Az idén kilép Európából az eddig alapvetően „horvát szakos” Istria 94 Tours: az 1994 óta létező utazási iroda mondhatni elszakad az Adriától, legalább is annyiban feltétlenül, hogy ősztől kezdve Ázsiába, közelebbről Vietnámba ajánl utakat a távolabbi egzotikus tájakra vágyók figyelmébe.
A tulajdonos, Straub Anikó magazinunk érdeklődésére így fogalmazott: „Irodánk nyit a világ felé, és ennek első állomása Vietnám”.
Az irodatulajdonos elárulta, hogy mielőtt kínálatukba felvették volna, elmentek és megnézték jó alaposan a délkelet-ázsiai országot, ha úgy tetszik: feltérképezték a leendő úti célokat, hogy – gondos gazdaként – az utasok minden kérdésére tudjanak válaszolni.
„Kellettek a tapasztalatok, amelyeket szívesen megosztok a magazin olvasóival – mondta, majd részletezte is a felfedező úton rögzített főbb megfigyeléseket. – A helyi ismeretek roppant lényegesek, személyesen kell megnézni a kiszemelt helyeket, mielőtt oda utakat szervezünk, s programokat állítunk össze.”
Kezdjük akkor a részletesebb „útmutatást”!
„Utazási szempontból három részre osztottuk Vietnámot, mert ez egy nagyon hosszan elnyúló, keskeny ország, s mindháromban három-három napot töltöttünk el. Természetesen volt, ami kimaradt, de a lényeget úgy gondolom, sikerült meglátni. Repülővel mentünk, s délen kezdtünk, Ho Si Minh-városban, az egykori Saigonban. Február elejét írtuk, s nagyon meleg volt, ez egy külön érdekesség, hogy míg délen ilyen tájt 35 fok van, északon húsz. Megnéztük, s melegen ajánljuk is programunkban a hajókirándulást a Mekong-deltán.”
Mi ragadta meg még a figyelmüket?
„Feltétlenül meg kell említenem az alagutakat, amelyeket a vietnámi partizánok építettek és használtak a háború, az amerikai megszállás idején. Mi a Cu Chi-rendszer egyik alagútját szemléltük meg közelebbről is, amelyet teljesen turistalátványossággá alakítottak át, vagyis kényelmesen bejárható, megnézhető. Más kérdés, hogy ez a vietkongokra lett méretezve, vagyis egy testesebb, 170 centi feletti európai már aligha fér el benne.”
Délről nyilván északra vitt az útjuk…
„Továbbmentünk az ország közepébe, ahol van egy különlegesen érdekes város, a neve Da Nang, fejlődő tengerparti üdülőhely. Úgy kell elképzelni, mintha Brazíliában a Copacabanára érkeznénk, nagyon széles, homokos strandja van, mögötte magas szállodák. Még nincs kész a város, viszont mindenütt tisztaság, rend van. Nagyon jókat lehet enni, és nem drága, ráadásul a szemünk láttára készítik el, amit kérünk. Da Nangból lehet kirándulni a környékre, így a két óriási kéz tartotta Aranyhídhoz, de errefelé van a Ba Na-hegy is, ahol óriási vidámpark, afféle vietnámi Disneyland várja a kicsiket és nagyokat. Nekem amúgy a legjobban egy ősi kisváros, Hoi An tetszett, ahol építészeti és más csodák árulkodnak az egykori kínai és főleg japán befolyásról. De kihagyhatatlan My Son is, ahol a kambodzsai Angkorhoz hasonlatos templomegyüttest csodálhatunk meg, csak éppen kicsiben. A Champa királyság időszakában épült, s máig nem tudni, hogy milyen kötőanyagot használtak annak idején a téglák összeragasztásához.”
Nyilván nem gyalog jutottak el egy-egy célpontig…
„Az utat alapvetően repülővel tettük meg, Budapestről Ho Si Minh-városig, majd helyi járattal Da Nangba, innen pedig északra, a fővárosba, Hanoiba. Biztonságos, jó járatok, elfogadható áron.”
Hanoi volt a tapasztalatszerző túra végállomása.
„A fővárost nyilván nem lehet mellőzni, de úgy száz kilométerre Hanoitól van a Ha Long-öböl, ahova busszal mentünk, majd hajókirándulást tettünk és az éjszakát is a hajón töltöttük. Soha sehol nem láttam még ilyet, mint itt: megleshettük, hogyan születik az igazgyöngy… Egy tenyésztelepen jártunk, ahol szikével felvágott kagylókban négy év alatt születnek meg az igazgyöngyök, melyeket itt meg lehet vásárolni.”
Ha jó a számítás, akkor repülővel oda-vissza összesen tizenkét nap volt a vietnámi kiruccanás.
„Igen, és mindenütt volt saját idegenvezetőnk, a csoportjainknak mi is így fogjuk megszervezni az útjukat. A legjobb tavasszal és ősszel felkeresni Vietnámot, nálunk, az Istria 94 Toursnál ez év őszétől indulnak a túrák, a részletekről pedig internetes oldalunkon tájékozódhatnak az érdeklődők. Főleg baráti társaságok jelentkezését várjuk.”
Fotók: Nagyváradi Kitti
