Süssünk bárányt!

Ünnepek környékén mindig eszembe jutnak a hagyományos ételek és azok felemelkedése és magasztalása, újragondolása, vagy esetleg a hanyatlásuk. Nincs ez másképpen húsvétkor sem, azonnal a méltatlanul hanyagolt bárányra gondoltam.

Sajnos napjainkban szinte kuriózumnak számít és többnyire csak étteremben fogyasztjuk, pedig régen elképzelhetetlen lett volna nélküle a húsvét. Nekem sem kellett több. Azonnal indultam a kedvenc hentesemhez és már azon gondolkodtam, hogy milyen ételt fogok készíteni. Persze grillen, hiszen imádom a füstös ízeket és ez az ízprofil kifejezetten jól áll a bárányhúsnak. Aztán jött az első pofon, bárányhúst csak rendelésre tart, mert annyira nem keresik. Azt javasolta, menjek el egy török, arab henteshez, mert náluk rendszeresen van. Inkább úgy döntöttem, megrendelem nála és itt jött a második pofon. Új-zélandi bárányt tud rendelni, amivel persze semmi baj, de megkérdeztem tőle és a magyar? A válasz is kicsit lehangoló volt, hiszen azt mondta, annyira jó minőségű a hazai bárány, hogy évekre előre lekötött darabszámban exportáljuk főleg Olaszországba, így a hazai boltokba nem jut.

Nem fogom hagyni, hogy a bárány feledésbe merüljön. Megrendeltem a báránycsülköket, melyeket természetesen grillen készítettem el, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy mi, akik a gasztronómiáért rajongunk, ne engedjük, hogy ez a fantasztikus hús a feledés homályába merüljön, hiszen annyi minden készíthető belőle és nem csak az ünnepi asztalra. A combjából vagy a lapockából akár fantasztikus ragukat készíthetünk, de egyben megsütve is élményt nyújt, rozmaringgal és fokhagymával fűszerezve, esetleg egy kis mentaszósszal. Talán az éttermi fogások közül legtöbben a báránybordát ismerik, melyet zöldfűszer kéregben vagy egy karakteres jus kíséretében angolosan tálalnak. Ha pedig a levesekre gondolunk, az apróhúsból készült raguleves szinte feledhetetlen, ahol a tárkony, tejszín és a citrom alkot egységes harmóniát a bárány ízével.

Végül szeretném a személyes kedvencemet megemlíteni, a báránycsülköt. Semmihez nem fogható karakteres íz, ahol az elkészítésnek csak a fantáziánk szab határt. Szinte mindegy, hogy sütve, brézingelve vagy egy toszkán babraguban párolva készítjük el, a család és a barátok elismerő szavai biztosak.

Egy szónak is száz a vége, ne hagyjuk feledésbe merülni ezt a fantasztikus alapanyagot, főzzünk, süssünk és együnk bárányt!