A fény utolérhetetlen

Az olimpia hármas jelszavából – citius, altius, fortius, vagyis gyorsabban, magasabbra, erősebben – ezúttal csak az elsőt vesszük kölcsön írásunkhoz, merthogy mondandónk középponti eleme a sebesség, noha korántsem csak a sport világából szemezgetünk, amikor a gyorsasági csúcsokat járjuk körül.

Hogy rögtön a címbe foglalt rekorderrel hozakodjunk elő: a fény változatlanul toronymagasan vezeti a vágtatás bajnokainak abszolút listáját azáltal, hogy másodpercenként csaknem 300 ezer kilométeres sebességgel halad vákuumban – mondhatni utolérhetetlenül. Hogy mekkora fölénnyel első a lajstromban, elég a száguldás legjobbjai között második helyezett űrhajót említeni, amelynek a leggyorsabbika sem tud többet produkálni visszatéréskor a légkörbe belépve az óránkénti 40 ezer kilométernél.

Immár a földön maradva hatalmasat kell lassítanunk, hogy a gyorsasági sorrendben ráleljünk a következőre, amely logikusan a közlekedési eszközök között található, de tempóját tekintve igencsak távol van az első kettőtől. A „sima” – utasszállító – repülőgépnek átlagosan 800-900 kilométer/óra a haladási sebessége, de akad 1200 km/ó felett száguldó is. A katonai gépek persze jóval gyorsabbak: a hivatalos sebességi rekordot tartó, rakéta-meghajtású amerikai X-15-ös például 7274 km/órát volt képes produkálni a hatvanas években, amivel ma is biztosan első a személyzettel ellátott légi járművek sajátos vetélkedésében.

A földi surranó rekorderek az autók, közülük is a speciális szuperjárgányok az éllovasok. Az első jegyzett rekordot tekintve 63,15 km/órás sebességgel ment egy villanymotor hajtotta francia autó 1898 decemberében. A következő év tavaszán lépték át első ízben a 100-as határt, 1937-ben mértek először 500, 1970-ben pedig 1000 km/ó feletti sebességet, míg a jelenleg is érvényben levő csúcs 1228 km/ó, ennyivel száguldott – a hangsebességet először átlépve – a brit tervezésű, két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt ThrustSSC az egyesült államokbeli Black Rock sivatagban 1997 októberében.

Levegőben és földön már voltunk, sínen még nem: 603 kilométer/órás csúcssebességet ért el 2015 tavaszán a japán JR Central mágnesvasútja, amely saját legjobbját javította tovább. Most még csak álom, de egy tavalyi bejelentés szerint nemsokára légpárnákon sikló vákuumvasút épülhet Bécs-Pozsony-Budapest vonalon. Ezzel a vonattal több mint 1200 km/órával lehet utazni, így Budapestről Pozsonyba 10 perc alatt oda lehetne érni, a Pozsony-Bécs távolság pedig 8 perc alatt válna leküzdhetővé.

Az imént még előretekintettünk, most viszont hátrafelé fogunk menni. Azaz nem mi, hanem Borsay Szabolcs tett így, akinek révén tizenöt éve magyar motorkerékpáros Guinness-rekord született – két keréken, szélben, háttal a menetiránynak. A sikeres motoros kaszkadőr 200,9 km/órás sebességgel száguldott a sármelléki repülőtér betonján.

Meghökkentő sebességre képesek az emberi ujjak is. Nevezetesen a legtöbbször leütött zongorabillentyű kategóriában került be a Guinness-féle könyvbe zongoraművész honfitársunk, Péter Bence azzal, hogy egy perc alatt 765-ször szólaltatta meg ugyanazt a billentyűt 2012 januárjában, csaknem száz leütéssel szárnyalva túl az előző csúcstartót.

Állati! – lelkendezhetnénk akár már az eddigi legek kapcsán is, de az állati rekordokról még csak most ejtünk szót. A világ egyik leggyorsabbika a vándorsólyom, amely zuhanórepülésben, zsákmányszerzéskor olykor 380 km/órával is képes száguldani, de olvashattunk már 402-es adatról is. A sarlósfecskék sebessége levegőben meghaladja a 100 km/órát, a havasi sarlósfecskénél mértek már 160 km/ó fölötti értéket is.

A szárazföldi gerinces állatok rövid távú sebességrekordere a gepárd, amely mint a leggyorsabb emlős akár 120 km/órás futásra is képes. Három másodperc alatt gyorsul fel 90-100 km/órára, igaz, ezt a csúcstempót csupán rövid ideig tudja tartani. Jócskán lemaradva következik a villásszarvú antilop (88,5), a dél-afrikai gazella (88) és a kék gnú (80,5). A lusta jószág hírében (okkal) álló oroszlán ötödik 80,5 km/órával, s alig lassúbb nála a mezei nyúl (80). Utóbbi megelőzi a leggyorsabb kutyafajtát, a 70 km/órára „kalibrált” agarat, s a 60-ra képes farkast. A csiga vonatkozó eredményeit hagyjuk, viszont érdekes, hogy míg az egér 12 km/órával inal, az óriás testű elefánt 40-nel, a víziló pedig 30-cal tud futni, ha nagyon muszáj. A strucc, a leggyorsabban futó madár 70-nel tud haladni gőzerővel, a szarvasnak és a kengurunak egyformán 80 km/ó a végsebessége, az angol telivéreké pedig 80 és 90 kilométer/óra között van. A vízbe ugorva: az édesvízi halak közül a csuka az irambajnok 33 km/órával, miközben a vitorlás kardhal úszási sebessége akár 100 km/óránál is nagyobb lehet. Ám még nála is jobb a halak leggyorsabbika, a fekete nyársorrú hal, mely képes a 130 km/órára is. S ha már itt tartunk, szolgáljunk ellenpéldával is: a leglassúbb hal, a tengeri csikó óránként 16 méteres haladást jelentő sebességgel „vágtat”. A lomhaság szárazföldi bajnoka pedig a lajhár, amely – már ha egyáltalán kedve szottyan a vánszorgásra – nagyjából 2 kilométert tesz, vagy inkább tenne meg óránként. 

A felsorolásból kitetszik: még a világ jelenlegi leggyorsabb embere, Usain Bolt sem tudna versenyre kelni nemhogy a gepárddal, de még a versenyagárral sem. Pedig hát a jamaicaiak nyolcszoros olimpiai bajnok sprintere 2009, a berlini vb óta tartja a 100 méteres síkfutás máig élő és fantasztikusnak minősülő 9,58 másodperces világrekordját, ami nagyjából 43 kilométer/órás átlagsebességet jelent.

A világ legnépszerűbb sportjában, a futballban a gólsebességi világcsúcs 211 km/óra: a brazil Ronny Heberson egy portugál bajnokin adta le szabadrúgásból az eddigi leggyorsabb lövést 2006 novemberében. A focilabdánál azonban akadnak jóval gyorsabban szálló sporteszközök is. A baszk eredetű pelótában például 300 km/órával hagyja el a kosárszerű „karmot” használók kezét a labda, a golfban is közel járnak a legjobbak a 300-as határhoz, mi több: a Guinness-könyv szerint a valaha volt leggyorsabb ütésnél 2012-ben a golflabda 339,6 km/órás sebességgel repült, tollaslabdában pedig ha igaz, 493 km/óra a csúcs, ami „labdaügyileg” abszolút rekord. A squashlabdának 280 körüli a legnagyobb „utazó” sebessége, teniszben 251, jégkorongban 184, baseballban 174, kézilabdában 130, asztaliteniszben 112,5 km/óra az éladat.

Az alpesi sízők átlagosan 120-130 km/órával siklanak, a svájci Lauberhorn lejtőjén egy ízben 162 km/órás sebességet is mértek, a leggyorsabb motorcsónakok végsebessége 250 km/ó körül van. A MotoGP-ben – a legerősebb motorkerékpáros kategóriában – eddig mért legnagyobb sebesség 355,1 km/óra, a Forma-1-es autósoknál pedig a végsebességet tekintve a csúcsot a brazil Antonio Pizzonia tartja, aki egy BMW-Williamsszel a 2004-es Olasz Nagydíjon 369,9 km/órával száguldott.                                                                                                                    

Jancsó Kornél