Éttermi étkezéskultúra

A mindennapi étkezéseink nem korlátozódnak le csupán az éhségünk csillapítására, így kiemelhető annak közösségépítő funkciója is. Egy-egy étel közös elfogyasztása elősegíti az emberek közötti társas kapcsolat megteremtését, illetve erősíti a már meglévő kapcsolatokat, amellett, hogy fokozza az étkezés nyújtotta élményeket, főleg, ha azok kiegészülnek az asztali illemszabályok ismeretével és betartásával.

Az étkezési szabályok hiányában egy – egy társas étkezés során számos kínos helyzet alakulhatna ki akár a különféle evőeszközök sokfélesége, akár az evőeszközökkel történő jelzések vagy éppen a nem megfelelő szalvétahasználat miatt. Mindegy, hogy magánemberként hívunk meg valakit ebédelni, vacsorázni, vagy éppen egy céges ebéd, illetve vacsora keretein belül kerül sor az invitálásra, az asztali etikettszabályok változatlanok. Az előzetes asztalfoglalással lehetővé válik, hogy az adott helyszínen és kiválasztott időpontban egy megfelelő asztal rendelkezésre álljon, elkerülve így a várakozást vagy éppen a kényszerű távozást a helyszínről. Az étteremben történő étkezés is igényli a – hely, alkalom, idő szabályait figyelembe vevő – megfelelő ruházatban való megjelenést.

Időpontra történő érkezésnél a „percnyi pontosság” szabálya érvényesül, azaz legfeljebb az 5-10 perces csúszás megengedett, hiszen az étterem számít a megjelenésre. Amennyiben a foglalás bármilyen okból kifolyólag aktualitását veszti vagy nagyobb a késés az elvártnál, úgy akkor arról haladéktalanul értesíteni illik a vendéglátó helyiséget. Habár az előzékenység jegyében azt gondolhatnánk, hogy a férfi előre kell engedje a nőt az ajtóban, de ez a szabály éttermek, illetve vendéglátóhelyek esetében kivétel.

A belépéssel egyidejűleg illik üdvözölni a vendéglátóipari egységben „bent levőket”, azaz mindig az köszön először, aki belép valahová. A férfi kezdeményezi párbeszédet is a személyzettel, jelezve az asztalfoglalás tényét. Ez követően a hölgyet előre engedi és a pincér vezeti őket az asztalhoz, mint „házigazda’. Ellenkező esetben asztalt mindig a férfi keres és javaslatokat tehet a nőnek, de a tényleges választás a nő előjoga. Az ültetés során a vendég mindig a vendéglátóval szemben helyezkedjen el vagy a vendéglátó jobbjára kerüljön.

Fontos, hogy a férfi, illetve a pincér segítse a hölgyet a helyfoglalásban a szék kihúzásával, illetve a szék alátolásával. A hölgy a táskáját nem tárolhatja az asztalon, legfeljebb a laptáskáját, így vagy maga mögé kell elhelyeznie az ülőtámlán, vagy elegánsabb helyeken erre kijelölt kis székre kell raknia azt. A telefont szintén illetlenség kihelyezni az asztalra. Damaszt szalvétával történő terítés esetén az étkezés megkezdésénél – a felénk nyitottan félbehajtott anyagot – az ölünkbe kell teríteni, majd az étkezés végén az anyagot kis halomba – és nem gondosan összehajtva – kell a tányér bal oldalára tenni.

Az evőeszközök sorrendje – több fogás estén – a tányérhoz képest a „kívülről befelé” elvet követi. Az evőeszközöket mindig a felső harmadukon fogjuk, vagyis az ujjunk sohasem érintheti a villa hajlatát vagy a kés azon részét, ahol a vágófelület van. Abban az esetben, ha félbeszakítjuk az étkezést, úgy a kést és a villát egymással szemben kell elhelyezni a tányéron, míg az evőeszközök oldalra történő egymás mellé helyezése azt jelenti, hogy már nem kívánunk tovább étkezni.

Sminket, frizurát kizárólag a mosdóban igazíthatunk, és a fogpiszkáló használata sem az asztaltársaságra tartozó kérdés. Még számos apró szabály van, ami a zökkenőmentes éttermi étkezést megkönnyíti, de az említettek alkalmazásával már nagy lépést tettünk a megfelelő asztali illem betartása felé.