Irány Horvátország!
Ha nyár és külföld kerül szóba, a magyarok jelentős részénél alighanem déli szomszédunk, s leginkább a horvát tengerpart ugrik be elsőre. Az ország közelsége az egyik vonzó szempont, néhány óra alatt könnyedén leautózhatunk az Adriáig. Ahol aztán a bőség zavarával szembesülünk, hacsak nem döntöttük el előre, hogy hol a végállomás, bár menet közben is módosulhat az úti cél, annyi rabul ejtő és csábító, az eredeti idea elvetésére késztető csodálatos hely várja a természeti szépségre, vagy éppen az ember alkotta remekekre fogékony látogatót.
Ha – s nyilván az esetek többségében ez a helyzet – nemcsak találomra vágunk neki a dél-európai útnak, érdemes még idehaza „belőni” a célállomást. A választék majdhogynem végtelen, a földrajzi kisokosok szerint Horvátország tengerpartja csaknem 1780 kilométer hosszú, az ezernél több sziget közül 67 lakott, a legnagyobb és egyik legnépszerűbb pedig a Krk-sziget, az öblök közül pedig a Kvarner-öböl. Általános a vélekedés, hogy a horvát az egyik legszebb tengerpart a világon, a sziklák zegzugos birodalmának, a tiszta, áttetsző víznek, a vadregényességnek köszönhetően. A vendégvárásra berendezkedett országban az egészen olcsó, a megfizethető és a drága apartmanoktól az igazán igényes szállodákig terjed a kínálat, ahol a turista álomra hajthatja a fejét.
A Horvátország-specialista, nem véletlenül az Istria 94 Tours nevet viselő, s 1994 óta létező utazási iroda tulajdonosa, Straub Anikó magazinunk érdeklődésére így válaszolt: „Nincs preferált helyünk, mi egész Horvátországgal foglalkozunk, mindenfelé szervezünk utakat, az egész országban. Nálunk a legkedveltebb úti cél az, amelyik minél közelebb van, ez pedig az 500 kilométerre levő Kvarner-öböl. Ide akár 2-3 napos nyaralást is szervezünk.”
Az irodafőnök kiemelte, hogy a Budapesttől az öbölig tartó út autóval 4-5 óra alatt megtehető. „Itt van Opatija is, ahová egész évben lehet utazni, télen is, nyáron is van szervezett turizmus az egykori Abbáziába” – mondta, kiemelve: Horvátország egyik fő idegenforgalmi vonzereje éppen az, hogy nem homokos, hanem sziklás-kavicsos a tengerpartja, éppen ezért nagyon tiszta a víz, ideális terep a búvárkodásra is. Straub Anikó kitért rá, hogy ma már egyre többen vannak, akik nem személyesen, hanem az interneten keresztül érdeklődnek irodájuknál a horvát utakról.
„E-mailben kérnek ajánlatot, mi egy nap alatt le tudunk egy nyaralást szervezni. Reggel jön az elektronikus levél, mi pedig már aznap délután megmondjuk, hol van hely, választhat és fizethet.”
A felvetésre, hogy éppenséggel egy utazási iroda tulajdonosának is lehet kedvence, így felelt:
„A magyarok általában nagyon kedvelik például a Krk-szigetet, én személy szerint Korculát szeretem nagyon, tán a legszebb szigete Horvátországnak, de a legtávolabbi is egyben. Ide ezért is kevesebben járnak, pedig történelmi múltú vidék ez. A városnak nemcsak kavicsos, hanem homokos strandja is van.”
Beszélgetőpartnerünk a méltán világhírű Dubrovnikról is természetesen nagyon jó véleménnyel van, de hozzáfűzte, hogy ott egy szálloda egy hétre 300-400 ezer forintba kerül. Szerinte jobb választás Zadar, amely nagyon sok látnivalót kínál, különösen szép az óvárosa, s bár 650 km-re van Magyarországtól, megéri felkeresni.
Straub Anikó egy „horvátügyben” kevésbé ismert lehetőségre is felhívta a figyelmet:
„A magyarok nemigen tudják, hogy Horvátországban is vannak hajóutak. Opatijából, Splitből, Zadarból indulnak a legfeljebb negyven személyes, motorral és vitorlával is ellátott fahajók, bejárják a környező szigeteket, útközben van a reggeli, az ebéd, a vacsora. A legkülönbözőbb helyeken kötnek ki, a vendégek pedig kiruccanhatnak, körbenézhetnek az érintett városokban.