Leges legek
Hiperértékes holmik, puccos cuccok, toplistás tárgyak – válogatás a világ drágaságaiból
Egy férfinak alapesetben szíve választottja a legkedvesebb „vagyontárgya”, amint arról a közhasználatú becenevek – így a kincsem vagy éppen a drágaságom – is tanúskodnak, noha ez esetben a „tulajdon” értéke nyilvánvalóan nem forintosítható.
Ahogy akadnak tárgyak, termékek, árucikkek is, amelyek annyira egyediek, különlegesek, páratlanok, hogy tényleges piaci áruk egyszerűen megállapíthatatlan. Vagy ha mégis, akkor pedig horribilis pénzt kell áldoznia értük annak, aki a magáénak akarja tudni őket.
Hogy az előbbire mondjunk példát, ott van mindjárt a gyémántok (egyik) uralkodónője, a brit királyi koronaékszerek közt jegyzett Kohinor (avagy Koh-i-Noor, magyarul a Fény hegye), a világ egyik legértékesebb drágaköve, amelynek az értéke felbecsülhetetlen. Hogy mégis „árjegyzékbe” tudjuk helyezni, itt említjük meg a jelenleg katari tulajdonban levő Hope-gyémántot, a világ pár éve legértékesebbnek nyilvánított kék drágakövét, amely becslések szerint 250 millió dollárt, vagyis nagyjából 90 milliárd forintot ér.
Ha a bélyegek világába rándulunk át, előrebocsátandó, hogy az egykoron rendre párosával készült ritkaságok tán legismertebbikéből, az 1847-ben az Indiai-óceáni szigeten nyomott vörös és kék mauritiusi bélyegpárból egy a kilencvenes évek közepén 3,83 millió dollárért, vagyis 1,4 milliárd forintért lelt új gazdára. A címletek értékét legfőképpen a hibás nyomtatás emelte az egekbe, a leírások szerint a Post Paid helyett a Post Office felirat került fel rá tévesen, ám a hibát csak utóbb, 500-500 példány forgalomba kerülését követően észlelték. Az „elírt” darabok ára a gyűjtők körében gyorsan megugrott, s drágulásuk ma is tart, különösen, hogy rendkívül kevés maradt meg belőlük. Mégsem Mauritius legismertebb „exportcikke” a legdrágább a bélyegek között: az 1856-os, egycentes British Guiana az első, mégpedig toronymagasan a „leglistán”: egy 2014-es, New York-i árverésen nem kevesebb, mint 9,48 millió dollárt, vagyis átszámítva durván 3 és fél milliárd forintot adtak a megmaradt, s egyetlen ismert példányért. A földkerekség legelső postabélyegei közé tartozó, fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbocos hajót ábrázol.
Az autók piacáról sem hiányoznak az elképesztően sokba kerülő csodamasinák. Közülük is a világ legdrágább autójaként egy 1955-ös Mercedes-Benz sportkocsit – a négykerekűekért rajongók kedvéért: egy Mercedes-Benz 300 SLR Uhlenhaut Coupét – adtak el eddig a legtöbbért: a 2022-es aukción 135 millió euróért kelt el, ami közel 50 milliárd forintnyi summát jelent. A száguldás világából meríthetjük az újabb drágasági példát is: a legnagyobb kiadást igénylő magánrepülőgép a világon az Airbus 318 Elite Private Jet, amely 14 milliárd forintba kerül, de ez is messze elmarad a kozmoszban keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) értékétől, vagy ha úgy tetszik: az összköltségétől. A több ország együttműködéséből született ISS létrehozására és fenntartására az eddigi csaknem negyedszázad alatt csupán az Egyesült Államok becslések szerint 185 milliárd dollárt költött.
Ám szálljunk vissza a földre! Már pusztán azért is, mert a kulináris élvezeteket sem hagyhatjuk ki a sorból. Az élre „gyomorügyben” a wagyu szarvasmarhából származó japán kobe, a világ egyik legdrágább húsfajtája kívánkozik. Ebből a prémium minőségűek kilogrammonként nagyjából 600 ezer forintnak megfelelő összegért kelnek el. A spanyol Iberico sonkából, amely a fekete ibériai sertés combjából készül, egy egésznek az ára akár kétmillió forintra is rúghat. Az ínyencségeknél maradva: manapság egy olaszországi fehér szarvasgomba kilója több százezer forint is lehet, a világ legdrágább konyakját pedig Angliában készítik: az állítólag száz évig érlelt párlatkülönlegességet aranydugóval ellátott, több ezer gyémántdarabbal díszített speciális üvegbe zárják, a Henrik Dudognon Heritage Cognac Grande Champagne darabja forintban mintegy félmilliárdnyit kóstál. Ismerjük minden idők legdrágább pezsgőjét is, amely 2022 nyarán csaknem egymilliárd forintnak megfelelő pénzért, konkrétan 2,5 millió dollárért talált rá módfelett tehetős tulajdonosára.
A sport világából, a futballpiacon, olyan ifjabb évjáratú kiválóságok vannak az élen, mint a norvég Erling Haaland vagy a brazil Vinícius Júnior, akiknek az értéklajstromban egyformán 200 millió euró a piaci áruk. De említhetjük a lista további helyezettjei közül a spanyol Lamine Yamalt és az angol Jude Bellinghamet, akik egyformán 180 millió euróval állnak, vagy a sorrendben ötödik francia Kylian Mbappét, aki 160 milliós értéket képvisel.
A sportrelikviák drágasági világrangsorában azonban nem a jelen labdarúgóinak „viselt dolgai” viszik a prímet. Nevezetesen minden idők legdrágább sportereklyéje az amerikai kosaras legendáé, Michael Jordané: noha már nem aktív az NBA zseniális figurája, az a meze, amelyet az észak-amerikai profi kosárbajnokság 1998-as döntői során viselt a Chicago Bulls ikonja, egy gyűjtőnek 10,1 millió dollárt ért meg. Ezzel pedig Jordan 23-as meze az éllovas a vonatkozó csúcslistán.
Árverésen kelt el az újkori olimpiák atyjának, Pierre de Coubertinnek egy kézirata is. A francia báró 1892-es beszédét a Sorbonne Egyetemen, a Francia Atlétikai Szövetség ötéves születésnapi rendezvényén mondta el, és szónoklatának írott változatáért 8,8 millió dollárt adtak egy New York-i aukción.
Az egyik legdrágább óra a világon az A. Lange Söhne Grand komplikáció. Ezt a bonyolult, 876 kézzel kovácsolt alkatrészből, 7 komplikációból és 14 funkcióból álló rendkívül pontos órát csak egy ember tudja elkészíteni a világon, és neki is egy évbe telik egyetlen darabnak a legyártása. Honkongban ment el egy 563 millió forintért.
A világ legdrágább könyve a Leicester-kódex Leonardo da Vincitől. Az Armand Hammer örökösei által eladott 1508 és 1509 között íródott jegyzet Leonardo da Vinci tudományos értekezéseit tartalmazza. Bill Gates 31 millió dollárért (7 milliárd forintért) vásárolta meg. Bill és Melinda Gates a Leicester-kódex névre keresztelték át, mivel Leicester grófja jutott hozzá még 1717-ben.
Jancsó Kornél
