Vízkereszttől húshagyó keddig tart a farsang, a bálok hagyományos évada. A néprajzkutatók szerint egészen az ókorig nyúlnak vissza a gyökerei, ám a feljegyzések arról tanúskodnak, hogy először 1385-ben Amiens-ben rendeztek bált VI. Károly Bajor Izabellával kötött házasságának megünneplésére. Európában a 19. század elején az arisztokrácia és a földbirtokos nemesség zártkörű táncmulatságokat tartott. A bálozás szokása gyorsan terjedt a társadalom minden rétegében a városi és a falusi lakosság körében egyaránt. A 19. század második felétől már minden szakma meghirdette a maga farsangi bálját, amit gyakran jótékony célra szerveztek.
A báli toalettek, mint ahogy a táncszokások is nagyban változtak, de az illendő öltözködés és modor máig is élő követelmény. A hölgyek báli ruhájára változatlanul jellemző a földig érő hossz, mély dekoltázs, a kesztyű, a selyem, a bársony és a csipke gazdag alkalmazása. Az urak számára kötelező, hogy sötét öltönyt, fehér inget és nyakkendőt viseljenek, de a színvonalasabb bálokon a szmoking az általános.
A kultúra, a gazdaság, a politika, a sport, a tudomány képviselőinek legkiemelkedőbb társasági eseménye farsang havában az operabál. A bécsi operaházban 1877-től kezdődően tartottak bálokat. A jelmezek és álarcok helyét idővel átvették a köz javára rendezett összejövetelek az arisztokrácia, a pénzvilág prominens személyiségeinek a részvételével, az uralkodói udvar hasonló rendezvényeinek a mintájára. A budapesti Operaházban a századforduló idején szinte havonta rendeztek operabált, minden esetben jótékonysági céllal. Az 1884- ben megnyílt dalszínház pénzhez juttatásának szándéka vezérelte az intendánssá kinevezett Keglevich István grófot, amikor levelet intézett Tisza Kálmán belügyminiszterhez azt kérve, hogy az Operaház valamely helyiségeiben estélyt vagy táncvigadalmat rendezhessenek. Budapestnek akkoriban még nem volt kellő operaértő közönsége, az Országgyűlés pedig sokallta az intézmény költséges működtetéséhez szükséges támogatást.
Hivatalosan 1886. március 2-án nyitotta meg kapuit az első Budapesti Operabál. Az Ybl Miklós tervezte csodálatos épület szinte minden zuga díszbe öltözött, fényárban úszott. A nézőtér és a színpad fölé padozatot ácsoltak. Az oldaltermekben frissítőket és cukrászsüteményt árultak. A komolyabb étkezésre vágyók átvonultak a vörös szőnyegen az Operaházzal szemben levő Ruschler-vendéglőbe. Katonabandák és népi zenekarok szolgáltatták a zenét. 1911-ben maga Ferenc József volt a báli vigasságok fővédnöke. 
Az első világháborút követően a Budapesti Operabarátok Egyesülete élesztette fel az operabálok hagyományát. 1934-ben Horthy Miklós fővédnökségével és Lehár Ferenc dirigensi közreműködésével zajlott a jeles esemény. A második világháború után évtizedeken át nem báloztak az Operaházban. 1996. február 17-én, hatvankét évi szünet után rendeztek ismét operabált, amelynek sztárvendége a világhírű spanyol szoprán, Monserrat Caballé volt. A táncparketté alakított színpadon és a nézőtéren 80 pár elsőbálozó fiatal járta a palotást. A tizedik, jubileumi operabált Johann Strauss Császárkeringőjével nyitották, a sztárvendég ezúttal a legendás olasz filmcsillag, Gina Lollobrigida volt. A rá következő években olyan sztárokat hívtak meg vendégnek, mint Katia Ricciarelli, Sascha Hehn, Ornella Muti, Katarina Witt, Jevgenyij Nyesztyerenko, Catherine Deneuve, Daryl Hannah, Richard Claydermann. 2009-ben a Magyar Állami Operaház fennhatósága alá került az operabálok megrendezése. A gazdasági válság miatt azonban bál helyett a rászorulók megsegítését célzó jótékonysági gálahangversenyt szerveztek.
2014 újabb vízválasztó az Andrássy úti dalszínházban rendezett bálok történetében. Azóta a budapesti operaház repertoárjához igazodva tematikus bálokat tartanak. 
Az első ilyen alkalom, a Strauss 150 évadhoz kötődő Ezüst Rózsa Bál alkalmával, amely Richard Strauss A rózsalovag című operája nyomán kapta nevét, lefektették az operabál művészi szabályait. „Értéket képviseljen és közvetítsen, ápolja és gondozza az opera 130 éves örökségét, továbbá hogy nemzeti örökségünk részeként terjessze a kultúrát, népszerűsítse a művészeteket.” A karitatív misszió szellemében továbbra is az adománygyűjtés az operaházi bálok elsődleges célja. 2015-ben a tudomány és a művészeti élet találkozójaként zajlott a Faust Bál a nemzetközi operaélet szoprán csillaga, Angela Gheorghiu vendégszereplésével. 2016 újabb fordulópontot jelöl a Budapesti Operabál történetében: a Shakespeare születésének négyszázadik évfordulóját ünneplő Shakespeare-bált estéllyé alakították, hogy még több helyet biztosítsanak a budapesti operaház színpadán először fellépő spanyol sztártenor, Plácido Domingo előadására kíváncsi közönségnek. Ókovács Szilveszter elmondása szerint „Ennek az alkalomnak sokkal inkább a művészetről kellene szólnia egy magas színvonalú, két részes gálaműsor keretében, amit a televízió is közvetít. A jövőben is szeretnénk megtartani az estélyformát, és a legnagyobb ázsióval rendelkező művészek egyszeri jelenléte révén értéket adni az alkalomnak.”
2017- ben az operaház magyar évadához kapcsolódóan Háry János áll az operabál, illetve a Háry-estély fókuszában. Kodály félig harcos, félig mesebeli világába lesz bújtatva az ünnepi műsor, továbbra is megőrizve a karitatív célját. Jövőre a mentőautó-projektet folytatják, és ezúttal is megrendezik a Dalszínház utcabált, amelyen lehetőséget nyílik az adakozásra az operaház melletti térségben, ahová kivetítik a Háry-estély ünnepi műsorát. Másnap délelőtt pedig újra hátrányos helyzetű gyermekeket látnak vendégül a Bálmorzsán: Humperdinck meseoperáját, a Jancsi és Juliskát láthatják majd a Klauzál Lions Club jóvoltából. A fővendég személyét egyelőre még titokzatos homály fedi.
Szentgyörgyi Rita
