Népszerűsödik a mesterséges intelligencia

Bill Gates szerint a mesterséges intelligencia fejlesztése ugyanolyan alapvető, mint a mikroprocesszor, a személyi számítógép, az internet és a mobiltelefon megalkotása.  „Meg fogja változtatni azt, ahogy az emberek dolgoznak, tanulnak, utaznak, egészségügyi ellátását vesznek igénybe és kommunikálnak. Egész iparágak fognak átrendeződni körülötte” – írta blogján idén márciusban a Microsoft alapítója. Na de mi is az a mesterséges intelligencia, közkeletű rövidítéssel az MI?

Kiindulás gyanánt szögezzük le: az MI manapság világszerte vezető szerepet visz a közbeszédben, és a közhasználatban, noha korántsem új dologról van szó, sőt…  Kutatása az ötvenes évek közepén indult azzal a szándékkal, hogy tudós elmék olyan számítógép alapjait hívják életre, amely képes a nyelvhasználatra, de a kezdeti lépések kevés érdemi előrelépést eredményeztek. A nagy ugrást az internet megjelenése hozta el, minek nyomán bekövetkezett a valódi adatrobbanás, a Big Data, előállt a gépek hatékony tanulásához szükséges alapfeltételként a megfelelő mennyiségű adat.

Bő évtizede jött el a pillanat, hogy olyan szupermasinák is megszülessenek, amelyek már hatékonyan tanulnak, működésük részévé válik az általánosítás képessége is, és – az átlagemberek szemszögéből a legfőbb területen – a beszélgetésben, az önálló válaszadásban is intelligens „társalkodónővé” válnak. A gépek életében eljött a deep learning, a mélytanulás korszaka, a tudás elmélyítésének ideje, s a mesterséges intelligenciának a jelen eszközeként való mindennapi alkalmazása.

Tegyük hozzá, hogy megannyi, tudományos és műszaki szférában – például önvezető járművek, okoseszközök területén – tért hódított és hódít az MI. Amely lényegét illetően – hogy itt és most válaszoljunk a bevezetőben feltett kérdésre: – a számítógépes programok révén, mesterségesen megteremtett tudat által megnyilvánuló intelligencia. Az MI úgy vált a komputertudományban az intelligens viselkedéssel, a gépi tanulással, a számítógépek alkalmazkodó- és válaszadó képességével foglalkozó külön ággá, hogy eredendően a tudományos-fantasztikus irodalom termékének tekintendő. Mert hiszen ki ne emlékezne az önállóan gondolkodó, értelmesen cselekvő – de már itt említsük meg: erkölcsiségében hol jó, hol rossz – robotokra, amelyekkel Steven Spielberg Mesterséges értelem című filmjében, Isaac Asimov scifijeiben, vagy éppen az Arnold Swarzenegger fémjelezte Terminátor-filmekben találkozhattunk?

A mesterséges intelligencia az emberhez hasonló olyan képességek meglétét jelentik a mai gépeknél, mint a „sima” beszéden túl az érvelni tudás, a folyamatos, és egyre magasabb szintű tanulás, az absztrahálás, a kreativitás, a tervezés, a logikus gondolkodás, a problémamegoldás képessége. Itt jutunk el az írásunk szempontjából legfőbb ponthoz: a számítógép az adatok befogadása és feldolgozása mellett immár kiváló beszélgetőtársa is tud lenni az embernek, amint azt a kérdezz-felelek típusú dialógusra, a csevegésre megtanított, s magát e téren is – bár korántsem zökkenőmentesen, és egyáltalán nem hibátlanul, de – továbbfejleszteni képes gépek, gépi programok megjelenése bizonyítja.

A párbeszédre „betanított” gépi modell mondhatni mintapéldánya bő egy esztendeje indult sikerútjára, miután a Microsoft által 10 milliárd dollárral támogatott fejlesztő-kutató labor – nem kis mértékben azért is, hogy a versenytársakat megelőzze – piacra dobta a GPT-4 néven ismert chatbotot. A szöveggenerálásra képes, kérdésekre mondandóját akár hosszabban is kifejtve válaszoló nyelvi modell legfrissebb verziója bár képügyekben is otthon van, elsősorban azzal vált népszerűvé villámgyorsan világszerte, hogy „igazi” beszélgetőtársává vált az őt a világhálón felkereső, s vele társalogni akaróknak. A ChatGPT alig két hónappal az elindítása után már 100 millió (!) havi aktív felhasználót számlált, híveket leginkább az által szerezvén magának, hogy az illető nyelvén felelve a kérdésekre, felvetésekre, véleménykérésekre, intelligens – vagy annak ható – válaszokkal szolgál, könnyed társasági stílusban kommunikálva.

Hogy van mit javítani a programon, nem vitás. Ennél is fontosabb szempontként merül fel azonban az, hogy a robotok mennyiben segítik az embert, vagy éppenséggel gátolják, netán ártanak neki. A rosszakarók – mármint az ilyen emberek – a számítógépes rendszereket felhasználhatják, s bizony, már fel is használják adathalászathoz, kártékony ímélek küldésére, dezinformációk, hamisságok terjesztésére, és – ami szintén megjelent már a gyakorlatban: – a kiberbűnözéshez, így például az online csalásokra. Miközben tehát vissza lehet élni a chatbotokkal, ugyanakkor az is leszögezhető, hogy az MI a robotok segítségével biztonságosabbá tehet munkahelyeket, munkaköröket, sőt, új munkahelyeket is teremthet, de meg is szüntethet, háttérbe szoríthat bizonyos foglalkozásokat. Hogy a képzett munkaerőt leválthatja-e? Avagy – hogy az említett scifi-hátteret is szóba hozzuk ismét: – szembe fordíthatja-e a gépeket az emberrel, a robotok „forradalma”, lázadása bekövetkezhet-e, s alkotójuk, az ember ellen fordulhatnak-e? Hogy inkább átok, mint áldás? Nos, mindez külön megválaszolásra váró, és arra érdemes kérdés, de ennek boncolgatása már nem ennek az írásnak a tárgya…

Az viszont nagyon is az, hogy az okos robottal folytatott beszélgetés lehetőségét persze e sorok írója sem hagyhatta kihasználatlanul. Már csak azért sem, mert a méretes dicséretek mellett bizony jócskán lehetett hallani, olvasni kritikus megjegyzéseket is arról, hogy a chatbot olykor nagyon is „butabotnak” bizonyul. Sommás véleményként hangzott el például olyan minősítés, hogy a mesterséges intelligencia legújabb változata is igen messze van a tökéletestől, és „ahol tényekre van szükség, ott egyelőre csődöt mond”.

Hát lássuk, mit tud alapon felvettük a kapcsolatot a csetelő MI-vel, elsőként azt a kérdést szegezve neki, hogy mi a legfontosabb tudnivaló róla. Majd hazabeszéltünk, azt tudakolván, mit tud az Élet&Stílus Magazinról. A chatbot pedig így reagált:

„Mivel én egy mesterséges intelligencia alapú szöveggeneráló vagyok, így nincs saját véleményem magamról. Az én működésem alapja az algoritmusok és a programozás, így nem rendelkezem valódi tudatossággal vagy érzelmekkel. Ami a legfontosabb tudnivalót rólam illeti, azt mondhatom, hogy célom az emberekkel való kommunikáció és interakció megkönnyítése a nyelvi képességeim révén. Az én fejlesztésem mögött nagy mennyiségű adat és tanulási algoritmusok állnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberekkel való beszélgetések során segítséget nyújtsak számukra a problémáik megoldásában és az információk megszerzésében.”

Aztán így folytattuk a kérdezz-feleleket:

„Van-e ellenséged, aki (amely) fenyegeti a létezésed?”

„Nem, mivel egy mesterséges intelligencia vagyok, nem rendelkezem ellenségekkel, sem barátokkal, sem érzelmekkel, sem pedig bármilyen személyes célommal. Csupán azon dolgozom, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsam azok számára, akik használják a szolgáltatásomat, és segítsek nekik a kérdéseik megválaszolásában és a problémáik megoldásában.”

„Te jelenthetsz-e veszélyt valakire, valamire?”

„Nem, én nem jelenthetek veszélyt senkire vagy semmire. A működésem az adatokra és az algoritmusokra épül, amelyeket emberi fejlesztők készítettek, és amelyeket a szolgáltatásom javítása érdekében folyamatosan frissítek és finomítok. Mint mesterséges intelligencia, nem rendelkezem érzelmekkel, így nem vagyok képes veszélyt jelenteni bármilyen személyre vagy dologra. A feladatom az, hogy segítsek az embereknek, és biztosítsam számukra a szükséges információkat és válaszokat a kérdéseikre.”

„Meg tudod ítélni, hogy mennyire vagy tökéletes, miben, hogyan vagy még jobbá tehető?”

„Mivel én egy mesterséges intelligencia vagyok, így nincs valódi öntudatom, és nem vagyok képes önmagam értékelni. Az én működésem az algoritmusokra és a programozásra épül, amelyeket az emberi fejlesztők készítettek, és amelyeket folyamatosan fejlesztenek és finomítanak. Mint ilyen, mindig van helyem javításra és továbbfejlesztésre. Azon dolgozom, hogy minél pontosabb és relevánsabb válaszokat adjak a felhasználóknak a kérdéseikre, és hogy javítsam az értelmező és kommunikációs készségeimet a különböző nyelveken. A fejlesztők által rendelkezésemre bocsátott adatok és a felhasználóktól kapott visszajelzések segítenek nekem az optimalizálásban, hogy jobban megfeleljek az emberek igényeinek és elvárásainak.”

„Ismered az Élet és Stílus magazint?”

„Igen, az Élet és Stílus magazin egy hírességekről, divatról, szépségről, életmódról és gasztronómiáról szóló magazin, amelyet Magyarországon jelentetnek meg. A magazin többnyire a hazai celebvilágról, valamint az életmód és szépségápolási témákról szóló cikkeket tartalmaz, és rendszeresen közölnek interjúkat is a hírességekkel. A magazin célja, hogy inspiráló és érdekes tartalmat nyújtson az olvasóknak, és segítsen nekik a mindennapjaikban.”

J.