Az 1000. Forma–1-es futam
Milyen volt az 1., a 100., az 500., a 750., és lehet, hogy volt már 1000. is? Vasárnap jön a hivatalos 1000. F1-nagydíj, a Kínai GP. Visszatekintünk a kezdetekre, végigfutunk pár nagy jubileumon, és megnézzük, melyik az a Grand Prix, amelynek hitelessége több mint vitatott. A Hungaroring Forma–1-es szerepére is kitérünk.
Az 1. futam
1950. május 13-án 21 autó gyűlt össze egy angliai reptéren, Silverstone-ban, hogy megtartsák a történelem első Forma–1-es világbajnoki futamát. A kategóriának előtte már volt pár versenye, de egyik sem számított bele a világbajnokságba.
Az F1 már indulásakor társadalmi esemény lett, megjelent György király és Erzsébet királynő is, összesen úgy 200 ezer ember volt kíváncsi az Európa- és Brit Nagydíjra, a kettőt ugyanis egybefoglalták.
Az autók között az Alfa Romeo volt a menő, négy kocsit küldtek az olaszok, és bármilyen furcsa is,
A FERRARI NEM VOLT OTT.
A márka, amivel szinte azonosítják az F1-et, csak a második futamon jelent meg, nyolc nappal később, Monacóban.
Az Alfák verhetetlenek voltak, körökkel verték a többieket a 70 körös, 2 óra 12 perces futamon. Az olaszok a pilóták között is taroltak, Giuseppe Farina a pole pozícióból indulva győzött, Luigi Fagioli a második kockáról futott be másodikként. A brit Reg Parnell lett a harmadik, szintén Alfával. A többiek, Talbotok, Maseratik és ERA-k (English Racing Automobiles) – legalább – két kört kaptak a nyertestől. A negyedik Alfa, a későbbi ötszörös világbajnok Juan-Manuel Fangióval a kormánynál, nem ért célba, olajszivárgással esett ki 62 kör után.
A bajnokság a sikeres bemutatkozás után virágzott, Monacóban az első utcai versenyt is megrendezték, immár mezőnyben a Ferrarival. Fangio Alfája mögött, másodikként futott be vele Alberto Ascari, a monacói Luis Chiron lett a harmadik. (Két héttel ezelőttig ez volt a hercegség egyetlen top 3-as F1-es helyezése, ezt a rekordot állította be Charles Leclerc a Bahreini GP-n.)
1950.Fotó: Klemantaski Collection / Getty Images Hungary
A 100. futam
Az elsőhöz hasonlóan legendás helyszínen került rá sor: a németországi Nürburgringen, a híres és hírhedt Nordschleifén, az 1961-es szezon 6. futamaként, augusztus 6-án volt a Német Nagydíj. Az amerikai Phil Hill szerezte meg a pole-t, de a Zöld Pokol kanyarjaiban ketten is megverték, Stirling Moss és a német kedvenc, Wolfgang Von Trips. Moss Lotusszal, a másik két dobogós Ferrarival ment. Ez volt Moss utolsó, 16. GP-győzelme és Von Trips utolsó dobogója: egy hónappal később, a monzai Olasz Nagydíjon halálos balesetet szenvedett.
Az 500. futam
Tét nélküli volt az utolsó 1990-es verseny, az Ausztrál GP Adelaide-ben, mert az előzőn Ayrton Senna megnyerte a világbajnokságot. Szuzukában egymás után a második évben ütközött Alain Prosttal, de most a francia húzta a rövidebbet, kettős kiesésük a brazil sikerét jelentette. Nagy balhé volt még Adelaide-ben is, Prost állította, hogy Senna szándékosan ment neki, és annyira haragudott rá, hogy semmilyen nyilvános eseményen nem jelent meg vele együtt, így hiányzik az az évi tablófotóról is.
Senna a McLarennel megszerezte a pole-t, Prost negyedikként indulhatott a Ferrarival, de a versenyen már nem kerültek egymás közelébe. Senna sokáig vezetett, de a 61. körben váltóhibával a gumifalban végezte, és a benettonos Nelson Piquet került az élre. Mansell meghajtotta az utolsó két körben, majdnem ütköztek is, de a brazil megnyerte zsinórban második versenyét, Prost lett a harmadik, sokkal lemaradva.
A 750. futam
Az 1000. futamot a hétvégén Kínában rendezik, úgy jött ki, hogy a 750. is nekik jutott, 2005-ben, és az is idényzáró volt. Illetve szintén tét nélküli, mert Fernando Alonso az előző GP-n megnyerte első vb-címét, Kimi Räikkönen meg már biztosította a második helyet.
A Renault megszerezte az első sort, Alonso mellől Giancarlo Fisichella indult, Räikkönen harmadikként kezdett, de a futam már a starthoz hajtva elkezdődött.
AZ F1 EGYIK LEGBIZARRABB BALESETÉT HOZTA ÖSSZE MICHAEL SCHUMACHER ÉS CRISTIJAN ALBERS,
a holland Minardi-pilóta ugyanis belement a Ferrariba. Mindkét kocsi alkalmatlanná vált a versenyzésre, de akkoriban még létezett tartalék autó, így mindketten elrajtolhattak a boxból. Schumacher napja így sem tartott sokáig, a 22. körben kipördült.
Alonso vezetett rajt-cél győzelmet aratott, Räikkönen néhány másodperccel lemaradva követte, de nem tudott az első helyért harcolni. Ralf Schumacher lett a harmadik egy Toyotával.
Vasárnap Sanghajban újra jubileumi számhoz ér a Forma–1, az eddigi legnagyobb ünnepet jelenti az 1000. nagydíj. Majdnem pontosan 69 év kellett hozzá, és öröm, hogy a 69-ből az utóbbi 33-ban már Magyarország is szereplője volt a sorozatnak.
Mennyi része van az 1000-ből a Hungaroringnek?
Augusztusban jön majd a 34. Magyar Nagydíj, ami egészen előkelő szám.
A 33 EDDIGI VERSENNYEL A HUNGARORINGEN RENDEZTÉK A HETEDIK LEGTÖBB F1-ES FUTAMOT.
Csak olyan klasszikus pályák előzik meg a mogyoródit, mint – sorrendben – Monza, Monaco, Silverstone, Spa, Montreal, a Hockenheimring és a brazíliai Interlagos. Országokra bontva hazánkban tartották a 13. legtöbb F1-nagydíjat – Olaszországban a legtöbbet, 96-ot.
Rettentően szűk elit
Az egyik legérdekesebb szempont, hogy a pilóták között hogyan oszlott meg az eddigi 999 GP-győzelem.
MÁR AZ SEM SEMMI, HOGY A 772 PILÓTÁBÓL, AKI INDULT AZ F1-BEN, CSAK 107 NYERT FUTAMOT. AZ PEDIG LETAGLÓZÓ, HOGY A 999-BŐL 424 VERSENYT A 10 LEGSIKERESEBB PILÓTA HÚZOTT BE.
Csaknem a felén osztoznak ők tízen:
- Michael Schumacher – 91 győzelem
- Lewis Hamilton – 74
- Sebastian Vettel – 52
- Alain Prost – 51
- Ayrton Senna – 41
- Fernando Alonso – 32
- Nigel Mansell – 31
- Jackie Stewart – 27
- Jim Clark és Niki Lauda – 25-25
Michael Schumacher és a Ferrari csapat ünnepel 2001-ben a Hungaroringen. Ez volt a versenyző negyedik világbajnoki címe.
Fotó: Clive Mason
Érdemes azért a legalább hússzoros győztesekig megnézni a sort:
11. Juan-Manuel Fangio – 24
12. Nelson Piquet és Nico Rosberg – 23-23
14. Damon Hill – 22
15. Kimi Räikkönen – 21
16. Mika Häkkinen – 20
A FORMA–1 KÍNÁIG 322 476 KILOMÉTERT, 65 196 KÖRT TETT MEG ÉS 40 498,47 PONTOT OSZTOTT KI.
És akkor: mi is ez az 1001. futam?
Szinte természetes, hogy 70 év és 1000 futam között előfordulhatnak számolási pontatlanságok, vagy valamilyen nem várt esemény felkavarja a számítási sorrendet. Sokan vannak, akik azt mondják, a 11 indianapolisi futamot, hiába volt hivatalosan az F1-vb része, nem kéne számolni, vagy azt a tizenegynéhány nagydíjat nem/sem, amikor az 50-es években a megváltoztatott F1-szabályok szerint szinte egy gyártó se indult volna, ezért F2-es szabályokra tértek át. Indianapolisban viszont korrekt vb-pontokat osztottak, még ha a legjobbak legtöbbször el sem indultak: a végelszámolásnál nem az összes futamot vették alapul, így az Indy 500-at legtöbben ejtették. Ahogy az „F2-es” Forma-1-versenyekért is a megfelelő pontokat osztották ki, így azok is támadhatatlan F1-nagydíjak.
Akad viszont egy verseny, amikor úgy rajtoltak el, hogy pontokat kapnak, a leintéskor meg is kapták azokat, majd később a GP végeredményét utólag törölték a pontversenyből, sőt, a versenynaptárból is: ez volt
AZ 1980-AS SPANYOL GP A MADRID MELLETTI JARAMÁBAN, JÚNIUS 1-JÉN.
Akkoriban zajlott ugyanis a FOCA (F1-konstruktőrök Szövetsége, élén Bernie Ecclestone-nal) és a FISA (Nemzetközi Sportautó Szövetség), az F1-et szervező két szövetség közötti hatalmi harc a sorozat irányításáért, és a FISA a hétvége előtt illegálisnak nyilvánította a jaramai versenyt. A Ferrari, a Renault és az Alfa Romeo elutazott ugyan Madridba, de bojkottálta az eseményt.
Rajthoz álltak viszont a többiek, 22-en. Olyan legendás csapatok pilótái, mint a Lotus, a Williams, a Ligier, a McLaren, a Tyrrell vagy az Arrows. Olyan nevekkel, mint Reutemann, Andretti, Piquet, Prost, Patrese, Laffitte, Rosberg, Fittipaldi, Cheever, Alan Jones, John Watson, Pironi, De Angelis, Jarier vagy a későbbi Le Mans-győztes, Jan Lammers. Ott volt és elrajtolt mindenki, aki számított – majdnem.
Jones nyert, Mass lett a második, De Angelis a harmadik, majd Jarier, Fittipaldi és Patrick Gaillard zárta a pontszerző helyeket. Hogy aztán másnap az FIA elvegye tőlük a pontokat, és törölje a futamot.
Alan Jones, aki a 80-as szezon végén a jaramai 9 pontja nélkül is világbajnok lett, év végén azt mondta:
Bárki bármit mond, az egy Grand Prix volt, és ha jól tudom, én nyertem meg.
KAPCSOLÓDÓ
[Hamilton nyerte Leclerc versenyét a drámai Bahreini GP-n]
Hamilton nyerte Leclerc versenyét a drámai Bahreini GP-n
Sztár született, de bukta a győzelmet: a fiatal ferraris úgy 10 másodperccel vezetett, amikor a motor elgyengült. Vettel pördült, a futam biztonsági kocsi alatt ért véget.
Vagyis, ha számoljuk, két hete, Bahreinben láttuk az 1000. Forma-1-futamot, és vasárnap, Kínában már az 1001.-re kerül sor.
Az F1 felülmúlhatatlan rekordjai?
Az F1 – ahogy minden más sportág – tele van rekordokkal, amelyek azért vannak, hogy megdöntsék őket, tartja a mondás. A Formula1.com az 1000. futamra összeszedett 10 olyan csúcsot, amit könnyen lehet, hogy sosem fognak megdönteni.
10.: Az F1 leggyorsabb büntetése Sebastian Vettelé, aki 2006-ban, a Török GP-n még a Williams tesztpilótájaként indult élete első szabadedzésén, és a garázsból kihajtva, hat másodperccel karrierjének kezdete után átlépte a boxban megengedett sebességhatárt. Pénzbírsággal megúszta.
9.: A legtöbb kiesés zsinórban: 18 futam. Andrea De Cesarisé ez a nem túl felemelő rekord, de valószínűleg a 147 F1-es kiesése is csúcs. A 18 egymás utáni KO-t az 1985-ös és 86-os szezonban hozta össze.
8.: A 2011-es Kanadai GP a valaha volt egyik legizgalmasabb futam, Jenson Button az utolsó körben előzte meg a győzelemért a hibázó Sebastian Vettelt. De a csúcs az, hogy 6 boxkiállással is sikerült győznie, az esős futamon kapott áthajtásos büntetést és defektet is.
7.: Michael Schumacher-rekord nélkül nincs lista, az egyik legkiválóbb, hogy a 2002-es szezon összes futamán dobogón végzett, 17-ből 17-szer. Lewis Hamiltonnak is volt már 17 dobogós idénye, három is, de soha nem fért be az összes futamon a top 3-ba.
6.: Jackie Stewart és Damon Hill nyert futamot két kör előnnyel, ám a legnagyobb különbségű győzelem időben Sir Stirling Mossé. Az 1958-as portói futamon 5 perc 12 másodperc előnnyel verte a második Mike Hawthorne-t.
5.: Az 1996-os Monacói GP-t a valaha volt legőrültebb és legkiszámíthatatlanabb futamok egyikeként emlegetik, ekkor ért célba a legkevesebb autó: mindössze 3. Olivier Panis élete első és egyetlen győzelmét szerezte a Ligier-vel, David Coulthard második lett mclarenesként, Johnny Herbert harmadik egy Sauberrel. A negyedik, szintén sauberes Heinz-Harald Frentzennek a boxban ért véget a versenye, egy körrel a leintés előtt, a többiek még korábban estek ki. Az 5.-nek rangsorolt Mika Salo és a 6. helyezett, még szintén pontszerző Mika Häkkinen öt körrel a cél előtt állt ki.
4.: Az 1971-es Olasz GP Monzában hozta a Forma–1 legszorosabb befutóját, Peter Ghetin BRM-je 1 századmásodperccel (0,01 mp) verte Ronnie Peterson March-Fordját. Az első öt pilóta kvázi egymás mellett, 18 századon (0,18 mp) belül futott be.
3.: Világbajnokság egyetlen pole pozíció nélkül? Nehéz elképzelni, pedig megtörtént, kétszer is. Denny Hulme 1967-ben és Niki Lauda 1984-ben úgy nyert vb-t, hogy egyszer sem indult az első kockából. Ezt a csúcsot legfeljebb beállítani lehet, megdönteni nem, mint ahogy Lauda 84-es, félpontos vb-győzelme is nehezen überelhető.
2.: A legszorosabb pole pozíció az 1997-es utolsó futamról, Jerezből, az Európa GP-ről lehet emlékezetes, a különbség az első három helyről startoló között pontosan 0,000 mp volt, azaz semmi. Először Jacques Villeneuve, majd Michael Schumacher, aztán Heinz-Harald Frentzen futott 1:21.072-es kört. A teljesítés sorrendjében rangsorolták őket – ahogy rangsorolnának ma is hasonló holtversenynél.
1.: A legidősebb világbajnok a sportág egyik királya, az ötszörös bajnok Juan-Manuel Fangio, aki 1957-ben 46 évesen nyerte ötödik vb-címét. Max Verstappen már 17 évesen indult a Forma–1-ben, lehetetlennek tűnik, de azért ne zárjuk ki, hogy a 46 évet egyszer valaki megdönti.
forrás: index.hu
