Degas balerinái

A Harper’s Bazaar összekötötte a kellemest a hasznossal: a New York-i Museum of Modern Art-ban nyíló közelgő Degas-kiállítás kapcsán divatfotó sorozatot készített. A méregdrága ruhákban a sztárbalerina Misty Copeland pózol, méghozzá pontosan úgy, ahogy Degas megmintázta balerináit.

Misty Copeland a Harper’s Bazaarnak adott interjújában elárulta, miért vállalta a Degas-t megidéző fotózást: „Ez a feladat igazán nagy kihívás volt számomra, mert nem úgy vettem fel a balett-pózokat, ahogy azt a saját ösztöneim szerint tettem volna egy normál próbahelyzetben például. Borzasztó nehéz volt minden apró részletre odafigyelve megjeleníteni Degas festményeinek és szobrainak alakjait. Azért is, mert arra törekedtem, amire Degas is festés közben, hogy a mozdulataim olyannak tűnjenek, mintha egy folyamatból kiragadott pillanatok, nem pedig direkt kimerevített pózok lennének. Mintha ezek a pózok egy valahonnan valahová tartó mozgássor megállított képkockái volnának. A balerina szobrának megidézése közben például pontosan láttam magamat a szoborban: a balett az egyetlen dolog, ami engem is visszahoz az életbe”.

Little Dancer Aged Fourteen
Fotó: Ken Browar & Deborah Ory / Harper’s Bazaar

Misty a projekt kapcsán arról is beszélt, hogy a balett-táncosok bizonyos mértékig szeretik, ha az életben is kontroll alatt vannak, hiszen a testüket is folyamatosan ellenőrzés alatt kell tartaniuk. „Azt hiszem, minden balerina control freak egy kicsit. Ez kell ahhoz, hogy a könnyedség látszatát tudjuk kelteni akkor is, ha az anatómiának ellent mondó pózokba kényszerítjük magunkat. Talán ezért is van, hogy ideges tudok lenni attól, ha olyan helyzetbe kerülök, ahol nem tudom pontosan, mi fog velem történni” – árulta el.

The Star
Fotó: Ken Browar & Deborah Ory / Harper’s Bazaar

Degas az 1860-as években kezdett balerinákat festeni, amit egészen 1917-es haláláig folytatott. Ezek a festmények már egy nagyon modern gondolkodásra vallanak: ahelyett, hogy idealizált balerina-alakokat vetett volna vászonra, a fiatal balerinákat bemelegítés, nyújtás, próba közben ábrázolta, vagyis feltárta a nézők számára, hogy mi folyik a takarás mögött. Degas a balett világát soha nem akarta szimpatikus helyként ábrázolni, a szépség mögött megbúvó harcot és küzdelmet is lefestette. Művészi szabadságával kivívta magának az elismerést, hiszen ez a téma hozta meg számára a valódi sikert.

Dancer in Green
Fotó: Ken Browar & Deborah Ory / Harper’s Bazaar

A maga módján most Copeland is arra ösztönzi az embereket, hogy a balettra  egy új, kortárs nézőpontból tekintsenek. Thelma Golden, a múzeum kurátora szerint a hasonlóság éppen ebben ragadható meg Degas és Copeland között: „mindketten kiléptek a konvenciókból, ezáltal pedig évszázadok óta rögzül sztereotípiákat is megkérdőjeleztek. Misty Copeland nagy hatással volt a balettvilág multikulturális sokszínűségére, ugyanakkor Degas-hoz hasonlóan megmutatta, hogy még a legnagyobb művészek is emberek. Küzdelmekkel, vágyakkal, csalódásokkal.

Dancer
Fotó: Ken Browar & Deborah Ory / Harper’s Bazaar