Harminc éve az elitben

Klasszikus. Ez az a jelző, amelyet az utóbbi években megkapott vagy inkább kiérdemelt a Hungaroring. Az idestova majd’ három évtizede felépített pálya akkoriban azért számított kuriózumnak, mert az első volt a vasfüggöny mögött, ma pedig azért, mert a harmadik azon pályák sorában (csupán Monte-Carlo és Monza előzi meg), amelyek folyamatosan szerepelnek a versenynaptárban. 

A Hungaroring nagy eseményre, a pálya 30. születésnapjára, és a 31. Magyar Nagydíjra készül – s ilyenkor talán megengedhető némi nosztalgiázás. Felidézhetjük Nelson Piquet győzelmét – amelyet az első versenyen, háromszázezer (!) néző előtt aratott. Emlékezhetünk arra, hogy Nigel Mansell (aki mindig nálunk ünnepelte a születésnapját, és ennek apropóján egyszer egy Skála nevű lovat kapott ajándékba) vezető pozícióból elveszítette a kerékanyáját – és a versenyt (1987). Feleleveníthetjük Damon Hill óriási balszerencséjét („Hová tűnt Damon Hill?!”), amellyel az utolsó körben technikai hiba miatt csúszott ki a kezéből a győzelem (1997), vagy éppen Alain Prost és Ayrton Senna nagy csatáit. Jenson Button esőben aratott diadala (az volt neki az első) ugyanúgy hozzátartozik a pálya és a sportág történetéhez, mint Michael Schumacher vagy Lewis Hamilton négy-négy magyar futamgyőzelme. 

Ma már történelem, de annak idején nagy tettnek számított (s alig akad hasonló példa a nagyvilágban), hogy a Hungaroringet rekordidő, nyolc hónap alatt építették fel, ennek köszönhető, hogy 1986. augusztus 10-én megrendezték az 1. Magyar Nagydíjat. 

A pályát ezután kétszer építették át – először 1989-ben (a hármas sikánt kivették a pályavonalból), majd pedig 2003-ban. Utóbbi már nagyobb változtatás volt: meghosszabbították a célegyenest, változott az egyes és a 14-es kanyar. A pálya hossza eredetileg 4014 méter volt, majd 3975-re csökkent, s több mint tíz éve már 4381 méteres pályán száguldanak a világ legjobb autóversenyzői. 

A pályánk poros, a versenyünk forró – ezt említi először, akit a magyar viadalról kérdeznek. Majd közvetlenül ezután hozzáteszi: a pilóták szempontjából ez a szezon egyik legnehezebb megméretése. Nagy kihívás nyerni a technikás, kanyargós, egyenesekben nem bővelkedő pályánkon – a jelenkor egyik legjobb versenyzőjének, Sebastian Vettelnek például 9 évre volt szüksége ahhoz, hogy 2015-ben bevegye a Hungaroringet. 

A sok modern, uniformizált pálya között a Hungaroring a hagyományt képviseli – a klasszikus stílust, amely mára igenis felértékelődött. A versenyzők, a csapatok szeretnek ide jönni. 

Főleg most, hogy a pálya harminc év után új aszfaltborítást kapott: a kopóréteget (vagyis az aszfaltcsík felső 3-5 centiméterét) cserélték le az ősz óta zajló munkálatok során. 

Összesen (a boxutcával együtt) 57 000 négyzetméteren aszfaltoztak, a munkálatok során 5500 tonna aszfaltot használtak fel, 7500 darab vízelvezető szegélyt és 2400 darab rázókő-elemet építettek be, 3962 méteren cserélték le a szegélykövet és 454 méteren a szalagkorlátot. 

A szabályok nagyon szigorúak voltak, s nagyon szigorúan ellenőrizték is a betartásukat, ám a végeredmény „első osztályú munka” – legalábbis így fogalmazott a múlt héten Charlie Whiting, a Formula–1 állandó versenyigazgatója, a Nemzetközi Automobil-szövetség technikai főnöke. 

„Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt öt évből négyet nyereséggel zárt a társaság, ennek köszönhetően újra tudtuk aszfaltozni a Hungaroring pályacsíkját. Fontos, és szükséges első lépése volt ez a felújítási munkálatoknak, amit évek óta ígértünk, s most meg is valósítottuk. Ennek is köszönhető, hogy újabb öt évvel, vagyis 2026-ig meg tudtuk hosszabbítani a Formula–1-es szerződésünket” – nyilatkozta Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója.

De az új aszfalton túl is van vonzereje a magyar futamnak nem csupán az F1-esek, hanem a többi nemzetközi sorozat mezőnye számára is.

„A völgy, a miliő nagyon szép, a város közelségét pedig mindenki, de tényleg kivétel nélkül mindenki imádja” – mondja Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, akit kétszeres olimpiai bajnokként és az olimpiai bizottságban is tevékenykedő vezetőként  lenyűgöz az a profizmus, amit a csapatoktól lát. Azt mondja a Formula–1-es mezőnnyel és stábtagokkal egyértelmű és jó együtt dolgozni – egyszerűen azért, mert lehet velük haladni. 

„Itt mindenki nagyon fegyelmezett, alapvetően az autósport is az. Másrészt profizmust igényel az is, hogy tudjuk, részesei vagyunk a világ legnézettebb, ha nem a legnézettebb versenysorozatának, ami a pilótákat ugyanúgy kötelezi, mint a rendező országokat” – teszi hozzá Gyulay. 

Bár a túraautó-világbajnoki futam magyar versenye, a német túraautó bajnoki futam vagy éppen a kamionos Európa-bajnokság majdnem akkora kihívást jelent, mint az F1 (és a WTCC majdnem ugyanannyi nézőt is vonz), a 31. Magyar Nagydíjra készülő Hungaroring csapata nem csupán a pálya falain belül hasznosítja az elmúlt évtizedekben megszerzett tapasztalatát.

A Budapest belvárosában megtartott Nagy futam azokhoz is közel viszi a száguldó cirkuszt és a motorsportot, akik talán nem jutnak el a Hungaroringre, a Red Bull Air Race megrendezése pedig abszolút a pálya profiljába illik, hiszen tulajdonképpen ez is Formula–1 – csak éppen a levegőben. 

Visszatérve még a Magyar Nagydíjra, mindenképp meg kell említeni, hogy a versenyünk az elmúlt évtizedekben sohasem volt veszélyben, sőt, egyszer (2002-ben) elnyerte az Év versenye díjat is, amelyet a nemzetközi szövetség év végi gáláján adtak át. 

A pálya történetének szerves része, hogy a Hungaroringen első magyarként az utóbb tragikus versenybalesetben elhunyt Kesjár Csaba száguldott Formula–1-es autó volánja mögött (1987-ben tesztelte a Zakspeedet), és itt teljesítette pályafutása első Formula–1-es futamát Baumgartner Zsolt (2003 – Jordan), aki Ralph Firman balesete és sérülése után jutott hozzá a nagy lehetőséghez, és a következő évben teljes szezont futott a Minardinál. 

Jelenleg nincs magyar pilóta a Formula–1-es világbajnoki sorozatban, a versenynaptárban viszont már évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a 2026-ig élő szerződéssel bíró Magyar Nagydíj.

Tóth Anita

Kiemelkedő nemzetközi események 2016-ban

Formula–1 – 2016. július 22-24.

A Formula–1 a világ legnépszerűbb, legnagyobb szabású és legprofibb gyorsasági autós sorozata, amelyet tízmilliók követnek hétről hétre a televízióban, sztárjainak népszerűsége a legnagyobb popsztárokéval vetekszik. Ez a sorozat immár harminc éve folyamatosan visszatér a Hungaroringre – ezzel a pályánk a harmadik azon versenyek sorában (a legendás Monte-Carlo és Monza után), amelyek megszakítás nélkül rendeznek futamot a világbajnok sorozatban, s ez igazán nagy dicsőség. A tavalyi, harmincadik jubileum kapcsán nagyon sok dicsérő szót kapott a versenyünk – sportszakmai csapatunk megkapta az Év pályabírói csapata elismerést. Tavaly a 30. Magyar Nagydíjat rendezték (amelyen Sebastian Vettel pályafutása során először „bevette” a mogyoródi aszfaltcsíkot), az idén a pálya ünnepli a harmincadik születésnapját, s a jeles jubileum nem csupán egy újabb jó versenyre nyújt kiváló alkalmat, hanem az ünneplés folytatására is. 

Kamionos Európa-bajnokság – 2016. augusztus 26-28.

A legújabb őrület hazánkban – már ha autósportról beszélünk – mindenképpen a kamionos Európa-bajnokság, amelynek népszerűsége nyilván nagyban köszönhető az immár kétszeres Európa-bajnok Kiss Norbertnek, aki látványos előzéseivel, és szerény nyilatkozataival nem csupán saját magának szerzett népszerűséget, hanem a sorozatnak is. A viadal idén szeptemberben mutatkozott be hazánkban, s a két nap alatt összesen 32 ezer (!) néző kísérte figyelemmel az eseményeket. Látványos párharcokat láthatunk itt, amelyet a szabályok tesznek még izgalmasabbá, így maga a kontinensbajnokság (amelynél egyébként nincs magasabban jegyzett sorozat ebben a műfajban) sikerre van ítélve.

Német túraautó-bajnokság – 2016. szeptember 23-25.

A német túraautó-bajnokság, vagy ismertebb nevén DTM az autói, a versenyzői és a hangulata miatt tud olyan izgalmas lenni, hogy néhány éve elhagyta az anyaországot, és kilépett a nemzetközi porondra. Huszonhat év után, 2014-ben a Hungaroringre is visszatért a Formula-1-es pilótákkal teletűzdelt DTM-mezőny. Az Audi a BMW és a Mercedes körömszakadtáig küzd a pontokért ebben a sorozatban, hiszen itt presztízs a győzelem. Az autók elképesztően gyorsak, és nagyon szépek – a fejlesztések annyira titkosak, hogy nyilvánosan nem nyitják fel a motorháztetőt egyik garázsban sem –, a körítés pedig, ha lehet, még az F1-et is felülmúlja. A 2014-es hungaroringi viadalt Marco Wittmann nyerte meg (rajt-cél győzelmet aratott), de 2016-ban a riválisoknak lehetőségük lesz a revánsra.