A vízről a vízért

Világunkban mind inkább felértékelődik a tiszta ivóvíz és a biztonságos ivóvízellátás szerepe. Miközben számos térség már ma is komoly vízhiánnyal küzd, a klímaváltozás, a fogyasztói társadalom és a felelőtlen emberi magatartás egyaránt veszélyezteti a meglévő vízbázisokat is. Az utóbbi néhány évszázadban egyre csökken a Föld édesvíz-készlete, s ezt a folyamatot a globális felmelegedés gyorsítani látszik. Az adatokban tükröződő tények riasztóak: az ENSZ előrejelzése szerint 2025-re az emberiség kétharmadának nem jut elegendő víz. Ezzel együtt mi, akik Földünk szerencsésebb részén élünk, mind nagyobb vízlábnyomot hagyunk magunk után, hiszen akár csak fél liter ásványvíz előállításához is közel 125 liter vizet használnak el. Ugyanakkor egyre több a rendkívüli esemény, a természeti katasztrófa, melyek során a legnagyobb kihívást és a legégetőbb feladatot sokszor éppen a megsérült ivóvíz-ellátó rendszer vagy a szennyeződött ivóvízbázis miatti vízhiány jelenti.

A magyarországi víziközmű-szolgáltatás, az ivóvíz-ellátás már ma is nemzetközi viszonylatban elismert, de nincs az a jól működő rendszer, amit kutatásokkal, fejlesztéssel, újításokkal ne lehetne még magasabb szintre emelni. Ez a gondolat vezérelte Dr. Vajna Zoltán Széchenyi-díjas gépészmérnököt, egyetemi tanárt, amikor életre hívta a Wein János Alapítványt, maga mellé állítva a Fővárosi Vízművek Zrt.-t, amely mind szakmai-erkölcsi, mind anyagi támogatással járul hozzá az Alapítvány tevékenységéhez.

A 2015 szeptemberében alapított Wein János Alapítvány célul tűzte ki, hogy elősegítse és támogassa a magyarországi vízágazati tevékenység színvonalának emelését és ezáltal az ivóvíz-ellátás minőségét. Támogatására számíthatnak mindazok a kezdeményezések, amelyek e célokat a tiszta ivóvíz biztosításához kapcsolódó innováció segítségével kívánják megvalósítani, különösen nagy hangsúlyt helyezve a szakértelemre, a modularitásra és a mobilitásra. Az elmúlt évek eseményei a „vizes társadalom” figyelmét ráirányították, hogy bár a rendkívüli helyzetek megoldása mindig rendkívüli erőfeszítést igényel, de sokat tehetünk azért, hogy a havaria-események se érjenek teljesen váratlanul és felkészületlenül minket. Éppen ezért az Alapítvány azt is küldetésének tekinti, hogy elősegítse a természeti katasztrófák esetén szükségessé váló ideiglenes vízellátásra történő felkészülést és közreműködést éppúgy, mint az árvízvédelmi tevékenységet.

Az Alapítvány tevőlegesen is részt kíván venni olyan közfeladatok ellátásában, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a vízhez, a vízellátáshoz.  Így az egészségmegőrzési – betegségmegelőzési tevékenysége során a vízimentés, a vízi balesetek megelőzése mellett a szükséghelyzetben, hőségriadó idején bevethető mobil víztisztító rendszerek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése, valamint az ivóvíz-fogyasztás és az egészséges életmód kapcsolatát bemutató szakmai események, kiállítások szervezése is helyet kapott a programjában.

A vízszolgáltatás- és ellátás színvonalának egyik kulcskérdése a háttérben zajló tudományos- és kutatómunka, hiszen a kutatási eredményekre épülő technológiai fejlesztések, az innovatív megoldások mind a működés korszerűsítését, mind a víz minőségének javítását, mind pedig az alternatív energiaforrások feltérképezését új alapokra helyezhetik. Természetes tehát, hogy az Alapítvány e területen is komoly szerepet vállal a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában való részvételével.

Napjaink kihívásaira válaszolva felértékelődik a természet- és környezetvédelem, valamint az ár- és belvízvédelem jelentősége, legyen szó akár a mindennapok vízgazdálkodásáról, ivóvízellátásáról vagy csatornaszolgáltatásáról, akár vízkárelhárításról vagy a katasztrófákra való felkészülésről, az ellenük való védekezésről és helyreállításról, amit ugyancsak zászlajára tűzött a szervezet.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy kulturális és építészeti értékeinket megőrizzük, hiszen ezek nemcsak múltunk és történelmünk, hanem jelenünk részei is, esztétikai élményt nyújtva formálják ízlésünket, látásmódunkat. A vízzel, vízszolgáltatással és a városképpel egyaránt szorosan összefonódó szökőkutak mellett a ma már ipari műemléknek számító létesítmények megóvásának, felújításának és az újabbak építésének, létesítésének igénye és támogatása is ott szerepel az Alapítvány célkitűzései között.

E sokrétű és a szorosan vett vízágazati tevékenységen messze túlmutató program megvalósítását nagy tapasztalattal és kimagasló szakmai felkészültséggel rendelkező magyar szakemberek közreműködésével kezdte meg az Alapítvány.

Miért éppen Wein János?

Az Alapítvány névadója, az eredeti foglalkozása szerint bányamérnök Wein János 1873-tól a budapesti Vízművek első igazgatója volt. Azonban már ezt megelőzően segédkezett a tervezésben és kivitelezésben a pesti rendszeres vízszolgáltatás érdekében a Parlament helyén létesített első vízmű megépítését irányító William Lindley angol mérnöknek. Lindleyvel szemben, aki a Duna-víz szűrését mesterséges úton kívánta megvalósítani, Wein a természetes szűrés híve volt. Következetesen védelmezett álláspontja szerint a város alatti kavicsrétegben a Dunából szivárgó víz természetes úton oly mértékben megtisztul, hogy mesterségesen csak igen nagy költséggel lehetne hasonlót elérni. Ezen az elven építette meg 1880–81-ben az Árpád fejedelem útján ma is működő jobb parti vízműtelepet, majd nyugalomba vonulásáig részt vett a káposztásmegyeri vízmű tervezésének munkájában is. 1883-ban jelent meg Budapest Főváros Nyilvános Vízművei című könyve, amelyben felvázolta a főváros vízellátásnak programját. Az általa megvalósított, természetes, úgynevezett parti szűrésű vízellátó rendszerre épül és a gondosan megtervezett vízvezetékrendszer szerint működik ma is a Főváros ivóvízellátása.