Beszélgetés Dr. Bartha Csaba győri klubelnökkel
Hogy manapság a Győri Audi ETO a világ legjobb női kézilabdacsapatát vallhatja a magáénak, abban benne van a nagy múltú helyi utánpótlás-nevelés hatékonysága, eredményessége is.
Győrben korábban is akadtak óriási tehetségek, hogy másokat ne említsünk: Görbicz Anita, Kovacsics Anikó, Pálinger Katalin komoly sportkarriert futott be, a mai fiataloknak pedig a nagy elődökénél jóval kedvezőbb körülmények kínálnak módot a kiugrásra, a hasonlóképpen sikeres pályafutásra – jelesül a helyi sportakadémia adta lehetőségeknek köszönhetően. A helyzetképet Dr. Bartha Csaba, a fiatalok tömegének esélyt kínáló győri klub elnöke, egy személyben a kézilabdás akadémia ügyvezetője segítségével rajzoltuk meg.
-Mielőtt a jelent fürkésznénk, ugorjunk vissza egy kicsit a múltba! 2016 augusztusában, alig pár héttel klubelnökké választása után adott egy interjút, amelyben fontos megállapításokat tett.
– Mit mondtam?
– Azt például, hogy Győrben az utánpótlás széles alapokon nyugszik, de meg kell nézni, mi az, amitől ez még hatékonyabban működhetne. Hozzátette, hogy nem csak az ön feladata az utánpótlás-nevelői munka megreformálása, viszont klubelnökként van felelőssége, hogy minél több magyar játékos legyen a keretben, mert ez a magyar kézilabda javát szolgálja.
– Most is így gondolom, azzal a kiegészítéssel, hogy, azokkal a magyar játékosokkal, akik a legmagasabb célok elérésére képesek.
– Az ilyesfajta nagy ívű elgondolások megvalósításához azért olykor a külső segítség is elkél. Mint amilyen például a sportági akadémiák rendszerének útnak indítása…
– Így igaz! Az által, hogy a magyar kormányzat stratégiai ágazatként tekint a sportra, több sportágnak, így a kézilabdának is óriási lehetősége nyílt rá, hogy még magasabb szinten tudjuk az utánpótlás-nevelés feladatait is ellátni. Január elsejével indultak el a sportakadémiák három sportágban Magyarországon, és mi nagyon örülünk neki, hogy a kormány ennyire a szívén viseli a magyar sport ügyét. Büszkék vagyunk rá, hogy kézilabdában hat államilag finanszírozott sportakadémia is létrejött, és ebből az egyik a Győri Audi ETO Kézilabda Klub.
– Ez a győri kézis múlt ismeretében aligha tekinthető a véletlen művének…
– Azt gondolom, rászolgált a klub, hogy a sportakadémia címet ne csak viselje, hanem kiemelt figyelmet is kapjon, hiszen az elmúlt évtizedekben rengeteg felnőttválogatott, NB I-es játékos és utánpótlás-válogatott került ki ebből az egyesületből. Tessék csak körülnézni, a mai napig rendkívül sokan kézilabdáznak az NB I-ben, akiknek győri kötődésük van. Ezen a hagyományon nem szeretnénk változtatni.
– A látványcsapatsportágakban, amilyen a kézilabda is, az akadémiai rendszer a 15 éven felüli korosztályokat érinti, s nem vonatkozik arra a több száz gyerekre, akik amúgy szintén ott vannak a győri kézis utánpótlásban…
– Igen, közel száz akadémistáról van szó, az U15 mellett a serdülőről, az ifiről és az NB I B-ről. Persze nyilván vannak átfedések, hiszen akadnak olyan tehetséges gyerekek, akik még ifi korúak, de már az NB I B-s felnőttbajnokságban is szerepeltethetők.
– Ez sem új keletű dolog errefelé…
– A Győrre mindig is az volt a jellemző, hogy úgynevezett fölülversenyeztetés zajlott. Ami azt jelenti, hogy azokat a gyerekeket, akik korosztályukban kiemelkedőek, nem tartjuk ott, hanem feljebb játszatjuk őket, hogy még több ingert kapjanak. A szakemberállományunkra is oda kell figyelni, esetükben sem szabad elfeledkezni a folyamatos továbbképzés követelményrendszeréről, de az infrastruktúra mellett ott van a sporttudományos rész is, beleértve a megelőzést, s a kondicionális-koordinációs képességek fejlesztését, valamint a rehabilitációt is. A versenyzésen túlmenően a fő hangsúly azon van, hogy a gyerekek szintén olyan képzést kapjanak, amely előbbre viszi a tudásukat, amitől egyre jobb kézilabdássá válnak.
– Az akadémia a szakmai alapot, a szükséges hátteret biztosítja, de mi a helyzet az „egyébbel”? Merthogy tudtommal nem mindenki győri az akadémisták közül sem, márpedig a gyerekek elhelyezéséről, étkezéséről, tanulásáról is gondoskodni kell.
– Alapvető feladat, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a szülőkkel, a családokkal való kapcsolattartásra, kezdve onnan, hogy hol lakjon a gyerek Győrben. Hiszen valóban vannak, akik nem a városban élnek, de idejönnek tanulni. Sajnos az állami kollégiumok gyenge színvonalúak, éppen ezért tervezzük azt, hogy olyan helyiségeket próbálunk kibérelni, ahol a gyerekek biztonságos lakhatása megoldott, van ellenőrzés, portaszolgálat, a tanulmányi eredmények kontrollját is segítő nevelő tanárok. A másik fontos terület, amit fejleszteni kell: a napi három-négyszeri minőségi étkezés megszervezése.
– A Görbicz-utódok keresése, beiskolázása, pallérozása szép és nemes feladat, a program folyamatos felügyelete nem kevésbé az Dr. Bartha Csabának elnökként és akadémiai ügyvezetőként egyaránt. Ráadásul tökéletesen belesimul a már említett 2016-os „székfoglalójába” is. Amikor a kirakatcsapatról, a világ – ennyi elfogultság tán megengedhető: – első számú kézilabda-alakulatáról beszélt…
– Ma is tartom: a BL-győzelemhez mindig a legjobb játékosok kellenek. Ugyanakkor saját fiataljainknak is játéklehetőséget kell adni. Az volna az igazi, ha minél több magyar játékossal lenne az Audi-ETO a világ legjobbjai között. Ebben is segíthet az akadémiánk, a Győri Audi ETO Kézilabda Klub.
Jancsó Kornél
