Messi és Ronaldo utoljára

Hol vannak már azok a hangok, amelyek csalást, megvesztegetést, korrupt sport- és politikai vezetők ilyen-olyan háttéralkuját emlegették hol halkabban, hol harsányabban azt követően, hogy a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot Katarnak, a 2018-ast pedig Oroszországnak ítélte a sportág nemzetközi szövetsége, a FIFA? A teljes igazságra tán sosem derül fény, mi is maradjunk a szikár tényeknél: mindkét ország maradt házigazda, Oroszországban pedig e sorok rögzítésekor már valóban az előkészületek finisében járnak: június 14-én elrajtol a július 15-én záruló vb, amelynek 11 orosz város 12 stadionja ad otthont.

Az érdeklődés – ahogyan a négyévente ismétlődő futballcsúcsok esetében megszokhattuk – ezúttal is óriási, ennek megfelelően a jegyeladással sem támadtak gondok, legfeljebb a belépők technikai elosztásában mutatkozott olykor zavar, alapvetően azonban az összkép most is ugyanúgy fest, mint korábban: telt ház előtt, a FIFA által megfelelőnek minősített stadionokban rendezhetik meg a Föld legnépszerűbb sportjának világbajnokságát 32 nemzeti válogatott részvételével.

Kisebb anomáliák persze adódtak menetközben, így a hivatalos közlés szerint 18,9 milliárd rubelbe (megközelítőleg 78 milliárd forintba), nem hivatalos források szerint ennél sokkal többe kerülő létesítmények megépítése, vagy felújítása az ígért határidőhöz képest több helyütt is csúszott, végül azonban minddel elkészültek. Utolsóként a sorban a legnagyobbal, a Szamara-Arénával, a formáját tekintve űrhajóra emlékeztető, 60 méter magas, 45 ezer embert befogadó stadionnal is. 

Itt példának okáért hat mérkőzés, négy csoportmeccs után egy-egy nyolcad- és negyeddöntős összecsapás is lesz. A többi találkozót Kalinyingrádban, Volgográdban, Kazanyban, Nyizsnyij Novgorodban, Szaranszkban, a Don melletti Rosztovban, Jekatyerinburgban, Szocsiban, s persze a két orosz metropoliszban, Szentpétervárott és Moszkvában bonyolítják le. Más meccsek mellett az egykori Leningrádban, a Kresztovszkij Stadionban tartják az egyik elődöntőt és a bronzmérkőzést, a két vb-stadionnal is érdekelt főváros pedig a másik elődöntőnek ad otthont, s a moszkvai Luzsnyiki Stadionban – ahol az Oroszország – Szaúd-Arábia nyitómeccs is lesz – vívják majd a világbajnok kilétéről határozó döntőt.

A vb-hez kapcsolódó hírözönt olvasva könnyen megragad az ember tekintete olyan jelentésnél, amely arról értesít bennünket, hogy a német szurkolók sokallják a Nationalelf játékosai által viselt, a „köznép” számára boltban beszerezhető világbajnoki mez árát. A vérmesebb drukkerek azért csaptak patáliát, mert a hazai rendezésű, 2006-os világbajnokságon még 65 euróért lehetett eredeti nemzeti dresszt vásárolni, a mostani viselet viszont éppen a duplájába kerül, azaz átszámítva csaknem 40 ezer forintot kóstál… Igaz, a drágulást alighanem gyorsan megbocsátják majd a német futballmezre is áldozni kész és képes hívei, ha kedvenceik megnyerik a vb-t. Ahogyan tette azt Joachim Löw legénysége négy esztendeje, amikor is a mérkőzésmezből hárommilliót tudott eladni a sportszergyártó cég.

Hogy a címvédésre mekkora az esély? Nos, ez már egy másik kérdés. Jósolni lehet, meg szokás is, megjövendölni a végeredményt viszont nyilvánvalóan képtelenség, össznépi játéknak ugyanakkor kiváló, ne vonjuk ki hát magunkat mi sem a találgatósdiból! Már csak azért sem, mert készült bizony tudományos előrejelzés is. A Nemzetközi Sporttudományok Központja (CIES) – merthogy ilyen is létezik – különböző szorzók hozzárendelésével „kiszámolta” az erősorrendet, s a mutatók egybevetésével listázta a 32 vb-szereplőt. A fő szempontjuk az volt, hogy a 23 fős nemzeti válogatottak tagjai a mostani bajnoki idényben hány mérkőzésen játszottak, s hogy az érintettek csapatai mennyire erősek, hol állnak a klubsorrendben. A kutatómunka eredményének közzététele nyomán nyilván ki-ki saját kedvencének lajstromszámát nézte meg elsőként, hogy mire is számítson Oroszországban, aztán persze vagy egyetértett a tudósokkal, vagy nem… 

A CIES-nél  mindenesetre az jött ki, hogy Spanyolország lesz a világbajnok Brazília és Franciaország előtt, míg Németországnak be kell majd érnie a negyedik hellyel. Utóbb meglátjuk, mennyire voltak okosak a sporttudomány ezúttal afféle szakmai jóslatra vállalkozó képviselői, akiknél a legjobb tízbe még Anglia (ha igaz, ötödikként végez), Belgium, Argentína, Horvátország, Portugália és Svájc fért be. 

A kalkulációt tekintve egyfajta futballföldrengéssel érne fel, ha a további 22 együttes közül bármelyik is dobogó közelben, pláne érmesként zárna. A legnagyobb pénzt, már ha fogadóirodában a gyakorlat próbájának is alávetnénk az előrejelzést, annak fizetnének, aki az Izland mellett a másik vb-újoncra,  Panamára tenne, merthogy a közép-amerikai csapat – mint a leggyengébb mutatókkal rendelkező – a 32. helyen árválkodik. A középmezőnyben olyan gárdák találhatók, mint a dán, az uruguayi, a lengyel, a mexikói, a svéd, az izlandi, de például a vendéglátók válogatottja is csak a 14. a listán, míg a Panama előtti utolsó helyeket Costa Rica, Ausztrália, Peru, Irán és Szaúd-Arábia foglalja el.

Magyarországot természetesen hiába keresnénk, hiszen nemzeti alakulatunk erre a világbajnokságra nem jutott ki, így marad itt és most is a nosztalgia a „bezzegidőkről”, amikor nemcsak hogy jelen voltunk a labdarúgás nagy világrandevúján, hanem érdemben is bele tudtunk szólni a végeredmény alakulásába. Pusztán emlékeztetőül rögzítsük: az 1930-as nyitány óta az eddigi 20 vb közül kettőn a világbajnoki titulusért is játszhattunk, ám 1938-ban, majd 1954-ben is be kellett érnünk a második hellyel…

A 21. labdarúgó-világbajnokságon a jelen világnagyságai közül többen is ott lesznek, így az utóbbi évtizedben a legjobb futballistának gyakorlatilag egymást váltva megválasztott, egyformán öt-ötszörös aranylabdás Lionel Messi és Cristiano Ronaldo, miután vezérletükkel az argentin, illetve a portugál válogatott is kijutott az oroszországi vb-re. Nem ugyanabba a négyes csoportba sorsolták csapatukat, bár a későbbiekben akár egymással is szembe kerülhetnek, ha úgy hozza a futballsors. Ami biztosnak látszik, a két zseniális játékos utoljára szerepel együtt ugyanazon a vb-n, mert azt már nehéz elképzelni, hogy a 2022-es katari csúcson is ott lehet a most 30 éves Messi és a 33 esztendős Ronaldo egyaránt. Már csak ezért is várja világszerte népes szurkolótáboruk, hogy Oroszországban (is) varázsolni fognak, s továbbhúzzák együttesüket a selejtezőcsoportból az egyenes kieséses szakaszba is, ahol aztán már bármi megtörténhet.

A végső sikerre azonban Portugáliának, de még Argentínának sincs igazán nagy esélye (vagy ki tudja?), legalább is a selejtezősorozatok, a különféle előkészületi mérkőzések azt mutatták, hogy vannak náluk erősebb, a futball gyakorlati tudományában járatosabb, hatékonyabban működő nemzeti csapatok is. Mindenesetre a statisztika sem szolgáltat érvet rá, hogy akár Argentínát, akár Portugáliát potenciális világbajnoknak lássuk, bár az is igaz, szolgáltattak már az efféle nagy tornák nem feltétlenül várt végeredménnyel.

A dél-amerikaiak összesen 16 alkalommal voltak vb-résztvevők eddig, s bár 1978-ban és 1986-ban meg is nyerték az akkori csúcstornát, az elmúlt évek Messivel együtt is szerényebb eredménnyel szolgáltak. A legjobbjuk az a világbajnoki ezüstérem, amelyet 2014-ben szereztek meg, vagy amellyel a nekik szurkolók szerint kénytelenek voltak beérni, miután a válogatottban már ott volt az FC Barcelona csatárklasszisa is. Messi mindenesetre úgy érkezhet Oroszországba, hogy 126 millió eurós szezonbeli jövedelmével ő a világ legjobban kereső labdarúgója, „természetesen” a rangsorban 94 millió euróval második Ronaldo előtt.

Portugália még inkább adós híveinek a kiugróan jó helyezéssel, eddigi hat vb-részvételéről egyetlen negyedik hely maradt meg emlékezetes helytállás gyanánt, az 1966-os „majdnem-medált” azonban nem követte újabb, sikeresnek mondható szereplés. Talán majd most – bizakodnak nyilván a Ronaldóéknak drukkolók, de nagy kérdés, hogy az Európa-bajnoki cím védőjeként is képes lesz-e bravúrra orosz földön.

A két nagy ász mellett persze lesznek majd más kimagasló egyéniségei is az idei vb-nek, a spanyolok, a brazilok, a  franciák, a  németek, az angolok  – túl a csapategységben rejlő hatékonyságukon – mind felvonultatnak olyan kitűnő labdarúgókat, akikről a világbajnokság végeztével regélhetünk majd igazán. Akiknek főszerep juthat majd abban, hogy csapatuk a vb legjobbja, vagy legalább egyik legjobbja legyen.

Azon a világbajnokságon, amelyen – Olaszország kivételével – az összes korábbi aranyérmes, vagyis Brazília, Németország, Argentína, Uruguay, Anglia, Franciaország, Spanyolország ott lesz. A harminckettek között felfedezhetők olyan csapatok is, amelyek rövidebb-hosszabb távollét után térnek vissza a vb-résztvevők közé. Szenegál például 16 évet várt, hogy újra kijusson, Marokkónak 20, Egyiptomnak 28 esztendeje volt eddig utoljára közvetlen világbajnoki élménye, a csúcstartó azonban e tekintetben Peru, amely 36 évi kényszerszünet után harcolta ki a jogot a vb-részvételre.

Jancsó Kornél