Klímahelyzet a palackban
Amikor a tisztelt Olvasó november végén, december elején kezébe veszi a magazint, talán már télies az időjárás, de most, október közepén, amikor ezeket a sorokat írom, még tombol a nyár. Mindannyian saját bőrünkön érezzük az éghajlatváltozás hatásait, és nincs ezzel másképp a szőlő, valamint a belőle készült bor sem.
Mint minden növénynek, a szőlőnek is bizonyos körülmények szükségesek a megfelelő fejlődéshez, az egészséges gyümölcs létrehozásához. A jelenleg zajló klímaváltozás hatására a szőlőtermesztés északi határa egyre feljebb tolódik a mi féltekénken. Lengyelországban, Angliában, Dániában is foglalkoznak már bor- és pezsgőkészítéssel. Ami ott izgalmas lehetőség, az a délebbre fekvő, „hagyományos” szőlőtermesztő országoknak komoly kihívás.
Mi is okozza a gondokat? A csapadék hiánya, a napsütés, valamint a fogyasztói ízlések és igények változása. Sokáig úgy tartották, hogy a szőlőnek nincs szüksége öntözésre, hiszen a gyökerei mélyre nyúlnak, megtalálják a talaj nedvesebb rétegeit. Ám egyre több helyen – például Spanyolországban – alakul ki olyan helyzet, amikor a lehulló csapadék nem fedezi a szőlő igényeit. Mi a helyzet a friss ültetvényekkel? A fiatal növényeknek aszály idején vízre van szükségük, különben teljesen kiszáradnak. Az öntözés elsősorban Európában vitatott téma, ellenzői szerint a szőlő ezáltal elvesztheti a termőhelyet mutató, terroir jellegét.
Az utóbbi években egyértelműen a könnyebb, üdébb borok felé fordult a fogyasztók érdeklődése, legyen az fehér vagy vörös. A sok napsütés fokozza a szőlő cukortartalmát, ráadásul aszály idején a savak is „kiégnek” a bogyókból. Az erjedés során az élesztő a sok cukrot magas alkoholtartalmú borrá alakítja át, ami szembemegy a piaci igényekkel. A megoldás itt az átgondolt fajtaválasztás és a szőlőben elvégzett munka lehet. Nem véletlen, hogy a világ egyik legismertebb és legtradicionálisabb borvidékén, Bordeaux-ban az évszázados hagyományokkal dacolva 2021-től hat új szőlőfajta telepítését engedélyezték. Ez a lépés kifejezetten a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja.
Nyilvánvaló, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel tennünk kell a káros hatások csökkentéséért. A Streit-Zagonyi borászat ezt a küldetést szem előtt tartva tervezte meg új központját. A cél egy kiemelkedően energiatudatos, fenntartható és környezetbarát létesítmény megvalósítása volt a gyönyörű villányi régió központjában. A Dr. Kistelegdi István tervei alapján készülő épület számos szempontot, valamint a vonatkozó építési előírásokat figyelembe véve nyerte el végleges alakját. Mintegy 1200 m2 hasznos alapterületű, hosszúkás építmény született, mely a borászati üzem igényeinek kielégítése mellett többek között a tájolással, a felhasznált anyagok kiválasztásával, passzív szellőzőrendszerrel, valamint geotermikus és napenergia hasznosításával járul hozzá ahhoz, hogy a létesítmény a lehető leghatékonyabb módon működhessen, minél kevésbé terhelve a környezetet.
A borászat tulajdonosa, Streit György és csapatának tagjai is bíznak abban, hogy jövőre már ebben az új, minden szempontból egyedi és különleges komplexumban készülnek boraik, melyek között fehér és vörös fajtaborok, valamint házasítások is megtalálhatók. Utóbbiak közé tartozik a névadó Zágonyi Károly amerikai polgárháborúban betöltött szerepére utaló The Union is, mely klasszikus bordeaux-i cuvée-nek számít. A Villányban kiválóan teljesítő, szép termést hozó cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot szőlőkből a legjobb évjáratokban készül el ez a bor, mely sötét színével, cseresznyés-dohányos illatával és a gyümölcsösségre koncentráló ízével hódítva vált a borászat egyik legnépszerűbb tételévé. Az igazán elegáns és tartalmas tétel akár a karácsonyi ünnepek során is tökéletesen megállja helyét, étkezések és meghitt beszélgetések elegáns kísérőjévé válhat.
Bertalan György