Karneválok évada

Önfeledt mulatozás, maszkparádé és virágeső, az utcákon hömpölygő tömeg, mindenféle furcsa alakok színes öltözékben, fergeteges hangulat. A télbúcsúztatás világszerte legismertebb ünnepe a karnevál, más néven farsang. A hagyományosan a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetével záruló össznépi felvonulás a latin carne vale, azaz búcsú a hústól kifejezésből származik.

A karnevál első említése 1092-ig nyúlik vissza, míg az évente megrendezett ünnepség 1162-ből eredeztethető, amikor Velence lakói Vitale Michieli dózsénak az Ulrich pátriárka fölött aratott győzelméről emlékeztek meg. A XIII. század írásos forrásai említik először a maszkokat, mint a farsangi viselet nélkülözhetetlen kellékeit. Az álarcos férfiak akkoriban illatos tojásokkal dobálták a hölgyeket, amit később betiltott a velencei tanács.

Velence

Európa kétségkívül egyik leghíresebb eseménye a velencei karnevál. Hivatalosan december 26-án, István-napon veszi kezdetét a karneváli szezon és egészen február végéig tart. A szűk sikátoroktól a fényes palotákig színpompás díszbe öltözik a város. Maszk- és fényárban úszik a Canale Grande, gipszből és cukorból készült confettiket dobálnak a járókelők, előkerülnek a messze földön híres velencei maszkok. Az igazi karneváli öltözékek világába már csak olyan legendás utazók és kalandorok leírásainak segítségével nyerhetünk bepillantást, mint Goldoni vagy Casanova. A maschera-öltözék olykor szürke, de leggyakrabban fekete selyemköpenyből áll. A fejre fátyolból és fekete csipkéből készült kámzsát tesznek, a bautát. Az arcot fehérre festett volto, azaz álarc takarja, ami szabadon hagyja a szájat. Végezetül az egészet egy fehér tollbokrétával díszített kalap tartja. A középkortól festőcéhekbe tömörülő maszkkészítők manapság újabb fénykorukat élik. Különösen amióta Stanley Kubrick Tágra zárt szemek című filmjének bizarr álarcosbál-jelenete újra divatba hozta a karneváli maszkokat. Míg manapság számtalan zenei, színházi és táncrendezvény várja az érdeklődőket, addig hajdanán az állatviadalok, a tűznyelők, az akrobaták szolgáltattak látványos attrakciókat. A Karneválvégi éjszakát színműben is megörökítő Goldoni korában a hölgyek záptojásokat dobáltak a gyanútlan járókelők fejére. Casanova egy őrült karneváli éjszakán álruhában menekült a Serenissima börtönéből. A hatalmas színjátékot idéző hangulatban ma sem ritka, hogy a commedia dell’ arte közismert szereplőivel találkozunk, Harlekinnel és párjával, Colombinával, Pierrot-val és Pulcinellával.

Cote d’Azur

A francia Riviéra közigazgatási, kulturális, üzleti ütőerének számító Nizzában és az Azúr-part egyik leghangulatosabb városában, Mentonban szintén több száz éves hagyomány fűződik a karneválhoz. Nizzában szigorú szabályok szerint évről évre egy adott téma köré épül a tíz napon át tartó színpompás felvonulás, amelynek fő ékessége a rengeteg virággal díszített karneváli szekér. Helybéli táncosok, revüművészek tartanak show elemekkel szórakoztató happeninget, élükön a karnevál szépével. Az sem ritka, hogy neves stiliszták, mint Karl Lagerfeld, Thierry Mugler, Jean-Paul Gaultier jegyzik a díszes menet ruháit. Volt olyan év, amikor az Asterix képregény figurái szerepeltek a középpontban, de éppúgy megelevenedett Gargantua és Pantagruel, vagy éppen az Amélie csodálatos élete figurái.

Menton zegzugos óvárosában, hegyoldalba kúszó keskeny utcáin, tengerparti sétányán a városka jellegzetességének számító citromfákat idézve hatalmas, citromból és narancsból készült kompozíciók „vonulnak”. Zenészek, zsonglőrök, déligyümölcsökbe öltözött fantáziateremtmények kápráztatják el a karnevál résztvevőit. 

Spanyolország

Az Ibériai-félszigeten Sebestyén-napkor, január 20-án kezdődik a karneváli időszak. Az országszerte forró farsangi hangulatból kiemelkedik Tenerife és Cádiz fesztiválja. A Kanári-szigetek ünnepségsorozata szinte vetekszik a Rio de Janeiro-i karnevállal. A sziget legfontosabb turistacsalogató eseménye a Santa Cruz de Tenerifén és Puerto de la Cruzban megrendezett karneváli forgatag. Tradicionális jelmezekben vonulnak öregek és fiatalok. A korhatár nélküli maszkabálban az alkalmi zenészek és a mutatványosok viszik a prímet. Hasonlóan felhőtlen, jó hangulat jellemzi a február két utolsó hétvégéjén megrendezett cádizi karnevált, amit a hagyományos maskarákkal ellentétben az aktuális hírekre reflektáló szellemiség ural. Gúnyiratok, szatirikus dalok hangzanak el a cadizi emberek mindennapjairól, politikáról, közéletről.

Rio de Janeiro

Tollak, flitterek, szamba, fülledt erotika, többszázezres tömeg: sokakban ez a kép él minden idők legnagyobb szabású és legféktelenebb „őrületéről”, a riói karneválról. A színes kosztümök, lenge öltözékek világméretű parádéját portugál bevándorlók honosították meg 1723-ban. Igaz, akkoriban még az Entrudo elnevezésű vigadozás korában beérték azzal, hogy kölnivízzel, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást. Mai formájában 1928 óta rendezik meg a több hetes, hajnaltól pirkadatig tartó össznépi mulatságot, amelynek leglátványosabb eseménye a szambaiskolák felvonulása és versenye. A növendékek három hónappal korábban kezdik meg a felkészülést, ezerötszáz fős stáb, tánctanárok, varrónők, látványtervezők gondoskodnak a tökéletes varázsról. A karnevál utcájának nevezett két kilométeres Sambadromon hatvanezer kiváltságos néző foglal helyet, akik még előző évben vettek jegyet a világraszóló eseményre. Rio utcáit tomboló emberek áradata tölti be, akik fékevesztett tánccal, mulatozással adóznak az életörömöknek.

Szentgyörgyi Rita