Már van Holnemvolt Vár!

Beszélgetés Persányi Miklóssal, a Budapesti Állat- és Növénykert főigazgatójával

Némi túlzással élve: csupa újszülöttel telt meg a fővárosi állatkert, ám nem azért, mert a látogatók csecsemőket hoztak magukkal a vonzerejét rendületlenül őrző látványcsodába. Bár ott jártunkkor – május legvégét írtuk éppen – a gyerkőcök között a legkisebbek is szép számban voltak jelen, a valódi zsenge teremtményeket az állatkert legújabb lakói között fedezhettük fel. Pontosabban az újszülöttek közé sorolhattuk még a szintén a nóvumok számát gyarapító hamisítatlan mesecentrumot, a vadonatúj Holnemvolt Várat is, amely május közepén nyitotta meg kapuit.

– Ez utóbbi egyike a főigazgató frissiben megvalósult elképzeléseinek, s ahogy ígérték, 2018-ban át is adták a nagyérdeműnek, leginkább pedig a legkisebbeknek, akik pazar játszóparkot vehettek birtokukba.

– Május 18. óta látogathatja a nagyközönség a Holnemvolt Várat, amelyet másfél hektáron kifejezetten a kisgyermekekkel érkező családok igényei szerint hoztunk létre. Őket itt mesés állatok, állatos mesék, játékok és élmények sokasága, például a Hetedhét Palota várja. A várnak külön kapuja van az Állatkerti körúton, a műemlék körhinta mellett, de az állatkert klasszikus területe felől is ide lehet jutni – mondta Persányi Miklós főigazgató.  Hozzáfűzte, hogy – miként az ünnepélyes megnyitón is hangsúlyozta: – a Fővárosi Állat- és Növénykert szakmai ars poeticája egyetlen mondatba is belefér. Ez pedig úgy hangzik, hogy „állati jó helyeket akarunk teremteni, ahol jó lenni, ahova gyerek és felnőtt egyaránt visszavágyik”.

– Nyilván ilyen állati jó hely a Holnemvolt Vár is…

– Ez az első gyöngyszeme intézményünk nagy léptékű fejlesztésének, amelyet a nagyközönség használhat. Szakmai stábunk sok éven át dédelgette álmait arról, mit építenénk, ha lenne hol és lenne miből. Elképzeléseink szerencsére találkoztak az intézményt fenntartó főváros, illetve a kormány szándékaival. Mi több, a megvalósításhoz szükséges forrásokat is megkaptuk. A Holnemvolt Várban egy különös álom öltött testet, itt minden a három és tíz év közötti kisembereknek szól, hiszen az állatokkal való közvetlen találkozás a kisgyerekek számára minden mást felülír. Ez a Vár nekik készült. No meg szüleiknek, nagyszüleiknek, testvéreiknek. Vagyis a családoknak.

– Avasson be a részletekbe is!

– A vár területén kezes állatokkal, a Szőrmókosban az alpakákkal, a Várkertben kialakított Majorságban például magyar tarka marhákkal, gyimesi racka juhokkal, mangalica sertésekkel, a Karavánszerájnál a kétpúpú tevékkel ismerkedhetnek az idelátogatók. A Patakatlanban dámszarvasok laknak, s itt kapott helyet a nagy állatsimogató is. A tengerimalacok számára pedig valóságos kis város épült. De legalább ennyire csalogató lehet a Nyíhangár fedett lovardája is. A vár közepén található az ötszintes Hetedhét Palota, egy hatalmas oktató- és játszóház, melynek játékai és élményei ismerős és kedvelt állatmesék köré szerveződnek. Itt köszön vissza például Vuk, Mekk Elek, a Nagy Ho-Ho-Horgász, Pom Pom, Süsü, Doktor Bubó, mi több: Csukás István, aki az egyes fajokat bemutató ismertető táblák szövegét is rímbe szedte, még egy teljesen új mesét is írt a Hetedhét Palotához. A Frakk teremben az ismert mesén át ismerkedhetnek meg a gyerekek a felelős állattartással.

– Egyéb élménykínálat?

– A Macskaköves Udvar kézműves műhelyeiben a gyerekek kipróbálhatják, mennyire ügyesek. A forgó hordó az egyensúlyérzék mókás próbája, de lehet kisvonatra ülni, nem szólva a Vurstli zóna játékairól… Ami a további látványosságokat illeti, csak egyet említek: az állatkerti játszópark része lesz a néhány hónap múlva megnyíló Sünispotály. Ez az állatkertben zajló mentőmunka új központja lesz, a védendő állatok között mérgezett sasok, törött szárnyú gólyák, elárvult mókusok, sérült sünök is szép számmal akadnak.

– Az időben egy kicsivel nagyobbat ugorva: a maga teljességében várhatóan 2020-ra megszülető Pannon Park is kezd testet ölteni. Hogy a nagy ívű terv is a megvalósulás útjára lépett, azt munkások, gépek, építőanyagok, toronydaruk, a földből már több helyütt kikapaszkodó betonfalak erdeje jelzi…

– A leendő park központi eleme, a Biodóm – amely egy óriási fedett létesítmény lesz szubtrópusi vegetációval, elefántházzal, tengeri és édesvízi akváriummal – javában készül, építése a tervezett ütemben halad előre. Most már ott tartunk, hogy tulajdonképpen kinőtt a földből, és az első szintet, egyes helyeken a másodikat építik, de lefelé is, többféle ütemben halad a munka. Hat toronydaru dolgozik folyamatosan, s lassan eljutunk oda, hogy már több száz ember ténykedik a projektben. Nagyjából az év második felében megindul az acélszerkezet összeszerelése is, szóval bonyolult, összetett, macerás folyamat ez, de jól láthatóan készül a hatalmas fedett állatkert épülete.

– Szinte csupa nóvumot említett, pedig teljes sebességgel működik a régi állatkert is, amelynek vannak új lakói is szép számban.

– Idén is nagyjából egymillió látogatót fogadunk, a már meglévő értékeinknek és az újdonságoknak köszönhetően. Ami az új lakókat illeti: szinte minden újszülött jószágunk idei. Nagyon büszkék vagyunk a fél éves Arunra, újabb elefántborjúra, ő a Pannon Parkba majd szüleivel és nővérével együtt költözhet majd be. A féléves gorillabébi is sztár most a családjában. Van aztán szürke óriáskenguru kölykünk erszényben, egy zebracsikónk, amely szintén nagyon népszerű. Vagy húsz tojáson kotlanak a flamingóink, de még a tarvarjak is költenek. Érkezett egy kispanda, a meglévő nőstény párjául, továbbá egy barnamedve is. Az egyedülálló hím szecsuani takinunk Franciaországba utazik, s jön helyette egy Mishmi takin trió. egy hím, utána két nőstény, vagyis kialakul egy szaporodó állomány. Együtt fogjuk tartani őket az indiai antilopokkal, s a nagy kifutó mellett kapnak egy sziklanyúlványt is, hadd másszanak oda is fel. 

– Az állati újdonságok után kis kitérő megint a Várhoz, merthogy annak építése alatt több fajt ki kellett költöztetni.

– Most ezek mind visszatértek. A simogatni való állatok, s az összes többi háziállatunk visszajöttek, éppúgy mint a tevefélék, a pónik, de még a szamarunk is. Megint lesz mód lovagolni és akár tevegelni a patinásan vadonatúj lovaglócsarnokban. Ez az épület is abba a városképet alkotó folyamatba illik, amellyel a hajdani vurstli arculatára emlékeztetve építettük vissza az utcafrontot. A gyönyörűen felújított műemlék Schäfftner-Körhintával pedig kisebbfajta nosztalgia vurstli kapcsolódik az Állatkert többi attrakciójához.

– Az Állatkertére, amely Növénykert is sok zölddel, vízzel, fával, erről hajlamosak vagyunk időnként elfeledkezni…

– Bizony! Pedig – hogy maradjak a fejlesztéseknél, átalakításoknál – négy játszótér is épült patakkal, tóval, az egykori kopár betonmezők helyére pedig árnyat adó hatalmas fák sokasága került. A volt vidámparki terület belsejéből ugyanis két tucat koros fát ültettünk át ide. Köztük vannak igazán termetesek, így a Döbröginek becézett platán, amely a legnagyobb valaha átültetett fa az országban. Törzsének átmérője egy méter, s a földlabdával együtt százhét tonnát nyomott.

– Ugye nem túlzás azt állítani, hogy főigazgatóként, az Állatkert vezetőjeként eddig, az elmúlt sok-sok évben szinte minden tervét, valamennyi szakmai álmát, amit akart, megvalósította?

– Az, hogy az én tervem-e valami, vagy nem, az nem fontos. Hanem az, hogy a dolog jó-e, vagy sem. Rászántam az életemnek a felét az Állatkertre, és tudom, hogy oka voltam hasznos változásoknak. Most is olyan terveken dolgozom, amelyek szerintem fontosak a közönségnek, fontosak a városnak, meg fontosak az országnak. Hiszek abban, hogy értékeket tudunk velük teremteni. Azt gondolom, hogy ezek a lépések, változtatások fontosak, és örülök, hogy a döntéshozók érdemesnek tartották őket támogatni. A fejlesztés gördül már előre, az építők végzik a saját feladataikat, de még irdatlanul sok teendő vár ránk is, állatkerti szakemberekre. Remélem, hogy elbírunk velük, és a végén azt látjuk majd, hogy jó volt az álom.

 Jancsó Kornél