Ötkarikás világviadal

Párizsban, a történelemben harmadszor

Három a francia igazság – legalább is nyári olimpia rendezése ügyében. Merthogy az újkori sportcsúcstalálkozók közül – az 1900-as és az 1924-es után – a 2024-esnek is Párizs a házigazdája. Megjegyzendő: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017. szeptember 13-án hirdette ki hivatalosan, hogy a francia főváros a befutó, miközben a többi pályázó közül Boston, Hamburg és Róma után, még az év márciusában Budapest is visszalépett.

A sorszáma szerint XXXIII. – „lefordítva” a 33. – ötkarikás viadalnak július 24. és augusztus 11. között ad otthont Párizs, amely kihívásokkal teli időszakban fogadja a földkerekség legkiválóbb sportolóit, s az összejövetelükre a helyszínen kíváncsi szurkolókat. Előbbiek tíz és félezren lesznek 206 országból, a látogatók számát pedig előzetesen legalább tízmillióra becsülik, s a vendégvárás közepette a házigazdák nem csupán a minél szívélyesebb fogadásra készülnek, hanem arra is, hogy bizony sosem látott biztonsági intézkedésekkel védjék ki a nem kívánt, de napjainkban sajnálatosan meglevő veszélyeket.

Mert bizony nagyon is létező fenyegetések árnyékolják be az idei olimpiát. Az ideit is, tehetnénk hozzá, hiszen szinte az újkori játékok valamennyi „kiadását” baljós előjelek övezték, olykor pedig nagyon is valós bajok, szélsőséges cselekmények – így terrorakciók is – árnyékolták be a rendezést.

A párizsi olimpiáért felelősek nem hallgatják el: leginkább terror- és kibertámadásoktól tartanak, s az óvatosság jegyében hozták meg például azt a döntést, hogy a megnyitóünnepségre eredendően kalkulált hatszázezres résztvevői létszámot kevesebb, mint a felére csökkentik. A fenyegetettség fennállása miatt a nyitóceremónia színhelyének megváltoztatása is szóba került, de lapzártánkig tartotta magát a házigazdák egyedi alapterve: a megnyitót a Párizs szívében kanyargó Szajna partján – Emmanuel Macron francia elnök megfogalmazásában „a szépség, a művészet, a sport és értékeink ünnepe” jegyében – tartják meg. Vagyis a sporttörténelemben első ízben nem az adott metropolisz nemzeti stadionjában, jelen esetben a külvárosi Stade de France-ban, hanem a „szabadban” rendezik meg.

Csaknem félszázezer katona és rendőr mellett legalább húszezer magánügynököt is bevetnek a biztonságra ügyelők seregének tagjaként, hogy gondmentesen bonyolódjék le a július 26-i nyitány, amikor is csaknem száz hajó szállítja majd a sportolókat a Szajnán, az Austerlitz-hídtól az Eiffel-toronyig a parton összesereglő nézők szeme láttára. A ceremónia idejére egyúttal Párizs 150 kilométeres körzetében betiltják a repülést, az „égi biztonság” garantálásának jegyében.

A mi és a mikor után a mennyibe kerül kérdést is érintsük: az eredeti elképzelésekhez képest a kiadások „természetesen” menet közben egyre emelkedtek, ez év elején – a számvevőszék közpénzekre vonatkozó megállapítása szerint: – három és öt milliárd euró közé eső summa lehet a vége, áprilisban pedig már hatmilliárdos becslés is elhangzott francia részről a várható végső büdzsét illetően.

A költségek vágtatása azzal együtt bekövetkezett, hogy az olimpiai létesítmények zöme már a játékok odaítélésekor rendelkezésre állt, vagyis az építkezések csak részben növelték a mínuszokat. A nagy kivételt a vízi központ, Franciaország legnagyobb uszodakomplexuma jelentette, amelyet kifejezetten az olimpiára hoztak tető alá, s amelyet áprilisban avattak fel Saint Denis-ben. Le Bourget arról híres immár, hogy itt emeltek falakat a sportmászás szereplőinek, s – az „újdonságoknál” maradva – alig több mint két esztendő alatt született meg a marseille-i olimpiai kikötő, a Roucas Blanc Marina, amely a vitorlás viadaloknak ad otthont. És hogy nem csupán Párizs és környéke részesül az ötkarikás játékok rendezvényeiből, arra igazán „szélsőséges” példaként ott van Tahiti, Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceánban, az ország ama tengerentúli területe, ahol a szörfversenyeket rendezik.

Lesz természetes versenyterep is, méghozzá maga a Szajna, amelynek vizében a triatlonosok úszószámát, illetve a nyílt vízi úszók tíz kilométeres viadalát bonyolítják le – már ha akkor annyira tiszta lesz a folyó, hogy tényleg úszhatnak benne az érintettek.

Nem vadonatúj, viszont a felújítás tetemes pénzbe került, miközben kétség kívül gyönyörű lett a Szajna parti Grand Palais, a vívó- és a tekvondóversenyek otthonául szolgáló palota, amely még az 1900-as világkiállításra épült. Nem igényelt különösebb kiegészítő munkálatokat a már említett Stade de France, a nyitóceremónia „tartalékszínhelye”, ahol az atlétika és a hetes rögbi lel még otthonra.

A 32 sportág – összesen 329 éremosztó esemény – sorában ott van a játékok egyetlen új „eleme”, a breaktánc, a debütálásra a Place de la Concorde-ban kerül sor, míg a futballprogram érdekességét az adja, hogy nem kevesebb, mint hat stadionban lesznek meccsek, így Párizson kívül Bordeaux-ban, Lyonban, Marseille-ben, Nantes-ban, Nizzában, Saint-Etienne-ben, míg a „külső” helyszínek egyikeként Lille a kézilabdatorna központjaként kap kiemelt szerepet. A kosárlabda és a torna eseményei alapvetően a Bercy sportcsarnokban kapnak helyet, a tenisz magától értetődően a franciák nyílt nemzetközi bajnokságáról híres Roland Garroson lesz, a kajak-kenu és az evezés otthona a Vaires-sur-Marne, a lovaglás és az öttusa a Versailles-i kastély ligetes részén felállított ideiglenes stadionban lesz. Történelmi színhelynek minősül a Hotel des Invalides is, amely a Francia Katonai Múzeum otthona, de kertjében ezúttal az íjászok randevúznak. Az Yves-du-Manoir stadion már az 1924-es játékokon is szerepet kapott, ezúttal pedig – egy évszázaddal később – a gyeplabdázók tornájának szolgál kulisszaként.

Az első olimpiai érmeket július 27-én osztják, többek között atlétikában, a női és férfi kerékpáros időfutamok Párizs utcáin kerülnek megrendezésre kora délután, a dzsúdósok a Champ de Mars Arena tatamijain küzdenek meg az első medálokért, s lesz eredményhirdetés a vívóknál is. A nálunk is kiemelt érdeklődés övezte úszás döntői minden este – így már 27-én is – 20.30-tól rajtolnak, míg a sportok királynője, az atlétika fináléi a Stade de France-ban rendre 19:00 órakor kezdődnek augusztus 1-től 11-ig.

Az eddigi nyári olimpiákon a mieink 511 érmet gyűjtöttek, s nem kérdés, hogy Párizsban tovább bővül a kollekció. Benne minden bizonnyal több arannyal is, amelyből eddig 181 van, az ezüstállományt 154, a bronzét 176 darab alkotja. A francia fővárosban a korábbi két ötkarikás eseményen is születtek már magyar medálok: az 1900-ason egy arany, két ezüst és két bronz volt a termés, az 1924-esen pedig 2,3,4 volt a színmegoszlás. A mostani harmadikon – a covidos világjárvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott és végül kényszerűen nézők nélkül lezajlott tokiói olimpia után – immár újfent tömegek előtt, a korábban megszokott módon versenghet a világ. És a biztonságra leselkedő veszélyekről sem megfeledkezve szenteljük a figyelmet Emmanuel Gregoire-nak, a főváros alpolgármesterének, aki így fogalmazott száz nappal az olimpia előtt: „Párizs ragyogni fog, Párizs gyönyörű lesz, Párizs készen áll a világ fogadására”.

A XXXIII. nyári olimpia színhelyei:

Párizs: