Nem apám borát iszom
A mai húsz- és harmincéves korosztály, trendibb nevén az Y és Z generáció már nem a vasárnapi ebédekhez keresi a bort. Nem kell hozzá se dugóhúzó-szertartás, se tölgyfahordós áhítat. A bor számukra hangulat, közösségi élmény – egy pohár, amit lefotózol, megosztasz, és amihez jó zenét választasz. Saját ízlésük, saját történetük van, ehhez pedig új borok, új stílusok illenek.

A Z generáció – vagyis a mai huszonévesek nemzedéke – másképp nőtt fel, mint az előttük járók. Ők a gyors impulzusok világában élnek: történeteket nem könyvekből, hanem feedekből olvasnak, és az ízlésüket sem évjáratok, hanem élmények formálják. A bor nekik nem státuszszimbólum, hanem hangulatjelző. Ha egy bor friss, illatos, fotózható és nem kell hozzá sommelier-szótár, az már félsiker.
Ez a nemzedék nem borissza, hanem felfedező. Egy rozéfröccs, egy gyöngyöző, egy narancsbor – mind csak újabb színek a palettán. A lényeg, hogy ne legyen bonyolult, de legyen valódi. Ha közben jól néz ki az üveg vagy a címke, annak már marketingértéke lesz a közösségi médiában.
A fiatal borfogyasztó számára a bor egyenlő a pillanattal. Piknik a parkban, baráti vacsora, tóparti naplemente – és ott a palack, amely nemcsak ital, hanem vizuális kellék is. Ezért működnek a könnyed, gyümölcsös, „jókedvű” borok: a Z generáció nem komolytalan, csak másképp komoly. Ők nem áhítattal közelítenek a borhoz, hanem kíváncsisággal. És ez pont jól van így. Mert minden nemzedéknek megvan a maga kapuja, amin belép a bor világába. A mai fiataloké talán épp a rozé, a frizzante vagy egy kreatív borkoktél. De ha egyszer megérzik, hogy a bor mögött történet, ember és érték rejlik, akkor ott ragadnak.

A villányi Streit-Zagonyi Borászat alapfilozófiája a minőség mellett a történetmesélés. Az egész márka, a teljes borszortiment erre épül fel, ezt sugalmazzák a nevek, a címkék, a weboldal. A középpontban Charles Zagonyi, alias Zágonyi Károly áll, akinek kalandos életéről hosszan mesélhetünk, akár egy borkóstoló vagy egy nyár esti borozgatás közben. A hős előbb az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején jeleskedett a kardforgatásban, majd izgalmas úton-módon Amerikába került, ahol a polgárháború küzdelmeibe vetette bele magát. Már ebből is látható, hogy a borok mellé élvezetes anekdoták is társulnak.
A pincészet portfóliójában kiválóan megfér egymás mellett a gyümölcsös, illatos, „első kortyra szerelem” bor és a komolyabb cabernet franc is. A könnyedebb, játékos borok belépőként működnek – megfogják a fiatalokat, akik aztán egyre bátrabban nyúlnak a nagyobb testű tételekhez. Mindenképpen az előbbiek közé sorolható a Csintalan névre keresztelt gyöngyözőbor, mely ideális belépő a Streit-Zagonyi borok világába. A közkedvelt kékfrankos rozé évről évre sikert arat a fiatalabb borfogyasztó közönség körében is. Ha pedig vörösborról van szó, a Dilara, ez a portugieser alapú házasítás frissességével, piros bogyós gyümölcseivel veszi le a lábáról a borkedvelőket. A bor neve mögött újabb történet rejlik, mellyel a címkén elhelyezett QR-kódot leolvasva ismerkedhetünk meg. Ez már valóban insta-képes sztori! Innen csupán egy lépés választja el az érdeklődőket attól, hogy megismerkedjenek az érleltebb, komolyabb, még összetettebb ízvilágú vörösborokkal.

A villányi Streit-Zagonyi Borászat nem a múlttal akar szakítani, hanem új ritmusra hangolja azt. A technológia korszerű, a stílus friss, de a szemlélet ugyanaz: tisztelet a szőlő, a termőhely és a bor iránt. A különbség csupán annyi, hogy a történetet ma már másképp mesélik el: nem pátosszal és díszbeszéddel, hanem egy palackkal, ami fiatalos, szerethető és őszinte. „Nem apám borát iszom.” – ez lehetne a fiatal generációk mottója. De ha sikerül valamivel megérinteni őket, akkor holnap talán már érdeklődve választanak egy cabernet-t. Mert a bor világában – akárcsak az életben – a kíváncsiság visz előre, nem a dogma.

