Bébi robotpingvin
A Nature Methods néven futó folyóirat a napokban hozta le a Strasbourgi Egyetem munkatársa, Yvon Le Maho legfrissebb kutatási eredményeit, melyet az általa vezetett csoporttal közösen készített a király- és császárpingvinek valamint az elefántfókák viselkedéséről illetve szívműködéseiről – írja az Antarktisz Adélie Land nevű területén végzett kísérletről a Huffingtonpost.com. Ezen a francia tulajdonban lévő birtokon található egyébként a Dumont d’Urville kutatóállomás is, és itt forgatták a Pingvinek vándorlása című természetfilmet is 2005-ben. A kattintás után videón is megnézheti, hogyan reagáltak a félénk császárpingvinek a közéjük férkőző robot-pingvingyerekre!
„ A jobb tudományos eredmények érdekében használtunk robot állatot. Igazi kihívás volt olyan terepjárót felépíteni, ami strapabíró, vízálló és a tengerparti sós és homokos talajon is képes közlekedni” – mondja Yvon Le Maho, aki 200 méter távolságból figyelte, hogyan reagálnak a pingvinek a szokatlan külsejű bébipingvinre. Az érdekes kísérlet elsőre nem volt teljes siker, a négykerekű robot először inkább elijesztette a rendkívül félénk pingvineket, de végül az ötödik nekifutásra fel tudták venni velük a kapcsolatot, akik egy trombitálásra emlékeztető üdvözlő hanggal köszöntötték a közéjük férkőzött kamupingvint.
„Ezzel egy új kutatási területre sikerült belépnünk. A robotpingvin segítségével sokkal egyszerűbben tanulmányozhatjuk, hogyan és milyen kolóniákban élnek a császárpingvinek. Emberként sajnos nem tudunk elvegyülni a kolóniában, mivel túlságosan nagy zűrzavart okoznánk. A robotpingvinnel viszont egyszerűen tanulmányozhatjuk és vizsgálhatjuk a kolónia működését” – magyarázza a kutatás jelentőségét Le Maho, aki már további kísérleteken töri fejét: legközelebb azt szeretné közelebbről megvizsgálni, hogy milyen hatással van a pingvinekre az éghajlatváltozás. A robotok egyébként más típusú állatoknál és más környezetben is bevethetőek világszerte.
A nemzetközi kutatókból és filmesekből álló csapat vezetője szerint emberekkel kivitelezhetetlen lett volna a kísérlet, mivel az állatok elmenekülnek, ha túl közel mennek hozzájuk. Ez ráadásul azzal jár, hogy megemelkedik a pulzusszámuk, és a kutatók így hamis adatokat kapnak, mikor a szívfunkcióikat és egészségi állapotukat vizsgálják. Le Maho elmélete bevált, a felnőtt császárpingvinek valóban fiókának nézték a távirányítós pingvint, olyannyira, hogy még énekeltek is neki – amire sajnos nem kaptak választ a robottól, de a kutatók a jövőben hanggal is felturbózzák majd.
Forrás: Dívány
