nyomásfokozó gépházakra, víztárolókra volt szükség. A Gellérthegyen 1980-ra megépült az ország legnagyobb víztároló medencéje, a Gruber József medence. Újabb víztornyokat adtak át a legdinamikusabban fejlődő kerületekben és Csepelen, ahol 1984 óta áll az ivóvízellátás szolgálatában Magyarország legmagasabb, 73 m magas víztornya. Az 1993-ban létesített új, korszerűen felszerelt laboratórium a vízminőség-ellenőrzésben jelentett mérföldkövet. A XXI. század első évei a vállalatirányítási rendszer és az ügyfélszolgálat átalakítása, a hatékonyságnövekedés, valamint a tudatos környezet- és vízbázis-védelem jegyében teltek. A Fővárosi Vízművek modern kori történetében az egyik legjelentősebb fejlesztés a Nagytétényi fennsíkon épült, háromezer köbméteres víztorony építése volt, amely 18 000 budafoki fogyasztó biztonságos ivóvízellátását teszi lehetővé 2008 eleje óta. Az újonnan épült víztorony különlegessége a patkó alakú törzs és az aszimmetrikus kehely.

Az ivóvíz-szolgáltatás mellett mind hangsúlyosabbá válik a szennyvíz-elvezetési és tisztítási tevékenység is. A Fővárosi Vízművek Zrt. közvetlenül végzett szennyvíztisztítási tevékenységének kezdete 2013-ra nyúlik vissza.  Ekkortól üzemelteti a társaság ü legújabb és legkorszerűbb technológiát felvonultató, Közép-Európa legjelentősebb és egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként megépült Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet. 2015-ben pedig a budakeszi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt keretében megépült a világviszonylatban is korszerű membrántechnológiával működő budakeszi szennyvíztisztító telep.

A Fővárosi Vízművek méretét és magas színvonalú technológiai fejlettségét tekintve Közép-Kelet-Európa egyik meghatározó víziközmű-szolgáltatója. A víziközmű-szolgáltatási tevékenységet világszínvonalú technológiák segítik. Az ivóvíztermelő-és ellátó rendszer ma már teljesen automatizált.