Nagy bor, nagy élmény

Borkóstolókon, fesztiválokon vagy akár családi összejöveteleken gyakran hangzik el pozitívan csengő minősítésként, miszerint „ez egy nagy bor”. De mi teszi naggyá? A szőlőfajta, a termőterület, a borász, az évjárat? Vagy ezek összessége? Mit várhatunk el egy olyan bortól, amelyre ezt a jelzőt aggatták? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbiakban.

Az élet bármely területéről tudunk említeni néhány ikonikus márkanevet vagy egyéb hívószót, mely egyet jelent a magas minőséggel, a csúcskategóriával. A borok piacát illetően az Óvilágban, azaz Európa területén Franciaországnak sikerült hosszú évszázadok alatt – természetesen nem érdemtelenül – felépítenie és megőriznie nagyhatalmi státuszát. Mind a mai napig magas reprezentációs értéket képviselnek a francia palackok, sokszor bizony valós értéküktől függetlenül. Ha pedig borvidéket kell megnevezni, a legtöbb esetben Bordeaux kerül elsőként említésre, mint a legkiválóbb borok hazája.

A Bordeaux-i borvidék Franciaország délnyugati vidékén helyezkedik el. Túlnyomó többségben – mintegy 90% körül – kékszőlőt termesztenek itt, melyből vörösbor készül. A lényegesen kisebb mennyiségben jelenlévő fehérszőlőt elsősorban a Sauternes-i desszertborok készítéséhez használják fel. A vörösborok jellegzetes képviselője a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a merlot, valamint az ezek házasításából származó tételek. Amennyiben a fenti három fajtát 40-40-20% arányban elegyítik, az így készülő bort klasszikus bordeaux-i cuvée-ként szokták emlegetni. A francia borászok ilyen összetétel mellett tudták megalkotni a leginkább harmonikus borokat, melyekben egyesül a test, a savak egyensúlya, a fűszeresség, a gyümölcsösség és a hordós érlelés aromái. Nagy odafigyeléssel, terméskorlátozással, jól megválasztott szüreti időponttal és megfelelő borászati technológiával érhető el, hogy ezekből a házasításokból valóban nagy borok szülessenek.

A jól bevált recepten ne változtass – szól a mondás. Nos, esetleg némi finomhangolás, karakterformálás azért belefér. Ennek megfelelően alkotta meg a Streit-Zagonyi Borászat The Union névre keresztelt házasítását, mely a klasszikus vonalat erősíti, a villányi borvidék minden szépségével kiegészítve. A The Union remekül megkomponált, tartalmas és sokrétű bor – ám a történetnek itt még nincs vége. Miként is lehetne méltóbban megünnepelni a borászat névadója, Zágonyi Károly ezredes születésének 200. évfordulóját, mint egy igazán különleges, limitált csúcsbor elkészítésével? E törekvés eredménye a Streit-Zagonyi 2018-as évjáratú tétele, a The Grand Union.

Az alkotóelemek összetétele megegyezik a két borban, ám emellett jelentős különbségek emelik magasabb szintre a The Grand Union-t. Utóbbi esetében az ültetvényben szigorúbb terméskorlátozást alkalmaztak, ami koncentráltabb, tartalmasabb alapanyagot eredményezett. A kierjedt bort 14 hónapon át érlelték francia és magyar tölgyfahordókban, majd csakis a legkiválóbbnak ítélt hordók tartalmát palackozták a borász, Horváth János útmutatásai alapján. A kiváló minőségű szőlőnek és a gondos kezelésnek köszönhetően valóban kivételes, ünnephez méltó bor készült. Illatában is rendkívül összetett, a gyümölcsök mellett a fűszerek egész kavalkádja jelenik meg benne, a hordók jegyeivel kiegészülve. Az íze hasonlóan komplex, minden korty más és más réteget tár fel, hosszan lecsengő, kellemes utóízzel. További érdemként emelném ki a 14,5%-os alkoholtartalmat, amely a szőlőfajták és az éghajlat ismeretében ma már visszafogottnak számít, ezzel is fokozva az élményt.

Ha szeretnénk megismerni, megtapasztalni a „nagy bor” élményét, a Streit-Zagonyi Borászat által megalkotott The Grand Union minden tekintetben megfelel ennek a várakozásnak. Igazi kuriózumról van szó, amely a maga eleganciájával és egyediségével a karácsonyi vacsora mellé is ideális választás lehet.