Párizsi séta

A Párizsba érkező élményszomjas látogató többnyire a Szajnán végigcsorgó vízibuszról ismerkedik, a “világ fővárosával”. Szól a tangóharmonikás francia muzsika, amibe több nyelven belerecseg a hangszórókból hallható idegenvezetés obligát szövege. Mesdames et messicurs, a Louvre mellett haladunk, ami 1204-ben, II. Fülöp alatt királyi kastélynak épült. Többször átépítették, volt vadászház, reneszánsz vár, hivatali központ, majd XIV. Lajos megtoldotta egy új szárnnyal, amely a palota udvarát négyzet alakban bezárta. Napóleon megbízást adott a restaurálására, ennek következtében a Tuileriákkal egyesítve óriási palotává terebélyesedett. Működött benne minisztérium, lovaglóiskola, dísztér, kert, múzeum és képtár. Manapság az utóbbi a fő funkciója, ahova az 1989-ben elkészült híres üvegpiramison át lehet belépni.

Tovább haladva a Szajna jobb partján, megpillanthatjuk a Notre Dame székesegyházat. Alapkövét 1163-ban III. Sándor pápa fektette le, és másfél évszázad alatt készült el. A középkori templomépítés remeke a gótikus stílusú, keresztboltozatos, gazdagon díszített, rózsaablakoktól színt játszó Isten háza. Az öthajós beltér hatezer hívőt képes befogadni. Ehhez méltó a 7800 sípos orgonája, amit a világ legjobb hangszerének tartanak.

A Concorde tér mellett elhaladva megtudjuk, hogy ez Párizs legfontosabb közlekedési csomópontja, ahonnan többek között a sokszor megénekelt Champs-Elysées sugárút indul. A tervek szerint XV. Lajos király lovas szobrának háttereként hozták létre 1757-ben. A forradalom idején Lajos szobrát ledöntötték, és a tér nevét Place de la Révolution-ra változtatták. A terroruralom alatt sok száz embert végeztek ki a téren, sőt, koronás fők is lehullottak itt (XVI. Lajosé, Marie Antoinette-é). I. Lajos Fülöp király 1829-ben az egyiptomi alkirálytól ajándékba kapott – egykor a luxori templom előtt álló – obeliszket felállíttatta a tér közepére. A háromezer esztendőnél is régebbi emlékművet két szökőkút – a tengeri és a folyami hajózás szimbóluma – veszi körül, illetve Franciaország nyolc legjelentősebb városának jelképe. A hajóút elejétől végéig látható a messze távolban magasodó Eiffel-torony, a francia főváros világhírű emblémája. Az 1889 évi világkiállításra épült 322 méteres tornyot többször lebontásra ítélték, de végül sok megpróbáltatás után is égbe magasodik az “Öreg Hölgy”. Építőjének, Gustave Eiffelnek több munkája Magyarországon is látható (Nyugati pályaudvar, Margit híd, a volt szegedi közúti híd). Manapság már sokkal magasabb épületek is léteznek a világon, de az a csodálatos kilátás, amely az Eiffel tetejéről elénk tárul, egyedülálló.

A hajóút hamar véget ér, a Szajna azonban folyik tovább, mint ahogy a műemlékek ezrei is kínálják a szebbnél szebb látnivalókat. Újabban azonban a turisták kedvence lett a belvárostól harminc kilométerre található, Marne-la-Vallée településen létesült Disneyland. Ez Európa legnagyobb és leglátogatottabb vidámparkja. Tegyünk egy futó látogatást ebbe a fantasztikus (más)világba!

Az első Disneyland Kaliforniában, Anaheimben nyílt meg 1955-ben, azóta több is működik, de jelenleg a legkorszerűbb a franciáké. A gyermekeknek meg a felnőtteknek egyaránt életre szóló élményt nyújtó szórakoztató centrumot Walt Disney álmodta meg. Eredeti nevén Walter Elias Disney a múlt századdal együtt született Chicagóban. Grafikusnak tanult, majd a végzés után reklámrajzolóként dolgozott Kansas Cityben. A húszas évek elején költözött Hollywoodba, ahol rövidesen a rajzfilm stílusteremtő egyéniségévé vált. Emberi képességekkel és tulajdonságokkal felruházott, professzionistán kidolgozott, sajátos karakterű állatfiguráival lett világhírűvé. Az első hangos filmet (Alice Csodaországban, 1924) ő készítette, továbbá az első színes rajzfilmet is (Virágok és fák, 1932). A Hófehérke és a hét törpe című egész estét betöltő rajzfilmjéért odaítélt Oscar-díját úgy adták át, hogy a nagy Oscar mellé még hét kicsi aranyozott törpét kapott. Egyébként ötvenszer jelölték Oscar-díjra, amiből huszonvalahányat meg is szavaztak neki. Több mint száz filmben feldolgozta a világ meseirodalmának legjavát. Életet lehelt (animált) a Hamupipőkébe, a Csipkerózsikába, a Bambiba, a Pinocchióba és így tovább. Disney maga is írt forgatókönyveket, amelyekkel gazdagította a klasszikus mesék arzenálját. A sok közül például ilyen a 101 kiskutya, melyen generációk nőttek föl. De nem állt tőle távol a természetfilm sem, Oscar-díjat nyert például A sivatag él című 1953-as filmjével. Disney fogalommá vált, és szinte utolérhetetlen alkotásokat hagyott maga után.

Ha össznépi referendumot tartanánk arról a kérdésről, hogy Walt Disney állatfarmjának ki a legkedveltebb sztárja, akkor várhatóan Mickey Mouse és Micimackó futna fej-fej melletti versenyt. Az utóbbiról köztudott, hogy a derék medve az első világháborúban a kanadai gyalogos ezred kabalaállata volt. Winnie néven “végigharcolta” a háborút, ezt követően pedig a londoni állatkert népszerű bundása lett 1934-ig. A híres író, Milne fiának (Christopher Robin, alias Róbert Gida) szintén ő lett a kedvence, ezért 1921-ben kapott apjától egy plüssmackót. Ez lett azután a Micimackó-történetek hőse, amelyek azonnal kicsik és nagyok kedvenceivé váltak. Az 1928-ban megjelent Micimackó kuckója című könyv (magyarra Karinthy Frigyes fordította) azóta húszmillió feletti példányszámban kelt el. Disney lányai szintén rongyosra olvasták a Százholdas pagonyról szóló művet, így 1961-ben apjuk megvásárolta a filmesítés jogát, és ezekkel a rajzos történetekkel is több Oscart begyűjtött. A Disney-cég felmérése alapján 1993-ig a “csekélyértelmű medvebocs” csak a második helyen állt a legnépszerűbb mesefigurák ranglétráján. Amikor azonban 1996-ban világszerte vetíteni kezdték Micimackó újabb kalandjait, akkor ő került az első helyre, megfosztva trónjától Miki egeret.

A sokáig éllovas Mickey Mouse karrierje sem mindennapi. Egyesek szerint Miki egér az amerikai kultúra emblematikus képviselője, és majdnem annyira ismert, mint az Egyesült Államok nemzeti lobogója. Az eredeti figurát természetesen Walt Disney találta ki. A Mortimer névre keresztelt rágcsáló először vékony pálcika végtagokkal gonoszkodott. Idővel azonban “meghízott”, és kedvesebb beállítottságúvá vált. Hangját sokáig maga az alkotó kölcsönözte neki, és csak 1983-ban kapta meg Wayne Allwine orgánumát. A védjegyoltalom alatt álló rajzfilmsztár 1978-ban a hollyvoodi hírességek sétányán csillagot kapott, amivel bevonult a halhatatlanok csarnokába.
Mondanunk sem kell, hogy a Párizs melletti Disneylandnek is illusztris lakója a csámpás Miki egér meg a bumfordi Micimackó. De itt járnak-kelnek barátaik is, akiket felsorolni nincs módunkban, csupán néhányukra exponálhatunk egy rövidet.

Egyszerű mellékszereplőből lett világsztár Plutó kutya, aki Mickey hűséges barátjaként mutatkozott be a filmvásznon 1930-ban. A kezdetben “no name” négylábú először a Rover nevet kapta, majd röviddel ezután – amikor felfedezték a kilencedik bolygót – Plutó néven csinált óriási karriert. A minden idők legjobb száz rajzfilmes hősét tartalmazó rangsor tetejére vakkantotta fel magát. Némi magyar vonatkozást is említhetünk hősünkkel kapcsolatban. Ugyanis mérvadó szakvélemények szerint egyértelműen a magyar rövidszőrű vizsláról mintázták a derék ebet. A szorgalmas, de sokszor ügyefogyott kutyus mindig valamiféle ellenféllel hadakozik, olyanokkal például, mint Figaró a macska, a két pofátlan mókus (Chip és Dale), de Donald kacsával szintén konfliktusok sorába keveredik. Plutó maradék idejében viszont könnyen szerelembe esik, és olyankor – süketté meg vakká válva – váltakozó kimenetelű pikáns kalandok esnek meg vele. Donald kacsát talán nem is kell bemutatnunk, hiszen régóta ott totyog maga is a kedvencek élén. De kik lehetnek azok a pimaszkodó mókusok: Chip és Dale? A Walt Disney Company animációs tévésorozatának, a Csipet Csapatnak a főszereplői. Eredetileg egyszerű vagy mezei mókusok voltak a Donald kacsa meg Plutó kutya körül zajló eseményekben. Chip és Dale, valamint barátai tulajdonképpen detektívek, akik mindig rászedik a főszereplőt. A Chip nevű jószág a csapat parancsnoka, aki széles karimájú kalapot és dzsekit visel. Példaképe, Sureluck Jones arra utal, hogy Indiana Jones és Sherlock Holmes kereszteződéséből származtatható. A másik mókus, Dale tirke-tarka hawaii ingben a könnyelmű “bonviván” szerepét játssza, ő feltehetőleg T.S. Magnum reinkarnált változata. Hogy az érzelmes húrok itt se maradjanak némák, mindkét mókus bokáig bele van esve a Csipet Csapat egérlányába Gat-get Hackwrench-be (magyarosított neve: Sziporka Hebrencs), aki viszont pilótaként inkább a repülőgépébe szerelmes. Akik az 1990-es évek elején a Magyar Televízió 1-es csatornáján nézték az ötvenvalahány részes sorozatot, azok jól emlékezhetnek még a csapat további szereplőire. Csipeték legfőbb ellenfele volt Niemand professzor, illetve a gonosz Pukkandur, meg a négy szolgája: Girnyaú macska, Vakundok, a zöld gyík Bibircsók és nemutolsó sorban Kotormány, a patkány.

Nem hagyható ki Disneyland főbérlői közül Super Goofy sem. Valamikor a 30-as években Miki egér barátja volt, azután pedig képregényekben tűnt fel. A piroscsikos pizsamát és SG monogramos kék köpönyeget viselő Goofy valójában a különböző superman-filmek paródiája. Mogyoróból szerzett extra erejét és egyéb mindenható képességét mesebeli városok – mint Egérfalva vagy Kacsaháza – megmentésére, továbbá a Fekete Fantom legyőzésére használja.
Disneylandban végeredményben öt mesebeli területet járhat körbe a látogató. Fantasylandban kezet foghat a fenti mesebeli figurákkal és a többi híres Disney-“celebbel”. Adventurelandban beléphetünk Robinson konyhájába, összefuthatunk Indiana Jones-szal vagy a Karib-tenger hírhedt félszemű kalózaival. Majd végigsétálva a Mainstreeten megismerhetjük egy múlt századi amerikai város életét. A lőporos vadnyugati tájakat és azok tipikus szereplőit láthatjuk Frontierlandban. Lóhátról átszállhatunk a sci-fi világába száguldó rakétába, és megérkezhetünk Discoverylandba. Itt a legjelentősebb tudós-feltalálók magyarázzák el megvalósult ötleteiket vagy a jövőbe vezető álmaikat.

A Disney-park közvetlen szomszédságában terül el a Walt Disney Studios. Ebben a másik parkban a mozi és a tévé bűvös világára csodálkozhatunk rá. A filmeket négy csoportra osztva élvezhetjük, és újra átélhetjük a legmodernebb tálalásban a Disney-hősök és -hősnők kalandjait.
Akit Párizsba visz a jó sorsa, az ne hagyja ki Disneylandet, leírhatatlan élményben lesz része!