Sportcsillagok köszöntése

Szilágyi Áron az egyéni kardvívás olimpiai bajnoka. Kilencévesen markolta meg a kardot, miután Gerevich György a Fazekas gimiben toborzót tartott. Az ifjú vívót vonzotta a legendás név, és arról álmodozott, hogy a legtöbb aranyérmet nyert Gerevich Aladár nyomdokaiba lép. Álma hamar valóra vált, és a világ legfiatalabb kardvívó olimpiai bajnoka lett.

Mindig az első a legfontosabb. Voltak olyan olimpiák, ahol még a második héten sem volt bajnokunk. Most a második napon már csillogott az arany, ami lendületet adott csapatunknak. Szilágyi leiskolázta malajziai ellenfelét, majd a pekingi olimpiai bajnok kínai Csung Man-t is elküldte zuhanyozni. A német Hartung ellen simán vezetett 13:10-re, amikor a zsűri egy tiszta találatát – a videózás ellenére – a németnek ítélte. Dühében beszedett két tust, de utána ellenállhatatlanul, egylámpás találatokkal nyert. A lendület kitartott az elődöntőig, ahol a háromszoros csapatvilágbajnok Kovaljovot is kardélre hányta.

Természetesen olasz van a döntőben, mint ahogy száz év óta oly gyakran. A sporttörténelem tanúsága szerint az olaszok kardjukat nem egy lépéssel szokták megtoldani, hanem különböző “pszichodrámákkal”. 7:0-ra vezetett Szilágyi, amikor Diego Occhiuzzi – szégyenében? – görcsös vonaglásba kezdett. Ekkor kezdtünk félni, hiszen a commedia dell’arte a XVI. század óta egyértelműen olasz műfaj. Hamar véget vetett azonban a magyar fiú a komédiának, és olimpiai döntőben ritka arányban, 15:8-ra nyert. Magyarország boldog!

A véget nem érő ünneplések sztereotip jelzői között rendre ott szerepelt, hogy Szilágyi önkívületben vívott. Mivel kiderült, hogy bajnokunk ősztől a Károli Gáspár Egyetemen pszichológiát tanul, talán hasznos lehet, ha ezt a fogalmat kicsit körüljárjuk. Ugyanis ez egy pszichológiai jelenség, melyet flow-nak neveznek. Ezt életük során tudósok, művészek, sportolók – de “hétköznapi halandók” is – egyszer-egyszer átélhetik. Ennek a boldogságot adó, “túlvilági” állapotnak azonban nagy ára van: a hétköznapokban kínszenvedésig végzett gyakorlás, amiről szinte valamennyi olimpiai bajnokunk említést tett.

Gyurta Dániel világrekorddal nyerte a 200 méteres mellúszást, és a régi ezüstje mellé egy olimpiai aranyérmet szerzett. Nyolc éve ugyanis a tizenöt éves Dani már állt az olimpiai dobogón. Rómában már világbajnok lett, és 2011-ben a sanghaj-i vb-n is, ahol megverte a japán világcsúcstartót, Kitadzsimát. Egy évre rá Európa-bajnok, de életcéljától nem távolodott el: olimpiai bajnok akart lenni.
Az egész ország szorított Gyurtának, hiszen őt első számú esélyesként tartottuk számon. Ez óriási teher, amit csak a legnagyobbak tudnak elviselni. Gyurta Dánielnek sikerült. Peking óta nem verte meg senki, ami több mint biztató, azonban ott volt két japán világklasszis, és az olimpia előtti évben veszélyesen az élre tört az angol kedvenc: Jamieson.

A döntőre edzőjével, Széles Sándorral kitűnő taktikát dolgoztak ki. Rögtön az elején – világrekordtempót diktálva – leszakította a japánokat, és elsőnek fordult. Minden stimmelt, de a végén a hazaiak biztatásától megtáltosodott Jamieson fergeteges hajrával közelített. Olimpiához méltó, igazi döntő volt. Gyurta, divatosan szólva, megcsinálta. Megérdemelte. Egy álom valóra vált.

Berki Krisztián szintén abszolút esélyesként érkezett Londonba. Kétszeres világbajnokként és hatszoros Eb-győzelem után végre olimpián is bemutathatja egyedülálló gyakorlatát. Mert a pekingi olimpia előtt ettől megfosztották, mivel 2007-ben “csak” ezüstérmes lett a Vb-n, a szabadkártyát pedig egy “nyeretlen” kínainak adták. Az olimpia előtt Krisztián fogát kihúzták, majd a gyulladás ráhúzódott a vállára. Szertornában ez “totálkár”. Valószínű ennek tudható be, hogy a selejtezőben rontott, és csak az ötödik helyen került a döntőbe. A döntőben két ragyogó brit lovas – Louis Smith és Max Whitlock – ellen kellett felvennie a harcot. Feszülten várta a szólítást, az ország pedig feszülten meredt a képernyőre. A több százszor-ezerszer elvégzett gyakorlatot most tökéletesen kell kivitelezni. És sikerült.

Élete legjobbját érte el. Az eredmény fantasztikus: 16.066! De hátra van az angol fiú, Smith. Sok magyar szurkol a North Greenwich arénában. Mi tagadás, többek fejében megfordul, hogy bárcsak leesne. Krisztián bevallása szerint ő nem ezt tette. Ellenfele és barátja gyakorlata után volt ereje kimondani: “Nagyon jó volt!” A zsűri is így látta, és ugyanannyi pontot adott rá, mint neki. Döntetlen. Újabb “nagyfeszültség” a csarnokban: ki a győztes? Húszezer brit hazafi epedve várja, hogy Anglia egy újabb aranyéremmel gazdagodjon. Krisztiánnak és sokaknak az az érzése: az angolnak ítélik a győzelmet. Végre bejelentik: jobb kivitelezési pontszámmal Berki Krisztián az olimpiai bajnok. Örömmámor, sírás és Himnusz. Pars Krisztián a magyar atlétika sikerágazatának folytatója: az ötödik kalapácsvető olimpiai aranyat nyeri Magyarországnak.

Krisztián mint szentgotthárdi iskolás igencsak vézna gyerek volt, mégis a kalapácsvetést választotta sportjának. Példaképe, az Európa-bajnok Gécsek Tibor nyomdokain a Szombathelyi Dobó SE versenyzője lett. Edzője a “dobók pápájának” titulált Németh Pál volt, 2009-ben bekövetkezett haláláig. Tizenhét évesen junior világbajnok és világrekorder (81,35 m), 2007-ben pedig U23 Európa-bajnok. A világbajnoki ezüstérmes Németh Zsolttal készült fel 2012-re, amikor is minden versenyét megnyerve világranglista-vezetőként kvalifikálta magát harmadik olimpiájára. Ritkaság, de semmilyen negatív körülmény nem jött közbe, így viszonylag magabiztosan viselhette az esélyesség terhét. Pedig a dobóatlétáknál a legkisebb idegfeszültség is méterekkel vetheti vissza az eredményt. A verseny alatt azonban – a rendezés hibája folytán – mégiscsak jöttek a különböző “zavarórepülések”. Az első dobás közben az 1500 méteres futókat indították, a második körben pedig a szlovén Kozmus vasgolyója lebombázta a védőhálót, majdnem fél óráig babráltak vele. Krisztiánnak nem is sikerült 80 méter fölé kerülnie, bár vezetett, mert a többiek még jobban kibuktak. Végül csak meglett a nagy dobás: nyolcvan méter ötvenkilenc centiméter! A 80 ezer fős közönség felhördült, ami a legszebb zene a nehézatléták számára. Győzelem! Pars felért a csúcsra, az olümpuszi félistenek közé. Jó lenne Rióig ott maradnia. Elmondhatjuk: augusztus 5-én szép napunk támadt. A naptárban ugyan Krisztina-névnap van, de nekünk ez most már – két olimpiai bajnokunk kapcsán – mindig a Krisztiánok dicső napja lesz.

Férfi kajak kettes 1000 méter, olimpiai bajnok: Magyarország, Dombi Rudolf és Kökény Roland. Az olimpia alatt a magyarok a kánikulában “vigyázó szemüket” nem a Balatonra vetették, hanem egy több ezer kilométeres anglikán vízre: a Dorney-tóra.Itt zajlottak annak a sportágnak a versenyei, amelytől a legtöbbet vártuk. Drámába illő viták, kudarcok és csalódások után állt össze a Dombi-Kökény páros. Mikor a fiúk fájó szívvel kikerültek a négyesből, megfogták egymás kezét meg a lapátot, majd megcélozták a lehetetlent: az olimpiai aranyat. Talán csak edzőjük, a pályája elején járó Szilárdi Katalin bízott bennük. A nyáron aztán bizonyítottak: megnyerték az Európa-bajnokságot. Titkos favoritként kerültek a döntőbe. Jól rajtolnak, és 250 méterig az élen haladnak. De ekkor a svéd kettős hirtelen hajrázni kezd, és elhúznak. Mi lesz, ha végig bírják? Az nem lehet! Az összehangolt magyar duó kitűnően húz, és utolérik a svédeket.

A cél előtt centikkel vezetnek, miután a svédek lemerevednek. Beüt azonban a mennykő! Két szemtelen(ül) fiatal portugál utoléri a magyar hajót, majd a németek is rájuk jönnek. A befutó kész idegbaj: a méterek fogynak az előnyünkkel együtt. A fiúkban már nincs tartalék erő, egyedül a szív(izmuk) működik… Úgy tűnik, vége mindennek: a két hajó orra szinte együtt éri el a célvonalat. A portugálok örömrivalgásban törnek ki. Aztán végre kiírják: Hungary! Most már a mieink is mernek örülni, pontosabban örömükben sírni. Tizenvalahány millió magyar ugyanezt teszi.

Kajak négyes 500 méter, olimpiai bajnok: Magyarország. Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Kovács Katalin és Fazekas-Zur Krisztina. Ebben a számban húsz éve küszködünk a németekkel.Az a bizonyos hajszál azonban mindig ott van a két hajó között – a kárunkra. Két évtized alatt több tucat világklasszis kajakosnővel próbáltuk a legjobb négyest összeültetni, de hiába. Most sem volt egyszerű. Itt vannak végre a legjobbak, viszont a németek is, sőt, mellettünk lapátolnak. Eláll a lélegzetünk, amikor a fehérorosz hajó robban az élre. Az nem lehet, hogy most meg ők viszik el (hajó)orrunk elől a győzelmet. Közeleg a cél, végre lerázzák a beloruszokat, jönnek azonban a németek. A nyolc lapát félelmetesen csapkodja a vizet, a négy magyar lány egyként húzza a hajót. Arasznyival vezetünk, de kitart-e a lendület? Megint jön az a bizonyos hajszál? Persze, hogy nem! Győztek vagyis győztünk!

Természetesen most is volt hajszál, de ez jelen esetben egy jó vastag magyar paraszthajszál – a javunkra. A dobogó tetején boldogan villan négy aranyérem, melynek fénye a Kárpát-medencéig sugárzik és felmelegíti az itt élők szívét.
Ez a négyes sporttörténelmet írt. Szabó Gabriella a világ legjobb kormányosává lépett elő. Kozák Danuta a kajakkirálynő cím várományosa lett. Kovács Kati pedig a sportág regnáló királynője, aki a négyesben szerzett ezüstjei mellé most beteheti az aranyat is. Fazekas-Zur Krisztina története szó szerint mesebeli. Világgá ment (Amerikába), abbahagyta a sportolást, majd újrakezdve a tengerentúlon is az élre tört. Hirtelen hazajött, kavart egy kisebb vihart, de a tüzet fújó sárkányok fejét mind levágva bebizonyította, hogy azon a negyedik helyen neki van joga ülni. A mese vége nagyon szép lett. Köszönjük!

Kozák Danuta egy nappal a négyesben kivívott diadal után újabb aranyérmet nyert. A nekünk furcsa Danuta nevet – lengyel származású édesanyjától kapta, Sienkiewicz Kereszteslovagok című regényének hősnőjéről – már megszokhattuk, ugyanis a vitrinjében a következő nemesfém-kollekció található: 7db Eb-, 5 db Vb-, 4 ifi Vb- és 2 U23-as Eb- aranyérem, meg egy ezüst Pekingből. Ami hiányzott – az olimpiai arany – most duplán bekerülhet a többi közé. Reménykedünk, hogy lesz még folytatás is. Kozák Danuta őstehetség és győztes alkat, amire nagy szüksége volt a döntőben. A rajtja nem sikerült. Az élmezőny – köztük a címvédő ukrán Oszipenkóval – egyre jobban elhúzott, majd egy finn leányzó vette át a vezetést. Danuta centinként próbálja ledolgozni a hátrányát. Már csak száz méter a célig, amikor egy vonalba kerül Oszipenkóval. Ki bírja jobban a végét?

A kérdésre Danuta adja meg a választ: elhúz az ukrán mellett. Frenetikus hajrába kezd. Aggódunk, hogy le ne merevedjen. Annyi ezerszer gyakorolta miként kell az elfogyott energiaraktárból még kicsikarni a győzelemre valót, hogy feltartóztathatatlanul siklik az álma felé. Tombol mindenki ott is, itthon is. Megvan! Nagyot csap a vízre, aztán hármat a levegőbe. Ugrál, mosolyog és egy sajátos táncba kezd: félig mazurka, félig csárdás. Mindenkinek nagyon tetszett.

Risztov Éva a maratoni (10 km) úszás olimpiai bajnoka. A világhírű Hyde Park tavát és a benne úszó Risztov Évát minden magyar szívébe zárta. Valamennyi olimpiai érmünket kitorő örömmel fogadta az ország, de mindenki úgy tartja, ez volt a legek legje. Risztov teljesítménye sportolói és emberi szempontból is egyaránt világcsúcs. Éva ötéves kora óta szupertehetségnek számított. Hétszeres ifjúsági Európa-bajnok, felnőttek között évekig szinte mindent megnyert (57-szeres országos bajnok!). A nemzetközi vizeken azonban nem aratott sikert, számtalan ezüstérme után az athéni olimpián is csak negyedik lett. Többet vártak tőle, és ő sem volt elégedett.

Nem érzett maga mögött jóindulatú biztatást, így 2005 végén visszavonult. Három év szünet után hosszútávú úszóként újra versenyzett. Debrecen fogadta be, a város vezetői és edzői mindenben maximálisan segítették. 2010-ben kétszer is megnyerte a hosszútávúszó Európa-kupát, majd sikerült kvalifikálnia magát a londoni olimpiára. Már a visszatérése is csodálatos teljesítmény, a döntőben pedig fizikailag és pszichésen is a világ legjobbja lett.

A sanghaji Vb-n tavaly a tömegben úszva tülekedésbe keveredett, mire igazságtalanul kizárták. A tanulságot levonva most rögtön az élre állt, és hihetetlen tempóval rajt-cél győzelmet aratott. Olimpiai bajnok! A vízből kipattanva – még erre is maradt ereje – édesanyja nyakába ugrott. A boldogság leírhatatlan. Aztán megköszönte a cívis város önzetlen támogatását, amely most gyümölcsözött. Éva csak annyit mondott: megyek haza Debrecenbe, és húslevest meg rántott húst szeretnék enni. Ennyi. A nagy dolgok mindig a legegyszerűbbek – utólag.