A világbajnok Messi hetedszer is az Év játékosa

Olykor még a legnagyobbak is hiába áhítoznak az amúgy őket nagyon is megillető címre. Úgy festett, hogy Lionel Messi, századunk zseniális argentin labdarúgója is hiába vágyik a világbajnoki titulusra, azt nem fogja tudni megszerezni nemzeti csapatával, jóllehet az egyéni díjakat, az összes fontos elismerést gyakorlatilag már hiánytalanul bezsebelte. Az Európában játszó labdarúgók legjobbját megillető és évente kiosztott Aranylabdát például az elmúlt esztendőkben hét alkalommal is kiérdemelte, idén, február utolsó hétfőjén pedig hetedszer vehette át az Év játékosát megillető serleget a sportági világszövetség, a FIFA párizsi díjátadó ünnepségén. Újabb sikerét hitelesíti, hogy a végeredmény a szurkolók szavazatai mellett a szövetségi kapitányok, a válogatottak csapatkapitányai és szakújságírók voksai alapján alakult ki. Hogy újfent az első számú futballistává koronázták, a június 24-én 36 éves ballábas játékmester elsősorban azzal érdemelte ki, hogy ötödik világbajnokságán sikerült a csúcsra juttatnia az argentin válogatottat, amelyet hét góllal is segített a tavaly decemberi katari eseményen.

A hívei körében Messiásnak is becézett irányító – teljes nevén Lionel Andrés Messi Cuccittini – persze boldogan fogadta már az első ilyen csúcsszintű elismerést is, és a hetedik „ismétléskor” is örömszavak hagyták el a száját, ám egyértelmű: keserédessé vált volna a párizsi ceremónia, ha előtte nem nyeri meg Argentína nemzeti válogatottja az ő irányításával a katari világbajnokságot. Mert bizony a sportági trón elfoglalása nem lett volna az igazi a vb-elsőség nélkül, amelyre gyermekkora óta vágyott. Ott lebegett előtte a nagy előd, Diego Armando Maradona példája, aki az argentinokat 1986-ban világbajnoki aranyig vezényelte.

Címvédés helyett azonban Maradona és csapata 1990-ben elveszítette az újabb vb-döntőt, és hasonlóképpen nyomasztó élménye éppenséggel akadt Messinek is, aki – bár a vb legjobbjának választották – 2014-ben szintén kénytelen volt a vereség ízét megízlelni a világbajnoki fináléban. Azóta készült a javításra, és az égő vágyat nem csillapította az olimpiai aranyérmet követő, amúgy szintén óriási sikernek számító, 2021-es Copa América-elsőség sem, ő ugyanis mindenképpen világbajnok akart lenni a La Albicelestével, ahogy a dél-amerikai ország nemzeti együttesét becézik szerelése kék és fehér színe után. Afféle utolsó lehetőségként tekinthetett a katari futballcsúcsra, amelyet vébés búcsúfellépésnek szánt, hiszen negyvenévesen, 2026-ban már aligha fogja az argentin válogatottat erősíteni a sportág legjelentősebb nemzetközi eseményén.

A világraszóló diadal, a franciák felett tizenegyes-párbajban kiharcolt győzelem nemcsak beteljesülést jelentett, nem pusztán a pályaívet tette teljessé, hanem meghozta a szakma sokadik elismerését is a számára. S jóllehet Párizsban ott ült mellette a díjkiosztón a három jelölt közül a decemberben vb-gólkirállyá avanzsált, a Paris Saint-Germain szuper csatárkettősét éppen Messivel alkotó Kylian Mbappé – miközben a Real Madriddal 2022-ben Bajnokok Ligáját nyert Karim Benzema távol maradt -, a 24 éves francia világsztár valójában ott és akkor csak díszkíséretet adhatott klubtársának, az argentin zseninek, aki mögött most második lett. Azzal együtt is, hogy a tavalyi vb-döntőben a 2018-ban világbajnok Mbappé – a futball-vébék históriájában másodikként – mesterhármast produkált Messiék ellen. Viszont kétségtelen, hogy megalapozottan jelentkezett be a jövő Messijének, azaz az Aranylabda birtokosa és/vagy a FIFA Év játékosa is akár többször lehet belőle, miként az sem kizárt, hogy a válogatottal akár újabb világbajnokságot is fog tudni nyerni a kameruni apától és algériai anyától született francia kiválóság. Akit azonban egyelőre másodhegedűsként jegyeznek a futballcirkusz világporondján az argentin „prímás” mögött…

Az ünnepséghez a maga részéről Messi újabb parádés produkcióval is hozzájárult: a francia bajnokságban egy nappal korábban, a PSG-nek az Olympique Marseille elleni idegenbeli bajnokiján megszerezte klubkarrierje 700. gólját is. Az argentin sztár találatainak zömét – jelesül 672 gólt – első európai egyesületénél, az FC Barcelona színeiben szerezte, s miután tavalyelőtt a PSG-hez szerződött, azóta gyűjtött hozzá a kollekciójához 28 további találatot.

A világfutballban nála csak „örök” vetélytársa, a portugál Cristiano Ronaldo tart előrébb, aki – miután a Manchester United megvált tőle tavaly, így új munkahely után kellett néznie – a nem túl acélos szaúdi bajnokságban talált magának befogadó csapatot. Az al-Nasszr játékosaként február végéig összesen nyolc gólt termelt, teljes klubpályafutását tekintve pedig 709 gólt jegyeztek fel eddig a neve mellé. Az előzési esély Messi számára adott, hiszen az élvonalbeli futballkarrierjét bő két évvel korábban kezdő Ronaldo idén február 5-én 38 éves múlt, így valószínűleg előbb is hagy fel a labdarúgással, mint argentin vetélytársa.

A portugál a mennyiséget vélhetően könnyedén tudja majd tovább növelni, a futballszakmaiságot illetően viszont nem kétséges: az ötszörös Aranylabda-tulajdonos számára erőteljes visszalépést jelent a sivatagi királyságba szerződés. Hívei csupán abban bízhatnak, hogy a szaúdi futball nemzetközi népszerűsítését szolgáló, nem is kis mértékben reklám ízű lépés megtétele után a busás pénzért – állítólag évi 200 millió euróért – két esztendőre elígérkezett Ronaldo az arab világból még visszatalál az európai fociporondra, s hírnevéhez méltó csapatban fejezi be karrierjét.

Messi legalább kiváló, a Bajnokok Ligájában is a legjobbak között jegyzett együtteshez szegődött, amikor a 2004 és 2021 közötti katalóniai szolgálat után – kiemelendő: nem önszántából lépett tovább, hanem elsősorban a Barcelonát sújtó gazdasági krízis, a játékosok, köztük is elsősorban az ő „megfizethetetlensége” miatt – tette át működési színhelyét Párizsba. A PSG viszont nem feltétlenül lesz az utolsó kiemelt állomása pályafutásának. Rebesgetik, hogy szülőföldjére, nevelőegyesületéhez, a Newell’s Old Boyshoz készül visszatérni, de már az idei nyár szenzációja lehet az amerikai bajnokságba, az MLS-be igazolása, miként az sincs kizárva, hogy átmeneti kacskaringózás után végül megint élete csapatában, a Barcelonában köt ki. 

Miközben visszatéréséről rendre cikkeznek, és nem csupán a katalán sajtóban, a legolvasottabb spanyol sportnapilap, a Marca szerint Messi Párizsba szerződése durván 700 millió euróval növelte meg a francia klub bevételeit. Érkezése nyomán tíznél is több új szponzor sorakozott fel a Paris Saint-Germain mögött, amellett a Messi-vonzerő a mezeladásokban is érvényesült: a PSG az argentin első idényében, egyenként 90 és 160 euró közti áron, egymilliónál is több csapatmezt értékesített úgy, hogy az eladott ruhadarabok több mint 60 százaléka volt a pályán igen termékeny és kreatív játékmester nevével ellátva. A szuperfocista jelenleg évi 30 millió eurót keres tisztán Párizsban, vagyis a vele kapcsolatos PSG-kiadások igen hamar és többszörösen megtérültek már a nyitószezonjában. Mivel a vele kötött szerződés idén nyáron lejár, az amúgy arab – közelebbről katari – tulajdonban levő fővárosi klub alighanem csúcsgázsival igyekszik továbbra is magánál tartani a PSG-nek a játékerő mellett a vagyonát is sosem látott módon gyarapító argentin géniuszt.

Messi a Barcával 35 különféle trófeát nyert 17 évi szolgálata alatt. Példának okáért tízszer lett a katalánokkal spanyol bajnok, a Király Kupát, akárcsak a spanyol szuperkupát hét ízben emelhette a feje fölé, Bajnokok Ligáját és európai szuperkupát háromszor nyert, s ugyanennyi alkalommal diadalmaskodott a klubcsapatok világbajnokságán is a Barcával. Egyéni sikerként élhette meg többek között azt, hogy hatszor is a La Liga legjobb játékosának választották, spanyol gólkirályi címet pedig nyolcszor ünnepelhetett.

A PSG-nél, amellyel már első idényében meglett a francia bajnoki cím, elképesztő volt a fogadtatása, amikor januárban a vébéfáradalmak kipihenése után visszatért. Csapattársai az első edzésén díszsorfalat álltak neki, idei első hazai bajnokiján tízezrek ünnepelték, éljenezték hangosan, francia létükre fittyet hányva arra a tényre, hogy címvédés helyett javarészt Messi „jóvoltából” zárt a francia válogatott másodikként Katarban. Világméretű közkedveltségéhez – elképesztő játéktudásán túl – nyilván hozzájárult szerénységről árulkodó személyisége, a pályán is megnyilvánuló sportszerűsége, a három fiúgyermekkel teljes családi élete, vagy éppenséggel legutóbbi karitatív gesztusa, amikor is rögtön 3,5 millió eurót, cirka 1,3 milliárd forintnyi pénzt adományozott segítségképpen a törökországi és szíriai földrengések áldozatainak. De emberként és futballistaként is vonzó példával szolgált azzal, ahogyan a labdarúgásban az Argentína ősi dél-amerikai ellenfeleként számon tartott Brazília nemzeti hősének, a tavaly december végén elhunyt Pelé emlékének adózott. A január közepén, a vébé után játszott első francia bajnoki mérkőzése előtt a bemelegítésnél a Fekete Gyöngyszem, a háromszoros brazil világbajnok képmásával ellátott mezt viselt. Az egyetemes labdarúgás egyik legnagyobbika előtt tisztelgett ily módon az egyetemes futball egy másik legnagyobbja…

J.