Milliárdok a sportban

Rég mögöttünk vannak azok az idők, amikor az élsportot annak legjobbjai is ellenszolgáltatás nélkül, pusztán szerelemből művelték. Profi sport és pénz jó ideje kéz a kézben együtt járnak, a különbség legfeljebb vagy leginkább az, hogy vannak rosszabbul – esetleg alig – fizető sportágak is, pontosabban akadnak olyanok, amelyek kevésbé dotálják klasszisaikat, és léteznek a legkiválóbb képviselőinek nagyon is busás hasznot hozók.

A legjövedelmezőbbnek pillanatnyilag a profi boksz számít, legalább is 2015-ben megdőlt a vonatkozó csúcs a hosszú esztendők után végre tető alá hozott, s világszerte rendkívüli érdeklődés övezte szuperütközet eredményeképpen. Jelesül ez év májusának elején megvalósult az amerikai – s beszédesen Moneymakernek, vagyis Pénzcsinálónak is becézett – Floyd Mayweather és a Fülöp-szigeteki Manny Pacquiao összecsapása, az amúgy az előbbi öklöző sikerével zárult csata pedig a győztesnek 300 millió dolláros bevételt hozott a konyhára, míg a filippínó harcos 160 millióval lett gazdagabb – a díjazásnak, a televíziós közvetítésekből befolyt summáknak, a jegyeladásoknak, s a különböző szponzori és reklámpénzeknek köszönhetően. Ők ketten állnak a legtöbbet kereső sportolók abszolút ranglistájának élén is, a kesztyűs pofonosztókat harmadikként – tegyük hozzá: tőlük jócskán leszakadva – 79,6 millió dollárjával Cristiano Ronaldo, a spanyol királyi futballklub, a Real Madrid portugál csatára követi, akit eddig háromszor választottak meg a világ legjobb labdarúgójának, ennél fogva is játékoskeresménye mellett a szponzori szerződései ugyancsak vaskos milliókat biztosítanak neki. A sorrendre – és a jövedelmekre – a hagyományosan nyárelőn megjelenő szaklap, a sportpénzek piacán is otthonosan mozgó amerikai Forbes magazin összeállításából derül fény, amely az előző év júniusától az idei esztendő júniusáig terjedő időszak bevételei alapján rangsorolja a legjobban fizetett sztársportolókat.

Mayweather, aki 2014-ben a hetedik volt, az utóbbi négy évet tekintve háromszor is az élen végzett, a 300 milliós tétel pedig abszolút rekord, olyannyira, hogy mellette valósággal eltörpül a 2001-től a sportvilág pénzembereinek listáját már-már megingathatatlanul vezető amerikai golfozó, napjainkra azonban egyre hátrébb csúszó Tiger Woods egyéni csúcsbevétele, a 2008-ban általa összeütögetett 125 millió dollár. 

Mit érdemes tudni a Las Vegasban élő profi profittermelőről?  Szakmailag a legfontosabb az, hogy a 38 éves Floyd Mayweather pályafutása során öt súlycsoportban is világbajnok tudott lenni, s eddigi valamennyi – tehát mind a 48 – mérkőzését megnyerte a hivatásosok között, 26-ot KO-val vagy technikai KO-val.  1996. október 11-én debütált a profik táborában egy második menetes kiütéssel. Két évvel később minden idők 10. legfiatalabb világbajnoka lett a maga 21 évével, 9 hónapjával és 7 napjával.  Aztán nemcsak a ringben benyújtott teljesítményeivel növelte hírnevét, hanem folyamatosan növekvő bevételeivel is.  2006-ban még alig 8 millió dollárt gyűjtött a kötelek között, rá egy esztendőre már 25 milliót kóstált a sikeres meccseit követően hozzá befolyt pénzmennyiség. Aztán – persze az adott évben vállalt meccsszámtól is függően – „emelte a tétet”: 2008-ban 30, 2009-ben 25, 2010-ben 65 millió dollárt „ütött össze”. 2011-ben 72, a következő esztendőben 85, 2013-ban 107,5 millió jött neki össze, az idei 300 milliót megelőzően 2014-ben pedig 105 millió dollárral jeleskedett.

Összehasonlításul megemlítendő, hogy az évi csúcskeresők „élmunkása”, Woods dolláros golfproduktuma már 2003-ban és 2004-ben is 100 millióra rúgott, utóbbi évben ennyit keresett a Forma-1 sokáig meghatározó egyénisége, a német Michael Schumacher is. Woods 2005-ben és 2006-ban 105, 2007-ben 113, 2008-ban – a már említett rekordévében – 125, 2009-ben 120, 2010-ben pedig 113 milliót termelt. Mayweather ugyanakkor nem csupán őt homályosította el, hanem a profi boksz korábbi két olyan – szintén amerikai – nehézsúlyú extraklasszisát is, mint Evander Holyfield, aki 1991-ben éves csúcsot döntött 104 millió dollárral, illetve Mike Tyson, aki 1996-ban végzett az élen a kereseti listán 112 millió dolláros bevétellel.

A jelenbe visszaugorva: Mayweather, Pacquiao és Ronaldo után a 2015-ös sorrend negyedikje az argentinok futballsztárja, a négyszeres Aranylabda-birtokos Lionel Messi, aki az FC Barcelona – és a vb-ezüstérmes nemzeti válogatott – üdvöskéjeként 73,8 millió dollárt „rugdosott össze”.

Az egyik „legbőkezűbb”, vagyis a különböző tornákon a legjobban szereplőknek a legtöbbet fizető sport a tenisz, sztárművelői közül a keresetek alapján heten szorítottak helyet maguknak az első százban, a legjobb pozíciót pedig a korábbi évek világelsője, a svájci Roger Federer foglalja el, aki az ötödik 67 milliós jövedelmével.

A tengerentúli profi sportok egyik legnépszerűbbike, az Európában is populáris kosárlabda két reprezentánsa foglalja el a hatodik és a hetedik helyet: az NBA legnagyobb csillagai közé tartozó LeBron James 64,8 milliót, a szintén amerikai Kevin Durant pedig 54,2 millió dollárt mutathat fel.

Párban járnak a golfozók is: legjobbjuk, az amerikai Phil Mickelson 50,8 millióval nyolcadik úgy, hogy maga mögé szorította Woodsot, akinél 50,6 millió dolláros kimutatás szerepel az utóbbi egy év megfelelő rubrikájában.

A tizedik az NBA egy újabb jeles alakja, Kobe Bryant 49,5 millióval, a tojáslabdás harcosok sportja, vagyis a szerte földön egyre népszerűbb amerikai futball pedig először a 11. helyen képviselteti magát, mégpedig az irányítók óriásával, az okkal Big Bennek nevezett Ben Roethlisbergerrel, aki 48,9 millió dolláros szerződés fejében írt alá újabb megállapodást a Pittsburgh Steelers csapatával.

Noha ő sem fért be az első tízbe, az amerikai futball művelői – az élcsapatokat összefogó NFL-ből – összesen 16-an vannak ott a százas mezőnyben, ahol együttesen tíz sportág képviselői kaptak helyet. A legnagyobb létszámban – 27-en – az Egyesült Államokban különösen népszerű baseballosok (MLB) vannak jelen, igaz, a legtöbbet kereső Jon Lester is csupán a 19. a maga 34,1 milliójával. Az MLB és az NFL közé 18 reprezentánsával az NBA férkőzött be. Jelentős tétel az európai futballt űzőké is: Ronaldo és Messi mellett további 13 labdarúgó fért fel a százas lajstromra. 

A profi boksz már említett két kiválóságán kívül a top 100-ba ugyanakkor már csupán egy további kesztyűs legény iratkozott fel: a királykategória, azaz a nehézsúly ukrán kiválósága, a trónjáról évek óta letaszíthatatlan Vlagyimir Klicsko, aki 22,5 milliót „pofozott ki” tavaly nyár óta vívott meccseiből. 

A teniszezők közül heten kerestek annyit, hogy „századosok” lehessenek, Federer mellett a férfi világranglistát vezető szerb Novak Djokovic követelt még helyet magának a közvetlen élmezőnyben, ő a 13. a 48,2 milliójával, a korábbi világelső spanyol Rafael Nadal 32,5 milliója viszont már csak a 22. helyre jó.

A női teniszezők közül az orosz Marija Sarapova a legszorgosabb pénztermelő, mi több, a hölgyek mezőnyében is ő az abszolút első 29,7 millió dollárral, amellyel a 26. a teljes rangsorban. Érdekesség, hogy jövedelmét csak kis mértékben szerezte magával a teniszjátékkal, ez a „dollárszelet” csupán 6,7 millióra rúg, a többit – 23 milliót – szponzorszerződéseinek köszönheti. A női tenisz-világranglista éllovasa, az amerikai Serena Williams, aki a hölgyek kereseti listáján az orosz szépség mögött a második 24,6 millióval, az abszolút rangsorban csak a 47. tud lenni.

A 100-ban amúgy hét teniszező található, a golfozók hatan vannak, az autóversenyzők is fél tucatnyian, utóbbiak között négyen a Forma-1-es gyorsasági vb mezőnyének tagjai.  A kvartettből a britek kétszeres világbajnoka, Lewis Hamilton 39 millió dollárral a 15., a spanyolok kétszeres vb-győztese, Fernando Alonso 35,5 millióval a 17., a németek négyszeres világbajnoka, Sebastian Vettel 33 milliójával a 21., míg az egyszeres világbajnok finn Kimi Raikkönen 27 millióval a 32.  A százas lajstromban szerepel még egy krikettes – az indiai Mahendra Singh Dhoni 31 millióval a 23. -, s egyetlen atléta: az olimpiai és világbajnok Usain Bolt, a jamaikaiak szélvész gyorsaságú futója, aki 21 millió dollárral a 73. helyet tudta megcsípni.

Összességében nemcsak az amerikai profi sportok, hanem maguk az amerikai sportolók is dominálnak a százas listán, amelyen az Egyesült Államokat 62-en reprezentálják.  Árnyalja azonban a képet, hogy a legjobb 25-ben viszont tizennégyen vannak olyanok, akik nem amerikaiak. A „százak” együttesen 3,2 milliárd dollárt kerestek a tavaly júniustól idén júniusig tartó 12 hónap alatt, ami az előző hasonló időszakhoz képest 17 százalékos növekedést jelent. Vagyis az inflációt messze meghaladó arányban nőtt a legjobb (-an fizetett) sportolók jövedelme. 

Mondhatnánk, megéri szuperprofi versenyzőnek lenni. És persze – de ez már a jövő klasszisainak szóló megjegyzés: – nem árt tudni megfelelő, a tudást kellőképpen dotáló sportágat is választani hozzá…

Jancsó Kornél

Megosztom