Korzikai kalandok
Egy hét a tenger és sziklák között
Az idei nyár egyik legemlékezetesebb élményét feleségemmel és kisebbik fiammal együtt éltem át: egy teljes hetet töltöttünk Korzikán. Régóta vágytam arra, hogy felfedezzük ezt a vad és mégis barátságos szigetet, amelyet sokan a „Földközi-tenger gyöngyszemeként” emlegetnek.


Utunk első állomása Bastia volt, ahol a repülőtér közvetlenül a tenger mellett terül el, így már a leszállás pillanatában különleges látvány tárult elénk. Bastia városa hangulatos, egyszerre olaszos és franciás, a kikötője pedig tele van színesre festett halászhajókkal és kávézókkal. Sétálgattunk a szűk utcácskákban, megálltunk egy teraszon kóstolni a helyi sajtokat és borokat, és élveztük, ahogy a mediterrán élet ritmusa átveszi a saját tempónk felett az irányítást.
Már a nyaralás első napjaiban béreltünk egy motorcsónakot, hogy felfedezhessük a partvidéket. Ez önmagában hatalmas élmény volt, hiszen a tenger felől egészen más arcát mutatja a táj. Elsőként a legendás Plage de Saleccia felé indultunk: egy hosszú, érintetlen homokos partszakasz, amelyet csak hajóval vagy terepjáróval lehet megközelíteni. A fehér homok, a fenyők árnyéka és a kristálytiszta víz olyan érzést keltett, mintha egy trópusi szigeten jártunk volna.

A következő megállónk Saint-Florent volt, egy apró, de annál bájosabb városka. Kikötője szinte képeslapra kívánkozó: tele éttermekkel, kávézókkal és elegánsan ringatózó jachtokkal. Egy rövid sétát tettünk a szűk utcákban, majd beültünk egy kis vendéglőbe, ahol tenger gyümölcseiből készült vacsorát ettünk – egyszerű, de ízletes fogásokat, amelyek tökéletesen illettek a hely hangulatához.
A hét második felében átkeltünk a sziget túloldalára, egészen délre, és Bonifacióban szálltunk meg. Ez a város teljesen más hangulatot áraszt, mint Bastia: hófehér mészkősziklák tetején ülő, erődítményszerű házaival olyan, mintha lebegne a tenger felett. A kikötője nyüzsgő és elegáns, de igazi kincse a fellegvár, ahonnan szédítő kilátás nyílik a sziklákra és a tenger végtelen kékjére. Esténként sokat sétáltunk a macskaköves utcákon, és a kis hangulatos éttermek egyikében vacsoráztunk, miközben a naplementében gyönyörködtünk.

Bonifacióból hajóval tettünk kirándulást a híres Palombaggia-partra, amely a sziget egyik legikonikusabb strandja. A látvány lélegzetelállító: vöröses gránitsziklák keretezik a hosszú, fehér homokos partszakaszt, közéjük kis öblök bújnak meg, ahol a víz szinte átlátszó. Egyszerre élveztük a természet nyers szépségét és a teljes kikapcsolódást.
Ahogy teltek a napok, úgy éreztem, hogy Korzika mindennap új arcát mutatta meg: hol vad és zord, sziklás partjaival, hol barátságos és hívogató, csendes öbleivel és mediterrán városkáival. Ez a változatosság tette a nyaralást különlegessé. A hajókirándulások szabadsága, a helyiek vendégszeretete és a természet közelsége együtt olyan élményt adtak, amely sokáig velünk marad.
Hazafelé azon gondolkodtunk, hogy ez a sziget annyi titkot rejt, hogy biztosan visszatérünk még – talán legközelebb a nagyobbik fiunkkal együtt.
SZ. J.