Az ember már csak olyan, hogy rendre szereti tudni, ebben vagy abban ki a legjobb, a legelső, az utolérhetetlen, a rekorder. A legegyszerűbb talán a sportban meglelni a különböző szempontok alapján készülő lajstromokat, itt, ahol a mérhetőség a segítségünkre van, a legkönnyebb sorba és rangsorba állítani a világ legjobbjait. A „legek” urait…
Ott van mindjárt a sebesség, mint a ranglistakészítés egyik lehetséges alapja. A leggyorsabb embereket – akár saját maguknak, akár motor hajtotta gépeiknek köszönhetően – időtlen idők óta jegyzik, krónikák őrzik a mindenkori csúcsjavítók, az addig volt legkiválóbb eredményeket is felülmúlók nevét. Például Michael Schumacherét…
A németek hétszeres világbajnok szuperpilótája minden idők legeredményesebb Forma 1-es versenyzője, akinek több súlyos balesete, lábtörése, más sérülése is volt karrierje alatt, ám döbbenetes módon mégsem a rendkívül veszélyes száguldozás közepette érte a valódi szerencsétlenség. F1-es pályafutása végeztével, 2013. december 29-én – alig pár nappal január 3-i, 45. születésnapja előtt – a francia Alpokban, Méribelben síelés közben szenvedett csaknem végzetes balesetet. Fejjel egy sziklának csapódott, kómába esett, s csak hónapokkal később tért magához, de a gondos ápolás ellenére sem épült fel. Idén másodszor telik el úgy a karácsony Schumacheréknél, hogy nem lesz, mert nem lehet teljes értékű, igazi családi ünnep; a feleség és a két gyerek még nem kapta vissza a férjet, az édesapát…
Hogy a Forma-1 önmagában is roppant veszélyes üzem, felesleges bizonygatni, miként a ringben bekövetkezett, nem egyszer halálos kimenetelű sérülések is sajnálatosan szerves részei a profi ökölvívásnak. A sportág egyik legnagyobb alakja, Floyd Mayweather nem véletlenül jelentette ki utolsó mérkőzését követően, hogy most még egészséges, eddig megúszta a bokszolást súlyosabb következmények nélkül, de ez a helyzet bármikor változhat, márpedig nem akar beteg emberként visszavonulni . A 38 éves amerikai ökölvívó minderről azután beszélt, hogy idén szeptemberben pályafutása 49. fellépésén 49. győzelmét aratta. 
Ezzel egyfelől beállította a legendás honfitárs, Rocky Marciano rekordját, aki szintén veretlenül, 49 győzelemmel vonult vissza a nehézsúlyú bokszolók világából. Másfelől a nem véletlenül „Pénzcsinálónak” is becézett Mayweather verhetetlennek bizonyult a meccseiért kiverekedett pénzek dolgában is, hatalmas vagyont gyűjtve ringmutatványai fejében. A Forbes magazin szerint ő a világ legjobban kereső híressége, aki az elmúlt egy esztendőben 300 millió dollárt „ütött össze” sikerrel megvívott meccsei révén. Ezzel pedig a csúcsgázsi-tulajdonosok listáján toronymagasan az első – az általa májusban legyőzött Fülöp-szigeteki harcos, Manny Pacquiao (160 millió dollár) és az egyetemes labdarúgás jelenének két nagy sztárja, a Real Madridot erősítő portugál Cristiano Ronaldo (79,6 millió) és a Barcelonában játszó argentin Lionel Messi (73,8 millió) előtt. Az ő különversenyüket is lehetne itt taglalni, ám ezúttal tekintsünk el ettől, mivel e cikk készültekor Ronaldo még folytathatta a gól- és pénzgyártást, Messi azonban kidőlt két hónapra, mivel egy szeptember végi bajnokin súlyos térdszalagsérülést szenvedett, így következő hetei leginkább a felépüléséről és nem a futballról szólnak esetében.
Hogy a „leg-listát” mégis a futballista szuperduóval folytathassuk, nézzünk meg egy másik lajstromot, jelesül azt, amelyik internetes világunkban a közösségi hálózatok „szeretetindexét” rögzíti. Nos, eszerint Ronaldo követőiből vannak a legtöbben, szám szerint 158 millióan szerte földön, amivel abszolút világelső a sportolóknál. Az angolul Social Mediának nevezett netes felületeken nyomon követhető rajongók összmennyiségét illetően Messi a második, de jócskán le van maradva a háromszoros portugál aranylabdás mögött, mivel az eddig négy Aranylabdát kiérdemelt argentin 93 millió követővel büszkélkedhet, amivel „csak” a második a sorban. Némi vigaszul szolgálhat – már ha bárki is búslakodna az iménti helyezéseken -, hogy ugyanakkor a Facebookon és a Twitteren Messi csapata, a Barcelona vezet 100,9 millió rajongóval, miközben a második Real Madrid esetében ugyanez a kalkulus 99,8 millió.
Hogy ki mennyire imád rangsorok élén állni, nem tudható, ami viszont tény: a pénzdíjak alapján készült listák leggyakoribb vezetője az amerikai golfozó, Tiger Woods. A bevételeket illetően a már említett Mayweather előtt Woods foglalta el, vagy inkább le az első helyet. A 79 tornát, benne 14 alkalommal a legeslegnagyobb profi versenyeket megnyerő, s minden idők legnagyobb golfozójaként emlegetett játékosnak a nevével 2001-től fogva nem kevesebb, mint 12 alkalommal kezdődött az adott esztendőben legtöbbet kereső sportolók listája. Igaz, neki a legnagyobb évi jövedelme is elmaradt az amerikai bokszoló bevételei mögött, merthogy legjobb idényében is „csupán” 115 millió dollárt golfozott össze.
Az említettekkel összevetve majdhogynem aprópénzzel szúrták ki a szemét a világ leggyorsabb emberének, Usain Boltnak. A jamaicaiak villámléptű vágtázója – akinek mellesleg 21 millió követője van a közösségi hálókon (zárójelben jegyezzük meg: Mayweathernél 25, Woodsnál 7,7 millió ez a szám) – 21 millió dollárjával csak a 73. tudott lenni. Hiába, manapság még egy csodaatléta távolról sem tud annyit keresni, mint egy profi bokszoló vagy golfozó. Pedig a hatszoros olimpiai és 11-szeres világbajnok Boltnak is akadtak „legjei” az elmúlt években, nem egy kiemelkedő eredménnyel rukkolva elő. Először is minden idők legfiatalabb aranyérmese volt 2002-ben a korosztályos világbajnokságon, hogy aztán 2004-ben a juniorok közül elsőként fussa le 20 másodpercen belül a 200 métert. 2008-ban 100 méteren döntötte meg első ízben a világcsúcsot, majd aztán egyre többször írta át a rekordlistát. 9,72 másodpercről vitte még lejjebb az eddigi legjobb eredményt, előbb 9,69-re, majd a már-már sportági űrkorszakot idéző 9,58-ra. A 200-as világcsúcsa, a 19,19 másodperc ugyancsak elképesztő, de az is, hogy ő lett az első atléta, aki egy olimpián – a 2008-as pekingin – világrekorddal győzött mindkét sprintszámban, s az egyetlen, aki 2012-ben Londonban meg tudta védeni ötkarikás bajnoki címét 100 és 200 méteren egyaránt. Nem mellesleg a jamaicai 4×100-as váltókkal is halmozta a vb-aranyakat és a világrekordokat a 30. évében járó extraklasszis. Neki sikerült „elfeledtetni”, de legalább is a háttérbe szorítani az atlétika előző királyát, King Carlt, vagyis Carl Lewist. A szintén több világcsúcsot is felállított amerikai elődöt, aki a 100 és a 200 méter mellett távolugrásban is gyakorlatilag egyeduralkodó volt 1979 és 1996 között, s olimpiákon 9, vb-ken pedig 8 aranyat gyűjtött be, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Évszázad Sportemberének, az atléták világszövetsége pedig az Évszázad Legjobb Atlétájának választotta meg. Többek között azért is, mert távolugrásban egymást követő 65 versenyén nem tudta senki legyőzni. Még kisbolygót is elneveztek róla. Meglehet, Bolt idővel egy nagyobb bolygó névadója lesz…
És ha már név: az amerikai profi sportok egyik legnépszerűbbike, az NBA jelenlegi alighanem első számú vezéralakja japán ételről kapta a nevét. Kobe Bryantről van szó, akit szülei „kobéztak” le, valahogy úgy, mintha mondjuk Magyarországon valakit Kovács Szusinak hívnának a felmenői jóvoltából… Kobét azonban nem zavarta a japán kulináris étkeket kedvelő szülők névadása, sőt gondoskodott arról, hogy a világ csúcskosárlabdát kedvelő milliói a szívükbe zárják őt. Csapatával, a Los Angeles Lakersszel – amelynek immár a huszadik (!) szezon óta tagja, s ez is egyfajta világrekord – ötször nyert bajnokságot az NBA-ben, amelynek 2008-ban a legértékesebb, vagyis a legjobb játékosává is megválasztották, s nem kevesebb, mint 15 alkalommal szavazták be az All Star-válogatottba. A pontkirályi címet – mint legeredményesebb dobó – kétszer érdemelte ki a 37 éves, majd’ kétméteres és egymázsás óriás, aki a Lakers színeiben a legtöbbször talált be az ellenfelek kosarába. A statisztika és a szeptemberi helyzet szerint 1280 meccsen 32 482 pontot szorgoskodott össze, miáltal hatalmas előnnyel vezeti az aktív NBA-kosarasok lajstromát, s az örökranglistán is csupán ketten vannak előtte. Van egy lista, amelyen pedig csupán egy ember előzi meg a nem mellesleg kétszeres olimpiai bajnokot: a legendás Wilt Chamberlain, aki legjobban sikerült NBA-mérkőzésén kereken 100 pontot dobott. Bryant egy ízben 81 pontig jutott, amelyet szintén nehéz lesz bárkinek is elérnie.
Mint ahogyan Roger Federer megelőzése is a csaknem teljesíthetetlen feladatok közé sorolható. A svájciak teniszfenoménja, aki a már idézett pénzkereseti listán Messi mögött az ötödik 67 millió dollárral, sokadik virágzását éli, és bizonyosan növelni tudja eddig is káprázatos, nem kevesebb, mint 88 tornagyőzelemből álló diadalgyűjteményét. A legértékesebb elsőségek – a megnyert Grand Slam-tornák – száma 17, hétszer zárt az élen Wimbledonban, ötször a US Openen, négyszer az Australian Openen és egyszer a Roland Garroson. Olykor már leírták a 35. életévében járó Federert, aki azonban eddig még mindig meg tudott újulni, s jelenleg második a világranglistán, amelyet eddig összesen 302 héten át vezetett, benne egy ízben 237 héten keresztül folyamatosan – mindkettővel új rekordot állítva fel a tenisztörténelemben. Az sem akármilyen adat, hogy már több mint 1000 mérkőzést nyert. Kézzelfogható világelsősége is van, ami pedig egyértelműen a teniszeredményeinek köszönhető: a férfiaknál ő kereste eddig a legtöbb pénzt, az idei bevételeivel együtt 95 millió dollár felett jár.
Michael Phelps a 30 éves baltimore-i sportoló egyszer már felhagyott a versenyzéssel, ahogy mondani szokták, a csúcson fejezte be, hogy most meg ismét ötkarikás sikerekről álmodjon. Ami azt illeti, pazar az eddigi medálkollekciója, s ha egyet sem tesz már hozzá, akkor is minden idők egyik, s még inkább legjobb amerikai úszója marad. Már pusztán azért is, mert az olimpiai eredményességet tükröző örökranglistán ő áll az élen. Már 15 évesen világcsúcsot úszott, bekerült az úszóválogatottba, amely a 2000-es olimpián indult. Egy ötödik hellyel mutatkozott be, hogy aztán páratlan sorozatba kezdjen. 2004-ben hat aranyat és két bronzot nyert Athénban, 2008-ban Pekingben, szintén a váltógyőzelmekkel együtt, nyolc első helyet gyűjtött be, megdöntve honfitársa, Mark Spitz rekordját az egy olimpián nyert aranyak számát tekintve. A 2012-es londoni nyári játékokon négy arany és két ezüst került a nyakába, ezzel – az összesen 22 darabos, 18 arany, s két-két ezüst és bronz alkotta éremgyűjteménnyel – ő vált minden idők legeredményesebb olimpikonjává.
Szülővárosában utcát neveztek el róla 2004-ben. Nem kizárt, hogy 2016-ban már egy névre szóló teret is kap a riói remeklésért Baltimore-ban.
A sor, a legek taglalása még hosszasan folytatható lenne, ám nyilvánvalóan önkényes válogatásunknak határt kell szabnunk, már csak a hovatovább kimeríthetetlenül gazdag választék miatt is. Szó sem esett most például a sportvilág női legjobbjairól. Pedig ott is vannak jócskán legek. Talán legközelebb.
Jancsó Kornél
