Hat arannyal gazdagabban

HAT ARANNYAL GAZDAGABBAN

Az újkori ötkarikás játékok felélesztésének atyjaként emlegetett francia bárónak, Pierre de Coubertinnek tulajdonított  mondás szerint az olimpián a részvétel a fontos, nem a győzelem. Korántsem akadékoskodni szándékozom, amikor rögzítem: nem értünk egyet, s bizonyos, hogy nem vagyok egyedül tagadó álláspontommal. Vagyis ha valahol igazán fontos a győzelem, az bizony éppen az olimpia!

A versenyek versenyére, a világ legjobb sportolóinak négyévenkénti csúcstalálkozójára nem mehet úgy az ember, hogy csupán csak ott akar lenni, az eredmény nem számít. A tétel igazolásához nincs szükség kikérni a versenyzők mindegyikének a véleményt, elegendő, ha az augusztus második vasárnapján zárult párizsi ötkarikás világvetélkedő ádáz küzdelmeire emlékeztetek, a tizennyolc napon át tartó nemes harcra, amelyben minden résztvevő megpróbált győzni, de legalább is minél előrébb végezni a maga sportágában. A francia fővárosban, ahol 32 sportág 329 versenyszáma szerepelt a hivatalos programban, 63 ország sportolói szereztek aranyérmet, 91 különböző nemzeti olimpiai bizottság képviselőinek jutott legalább egy medál, s a 206 ország kiválóságait felvonultató párizsi nyári játékokon nem pusztán részt vett a 180 fős magyar csapat, hanem legeslegkiválóbbjai dobogóra is álltak az eredményhirdetéskor: a mieink 19 érmet gyűjtöttek, hat arany, hét ezüst, hat bronz megoszlásban.

Csaknem teljesen lemásoltuk a Covid-járvány miatt 2020 helyett 2021-ben megrendezett tokiói olimpia magyar eredménysorát, amennyiben a japán fővárosból a hat arany és hét ezüst mellett bronzból eggyel többet, hetet hoztunk haza. A párizsi mérleggel alapvetően elégedettek lehetünk, a korábbi nyári olimpiákon akadt már szerényebb, de persze gazdagabb medáltermésünk is: jelesül 17 ízben nyertünk több, s tíz alkalommal kevesebb érmet a párizsi gyűjteménynél. Összesítésben pedig a nyári „numizmatikai” kollekciónkat 188 arany, 163 ezüst és 183 bronz alkotja. Ha a kebeldagasztást folytatni akarjuk, megállapítható, hogy a sorszáma szerint XXXIII. nyári olimpia éremtáblázatán Magyarország – a világ 95. legnagyobb népességű országaként – a 206-ból tizennegyedik lett, európai összevetésben a miénk a hatodik hely, Közép-Európában pedig elsők vagyunk.

Az idei termés mindazonáltal nem egyhamar és nem egykönnyen jött össze. A korábbi olimpiákon vagy a sportlövőink, vagy a vívóink általában már az első napon szállították a hőn áhított érmet, Párizsból azonban csak nem akart jönni a szívdobogtatós hír a dobogós magyar sikerről. Végül megtört a jég: július utolsó szombatján női párbajtőr egyéniben Muhari Eszter öt győzelemmel kivívta magának a bronzérmet. Aznap azonban igazi hideg zuhanyként hatott a váratlan kudarc: férfi kardban, amelyben korábban megannyi diadalt arattak olimpikonjaink, ezúttal sorra elvéreztek egyéni indulóink, köztük a sportág jelenének legnagyobbja, Szilágyi Áron is. A háromszoros olimpiai bajnok – a 2012-es londoni, a 2016-os riói és a 2021-es tokiói aranyérmes, a nyitóasszóját elveszítette és a kiesés sorsára jutott. Hogy nem felejtett el vívni, azt később a társakkal együtt fényesen igazolta: a Szilágyi, Szatmári András, Gémesi Csanád, Rabb Krisztián összetételű férfi kardcsapatunk ezüstérmet szerzett.

AZ ELSŐ

Aztán, augusztus elsején a Himnusz is felcsendült végre egy úszónknak, a 21 éves Kós Hubertnek köszönhetően. Magyarovits Zoltán UTE-s tanítványa, aki bő egy évvel korábban Amerikába tette át működésének – egyetemi tanulmányainak és úszásának – terepét, tovább fejlődött az amerikai sztáredző, Bob Bowman keze alatt, s Párizsban fő számában, 200 méter háton mindenkit maga mögé utasítva gyűjtötte be a magyar úszósport 30. olimpiai aranyérmét.  A 2022-ben Európa-bajnok, 2023-ban világbajnok Kós Párizs első magyar olimpiai bajnoka lett. Tegyük hozzá: kellő dramaturgiai megoldással. Ötven méternél negyediknek, száznál harmadiknak, százötvennél másodiknak fordult, de még mindig jó másodpercnyi hátránnyal. Akkor viszont jött egy elképesztően hatékony víz alatti delfinezés, majd egy ellenállhatatlan hajrá és végül biztos, 56 századmásodperces előnnyel, 1:54.26 perces remek idővel elért győzelem.

A MÁSODIK

Egyetlen napot kellett várni a következő csúcssikerre, amelyet férfi párbajtőrözőink hoztak össze csapatban. Augusztus másodikán késő este ezt rögzíthettük a dicsőségnaplóban: ötvenkét év elteltével ismét magyar diadal született a férfi párbajtőrözők olimpiai csapatversenyében, mivel a Siklósi Gergely, Koch Máté, Andrásfi Tibor, Nagy Dávid alkotta válogatott két fölényes győzelem után a döntőben a címvédő japánokat is felülmúlta Párizsban. A kvartett hozzájárulásának hála Magyarország sportolói már 39 aranyérmet szereztek az olimpiai játékok vívóversenyein, ezzel pedig a vívás továbbra is biztosan vezeti a sportágak ötkarikás magyar eredményességi listáját az úszás és a kajak-kenu előtt. Előbbi 32, utóbbi 28 olimpiai elsőséggel áll dobogós helyen. Siklósiék – akiknek egyéniben nem sikerült medálhoz jutniuk, bár a negyedikként záró Andrásfi közel járt hozzá – a kazahokat és a franciákat is 45-30-ra győzték le, a fináléban pedig ráadástussal, 26-25-re diadalmaskodtak a japánok felett. A 2023-ban Európa-bajnok csapatunkban a fináléra is maradt az eredeti felállás, vagyis Andrásfi, a 2019-ben világbajnok, Tokióban olimpiai ezüstérmes Siklósi és a tavaly vb-aranyérmes Koch kezdett. Később Andrásfit Nagy váltotta, négyesünk pedig tartotta hol kisebb, hol nagyobb különbségű vezetését. Az utolsó párban hét másodperccel a vége előtt az ellenfél egyenlített, a hosszabbításban azonban Siklósi bevitte a győztes tust. Ezt megelőzően legutóbb 1972-ben, Münchenben diadalmaskodott magyar férfi párbajtőrcsapat olimpián.

A HARMADIK

Az úszás és a vívás sikernapja után újfent medencés részlegünk tett ki magáért. Pontosabban a pillangózás nagymestere, Milák Kristóf, aki három Európa-bajnoki és egy világbajnoki első helyet követően lett aranyérmes 100 pillangón is, miután fő számában, 200 méter pillangón, amelyben három éve, a japán fővárosban olimpiai bajnok lett, Párizsban kikapott a franciák most befutott sztárjától, az odahaza négy aranyat is begyűjtő Léon Marchand-tól. A kétszázas trónfosztás nem törte össze, épen ellenkezőleg: a rövidebb táv tokiói ezüstjét Párizsban afféle vízi alkimistaként aranyra váltotta át, 49.90 másodperccel – olimpiai bajnok lett.

A NEGYEDIK

Maradjunk a víznél, már csak azért is, mert az újabb magyar aranyszaporulat is úszónak volt köszönhető, a nyíltvízi klasszis Rasovszky Kristófnak. A 10 kilométer párizsi győztese mellett parádés teljesítményt nyújtott a 20 esztendős Betlehem Dávid is, aki – miután az uszodában 1500 méter gyorson kétszer javította meg az országos rekordot, s lett negyedik – a maratonisták olimpiai távján a bronzérmet kaparintotta meg. Szokolai Lászlónak, a veszprémi mesternek a két tanítványa így együtt állhatott fel a dobogóra, ami azért nagy szó, mert nyíltvízi úszásban még soha, egyetlen országnak sem jött össze, hogy mindkét képviselője érmet nyerjen. Kristóf gyakorlatilag végig vezetve brutális tempót diktált, s a vele egyedül lépést tartani képes német riválist is faképnél hagyta a célba érkezést megelőzően kivágott hatalmas hajrában. A tokiói ötkarikás ezüst után Párizsban tulajdonképpen simán lett olimpiai bajnok huszonhét éves világbajnokunk. Érdekesség, hogy Rasovszky éppen azon a napon – augusztus 9-én – nyert, amikor Risztov Éva 2012-ben olimpiai bajnok lett Londonban.

AZ ÖTÖDIK

A nyíltvízi sikert még aznap este követte az újabb – immár ötödik – magyar aranyérem, amelyet a 18 éves tekvondós, Márton Viviana nyakába akasztottak. A magyar családjával Madridban élő, de kezdettől piros-fehér-zöld színekben versenyző ifjú hölgy a 67 kilósok között vitézkedett egész nap a páston. A koreai eredetű – helytelenül itt-ott tékvandónak „átfordított” és mondott – tekvondó évtizedes művelőjeként Viviana több utánpótlás Európa-bajnokságot is megnyert már, s miközben a tavaly felnőtt világbajnokká avanzsált ikertestvére, Luana nem jutott ki Párizsba, ő az utolsó, európai olimpiai kvalifikációs viadalon szó szerint kiverekedte magának az ötkarikás indulási jogot. Előbb a nyolcaddöntőben egy kétszeres olimpiai bronzérmes, világbajnok elefántcsontparti ellenfelet győzött le, majd kiejtette francia világbajnokot verő amerikai riválisát, utána pedig szoros csatában kerekedett felül a tornán elsőként kiemelt, 2022-ben vb-aranyérmes belga vetélytársán. Az olimpiai bajnoki címhez vezető utolsó lépést a két éve világbajnoki második szerb Aleksandra Perisic ellen tette meg, akinél két menetben bizonyult jobbnak, és szerezte meg Magyarország első olimpiai érmét tekvondóban, jelentése szerint a lábbal és kézzel küzdés művészetének küzdősportos változatában.

A HATODIK

Különleges aranyvasárnappá lényegült át augusztus 11-e Gulyás Michelle jóvoltából, aki a zárónapon a párizsi játékok hatodik magyar aranyérmét, egyúttal a magyar öttusa tízedik olimpiai bajnoki elsőségét szerezte meg. A döntőben parádés teljesítményt nyújtott. A körvívásban 24 ellenfelét győzte le és 11-től kapott ki a 36 fős mezőnyben, miáltal ebben a számban a második helyen végzett. A folytatásban a versailles-i kastély parkjában mintegy 15 ezer néző előtt hibátlanul ment végig a lovas pályán a 23 éves versenyző, aki három éve olimpiai 12. volt Tokióban. A bónuszvívásban nem nyert ugyan asszót, a 25 méteres mobilmedencében rendezett 200 méteres úszásban viszont a negyedik időt érte el. A négy lövészettel megszakított 5×600 méteres futást a második helyről kezdhette a korábbi vb-ezüst- és -bronzérmes magyar, aki rövidesen az élre állt, és aztán már ott is maradt. Minden sorozata jó volt, végül nagy fölénnyel futott be a célba, összpontszáma, az 1461 pont világcsúcsot, s ami lényegesebb: első helyet ért. Kevés hiányzott ahhoz, hogy magyar bronzérem is legyen: a nagyot hajrázó, 25 éves Guzi Blanka negyedikként ért célba.

Megemlítendő még, hogy a magyar olimpiai diadalok egyik legfőbb szállítója, a kajak-kenu ezúttal arany nélkül zárt, bár a négy ezüst és a három bronz sem lebecsülendő teljesítmény. Az aranyhoz Csipes Tamara állt a legközelebb, aki 500 méteren kajak egyesben és párosban, Gazsó Dórával második, a négyessel Pupp Noémi, Fojt Sára, Csipes Tamara, Gazsó Alida Dóra összeállításban, pedig harmadik lett. A férfiaknál, kajakban, a Nádas Bence, Tótka János páros harmadik, míg kajak egyesben, Varga Ádám második, Kopasz Bálint harmadik lett, A magyar atlétika becsületét a kalapácsvető Halász Bence mentette meg ezüstérmével, a sportlövőkét pedig Major Veronika, aki bronzérmes lett sportpisztollyal. A kerékpárosoknál a fiatal Vas Blanka, illetve Valter Attila is a dicséretes negyedik helyet szerezte meg az országúti mezőnyversenyben. Így végzett a vitorlázó Vadnai Jonatán és a férfi vízilabda-válogatott is, miként a női pólósok az ötödik helyen végeztek. A férfi kézilabdázók nem jutottak be a legjobb nyolc közé, a női válogatottnak viszont sikerült a hatodik hely megszerzése.

Elmondhatjuk és gratulálunk, hogy Tokióhoz képest egyet előrébb lépett a magyar olimpiai csapat.

Jancsó Kornél