III. Károly fejére került a brit korona

Május 6-a Nagy-Britanniának, a Brit Nemzetközösség több tagjának és az anglikán egyháznak a históriájában is jeles napként jegyeztetett be: a hónap első szombatján koronázták meg III. Károly néven az új brit uralkodót, aki teljes közjogi minőségében hivatalosan is az Egyesült Királyság, s mellette például Ausztrália, Kanada és Új-Zéland államfője, egyúttal egyházfő is lett.

Kicsit hazabeszélve így az elején akként is fogalmazhatunk: trónra lépett Kisrédei Rhédey Klaudia szépunokája. Merthogy egyenes és oldalági felmenőkön keresztül is csörgedezik magyar vér III. Károly ereiben, aki anyja, a koronát hét évtizeden át viselő II. Erzsébet szeptemberi halála után léphetett feljebb majdhogynem örökös trónörökösből a családi ranglétrán, mivel az addig „csak” hercegi tisztet viselő utód 74 évesen válhatott immár nem pusztán jelképesen, de a világra szóló ceremónia révén hivatalosan is koronás fővé. Édesanyja elhunytának másnapján elfoglalta ugyan a trónt, ám az utódlási törvény értelmében a koronázással vált teljes értékűvé a státusza.

II. Erzsébet elsőszülött fiának magyar felmenői közül előbb egyenes ági szépanyját említettük: azt az erdélyi Erdőszentgyörgyön született gróf Rhédey Klaudiát, akinek Ferenc Pál Károly nevű fia Mary Adelaide hercegnőt, III. György király unokáját vette feleségül. Az erdélyi grófnő Mária leánya pedig György yorki herceg felesége lett, aki 1910-től V. György néven lépett az angol trónra. Emellett III. Károlyt a Habsburg-ház magyar ágán keresztül is köti hozzánk a vérvonal. (Zárójeles megjegyzés: „névrokon”, vagyis III. Károly nevű uralkodó a mi történelmünkben is akadt, méghozzá a Habsburg-házból, aki Mária Terézia apja volt, s osztrák főhercegként lett német-római császár 1711-ben, de „álláshalmozóként” egyúttal német, magyar és cseh királyként is ült a trónuson 1740-es haláláig.)

A magyar vonatkozásokat folytatva a királlyá ütés ceremóniáján a magas rangú külföldi vendégek között ott volt Novák Katalin köztársasági elnök is, akinek személyében először vett részt brit uralkodó koronázásán hivatalban lévő magyar államfő. Ajándékot is vitt, méghozzá különlegeset: egyfelől Marton László lovas kisplasztikáját, másfelől két pár, magyar gyártmányú, a királyi pár monogramjával ellátott túrabakancsot. Az elnök asszony ezt rögzítette Instagram-oldalán: „Közismert, hogy III. Károly király szenvedélyesen szereti a lovakat. A néhai Marton László, a XX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alkotója pedig Károly király jó barátja volt. Marton vendégeskedett is az akkori trónörökösnél, aki megnyitotta a művész egyik angliai kiállítását is. Ezért esett a választásom Marton lovas kisplasztikájára.” A bakancsokról pedig így írt: „A királyi pár nagyon szereti a természetet, nagyon szeretnek túrázni. Kéktúrázóként tudom, hogy a jó bakancs elengedhetetlen a túrázáshoz, ezért ajándékozok a királyi párnak Magyarországon gyártott túrabakancsot, ami attól különleges, hogy bele vannak gravírozva Károly király és Kamilla királyné monogramjai.”

 A brit-magyar kapcsolatok egy sajátos szelete az uralkodó vonzalma Erdély iránt. III. Károly régóta rajong az erdélyi vidékért, a székelyföldi Zalánpatakon bő évtizede vett magának egy kis házat, s van további három ingatlanja is a Kovászna megyei településen.

Nem hagyhatjuk szó nélkül persze magát a koronázást körülvevő és megelőző történéseket sem, mert nem volt ám csupa kacagás az uralkodó és családja élete, és a ceremóniát sem csak a gondtalan ünneplés jellemezte. Elegendő arra gondolni, hogy a hagyományokra, s vele együtt a külsőségekre, a látszatra oly kényes királyi famíliát időről időre botrányok rázták meg, így maga Károly is rossz példával járt elöl nem egyszer. A trónörökös eleve a bulvármédia sajátos kedvencévé vált azzal, hogy első feleségétől, a brit birodalmon belül és kívül is olyannyira kedvelt Diana hercegnőtől, Vilmos és Harry édesanyjától elvált, majd miután az ő máig kérdőjelek övezte halálával Károly 1997-ben megözvegyült, 2005-ben nőül vette az időközben elvált Kamillát, akit május 6-án királynévá, egyszersmind királynővé is koronáztak. A sajtóban gyakorta uralkodó téma volt Károly és Diana házasságának megannyi viharos fordulata, a megcsalások, így a trónörökös már nős emberként folytatott viszonya a nála amúgy két évvel idősebb Kamillával.

Éppenséggel az sem javította az uralkodó család „bizonyítványát”, hogy a kisebbik fiú, az öröklési rendben csak ötödik Harry herceg egy idő után már nem kért az egész királyosdiból, hanem „civillé” vált. A másodszülött fiú bő három éve felhagyott a királyi család magas rangú tagjaként végzett munkájával, és amerikai feleségével, Meghan Markle korábbi színésznővel együtt Kaliforniába költözött, kvázi polgári életet kezdve. Apja koronázási ünnepségén végül részt vett, családja nélkül egyedül, ám afféle kitaszítottként – amit persze „megalapozott” a királyi família belső ügyeit kiteregető botránykönyvével – csak a hátsó sorok egyikében kapott helyet, a szertartáson semmilyen szerepe nem volt, s a ceremónia után rögtön repült is vissza Los Angelesbe.

III. Károlynak, az uralkodóvá lett trónörökösnek az elfogadottsága más miatt sem teljes az alattvalók körében. A koronázási ünnepséget megzavarni akarván mintegy félszázan tüntettek, a csoportot aztán a rendfenntartók – akik a ceremóniasorozat idején sok ezres létszámban voltak szolgálatban – gyorsan feloszlatták, s átmeneti őrizetbe vétel után elengedték azokat is a köztársaságpárti demonstrálók közül, akik „Nem az én királyom”, vagy éppen „Felszámolni a monarchiát” feliratú táblákkal tiltakoztak Károly megkoronázása, és magának a királyságnak mint intézménynek a fenntartása ellen.

Az ünnepséget megelőzően közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint, amíg II. Erzsébetről halála előtt a britek háromnegyede vélekedett pozitívan, Károly esetében csak 42 százalékon állt a népszerűségi mutató. A monarchia támogatottsága Nagy-Britanniában 2012-ben még 70 és 75 százalék között mozgott, ez mára 60 százalékra csökkent, és Károlyt a tetszési sorrendben megelőzte például Vilmos és az utódjelölt felesége, Katalin is.

Egybecsengő értékelések szerint II. Erzsébetnél mindig prioritás volt a Brit Nemzetközösség, neki is köszönhető, hogy még mindig létezik a Commonwealth of Nations, az a nemzetközi társulás, amelyet alapvetően a birodalom államai hoztak létre. Hogy III. Károly alatt felerősödik-e a kilépési hajlam, kérdés, de az erjedés jelei érzékelhetők, több karibi ország is függetlenedni akar, Antigua és Barbuda már bejelentette, hogy három éven belül népszavazást tart a köztársaságról, és a téma Ausztráliában is napirenden van. Vagyis a nemzetközösség összetartása eleve hatalmas kihívás az új uralkodó számára, akinek érdemi beleszólása nincsen a nagypolitikába, de protokolláris és diplomáciai szerepe fontos.

Hogy mi lesz a brit monarchiával? – kérdezhetjük a tróntulajdonos-váltás kapcsán. Amit előrebocsáthatunk: Károly és trónörökös fia egyetemen tanult emberek, akik a 21. századi valósághoz jobban igazodva, az újdonságokra nyitottabban a jövőnek is megőrizhetik pozícióiban az uralkodói házat, például azzal, hogy visszafogják az udvar költségeit (2021-ben a monarchia a brit adófizetőknek 102,4 millió fontjukba került), lazítanak a sok évszázados, itt-ott már roppantul dohszagú protokollon, és egy populistább, közvetlenebb monarchiát fognak kialakítani.

Hogy meginoghat-e a trónszék III. Károly alatt? Van olyan magyarázat, hogy az állandóságot megtestesítő uralkodó biztonságérzetet nyújt, már csak azért is, mert példának okáért Erzsébet 96, édesanyja, Erzsébet anyakirálynő pedig 101 évet élt.

J.