1921–25-ig Kurz János, majd 1943-ban Kuncz János a vendéglős. (Magyarosított? A fia? Nem tudjuk.) 1949-től a MÁV-ból kivált Utasellátó Vállalat üzemeltette, s ezzel kezdetét vette az étterem történetének legsötétebb fejezete, egy lassú, de töretlen mélyrepülés. Az 1965-ös felújítás után ez a folyamat felgyorsult; három évvel később elbontották az eredeti, díszes fa falburkolatot, majd 1993 elején elérte a mélypontot – az Utasellátó Vállalat jogutódja bezárta.

Az egykor dicső napokat megért étterem az enyészeté kezdett lenni, és a feledés homályába burkolódzva várt arra, hogy valaki lesöpörje oszlopairól a vastagon pihenő port.

Hat évet kellett erre várnia. 1999 áprilisában a Meko-Resti Kft. dinamikus csapata eredeti állapotának megfelelően felújította, és megnyitotta a közönség számára, így a vendégeknek páratlan időutazásban lehet részük.

Napközben a pályaudvar közelsége ellenére a nyugalom és a meditatív csend birodalma ez. Átlépve a bejáratot, elhajtva a hatalmas, bordó bársonyfüggönyt, a vendég elé meghitt, békebeli hangulat tárul. Megállt az idő valahol száz évvel ezelőtt, s ennek múlását csak a muzeális értékű, hazánkban egyedülálló, a századfordulón épített, antik óraszekrény jelzi.

A hely varázsa pillanatok alatt magába szippantja az embert. Az egykoron az Utasellátó Vállalat által üzemeltetett étterem évtizedeken át tartó hanyatlásának nyoma sincs.

(Részlet egy korabeli szaklapból)
„…. Tisztelt vidéki olvasóink bizonyára olvasták már a napisajtóban, hogy a magyar államvasutak bpesti központi indóháza a forgalomnak átadatott. Nem is azt akarjuk hírül adni, csak a belberendezésről és különösen az önök előtt, mint legtöbb érdekkel bírót, a kolossális étkező helyiségről akarunk szólani. Annyit bátran elmondhatunk, hogy Magyarországon hasonló eddigelé nincs, sem terjedelemre, sem pedig a berendezést illetve. Középen négy korinthusi oszlop tartja a mennyezetet, melyet remek festmények díszítenek allegorikus alakokkal, porodizálva a gőzerőt minden alakjában. Villámfény szórja minden felé hatalmas fényét, mint bolygótüzek úgy tűnnek fel az apró lánggolyócskák a hatalmas csillárokon. Valóban elragadó látvány, különösen vidékiek. kik hasonló látványosságban még nem gyönyörködhettek, az ezeregy éjszakát vélik megtestesülve látni maguk előtt, amint megérkeznek.”
Pinczérek Lapja, Budapest, 1884. szeptember 2.

Már érthető, hogy filmrendezők, operatőrök, fotóművészek miért választják előszeretettel az éttermet különböző jeleneteik helyszínéül. Többek között Cappuciner-, Blue Visa-, Amstel-, Coca-Cola-, Renault-reklámfilmeket is forgattak már itt, de a Jadviga párnája vagy a Kalandorok című mozifilmekben is fellelhető az akusztikailag és hangszigetelés szempontjából is tökéletesnek mondható helyiség. A kinti forgatag neurotikus lüktetése eltűnik, mintha elvágták volna. Odabent sokgyerekes család ebédel, szerelmesek suttognak egymás fülébe szép szavakat a sarokban, öltönyös, újságot olvasó úr várakozik valakire egy tea mellett. Nem zavarják egymás köreit, hisz hagyományos értékeket képviselve térelválasztókkal, akár létszám szerint elszeparálható önálló asztalokkal fogadják a vendégeket.

A 300 négyzetméteres alapterületből álló nagyterem gigantikus oszlopai között békebeli modorban veszi fel a rendeléseket az egyébként nemzetközi szállodai gyakorlattal rendelkező, több nyelvet beszélő személyzet. A felszolgált tányérokon napszaktól és ízléstől függően reggeli ételek, hideg és meleg előételek kerülnek a vendégek elé, hal- és vadhúsból készült konyhakülönlegességek, hagyományos hazai ízeket felvonultató főételek vagy éppen vegetáriánus konyhaköltemények gőzölögnek. Fogy a sok remek fogás, az árfekvés baráti.

Rotyog az étel a konyhában, serceg az olaj, mennyei illatok szállnak a levegőben. A gasztronómiai palettán szereplő gazdag ízvilágot nemzetközi versenyeket is nyert, kiemelkedő szakmai tapasztalatokkal rendelkező mesterszakácsok biztosítják.

A felfrissülésre vágyó, bárpult elé lépő vendéget friss kávéillat csapja meg, nagy eséllyel rögtön rendel is egyet a kiváló kávékülönlegességekből. Télen-nyáron valódi oázisra lelnek az ide betérők, forró és hideg italokkal, de akár koktélokkal öblíthetik le az út porát. A nyári hónapokban aztán kinyit a terasz is, napernyők tarkítják, az utazóközönség frissítőket kortyolgatva, kényelmesen várhatja meg itt az induló és érkező vonatokat. Olykor esténként megelevenedik a hely, hajnalig tartó fogadások, nagy létszámú rendezvények, esküvők, zenés estek lebonyolítására szolgál. Erre tökéletesen alkalmas, hiszen reprezentatív és zajszigetelt terme és különterme 220 ülőhellyel, állófogadásoknál mintegy 300 fős kapacitással rendelkezik.

Az étterem szerves részét képezi a múlt század eleji hangulatot és eleganciát idéző, 30 fős létszámú, szeparálható különterem, sokszor tartanak itt tárgyalásokat, minikonferenciákat, árubemutatókat, céges vagy éppen baráti összejöveteleket. Méretének köszönhetően és parkolójából adódóan alkalmas csoportok folyamatos fogadására.

Egyszóval a Baross azok közé a helyek közé tartozik, ahol mindegy, hogy csak egy kávéra ugrunk be, vagy órákat töltünk valamelyik asztalánál, ábrándozva-beszélgetve régmúlt időkről,valószínűleg emlékezetünkbe vésődik örökre.

És ilyen helyből nincsen sok…

Baross Étterem

1087 Budapest, Baross tér 11/a.
Asztalfoglalás: (+36)-1/343-6238
Asztalfoglalás: (+36)30/343-9481
Fax: (+36)-1/413-1553
info@meko.hu
www.meko.hu

Megosztom