Hirdetés

Lignanói vendégvárás mindig valami újjal

Google Plus

Tizennégy évesen kezdte, szakmáját - méghelyesebb azt írni: hivatását - negyedszázada műveli magas szinten, s jó ideje az egyik legismertebb vendéglátósa Lignano Sabbiadorónak és környékének Giuseppe De Rosa. A nemzetközi értékelő listán az Adria-tengerbe simuló olasz település legjobb hat éttermének egyike – a több mint kétszázból! – az általa vezetett Croce del Sud, magyarul a Dél Keresztje, amelyről a legutóbbi TripAdvisor-bejegyzésben ezt olvashatjuk egy honfitársunktól:  „Remek étterem, ez a kedvencünk! Finom borok, tökéletes ételek, korrekt árak. A személyzet nagyon kedves, gyors, figyelmes. A tulajdonos az évek alatt a szemünk előtt vált igazi házigazdává. Respekt! Itt látszik, hogy az olasz konyha nem csak pasta!” A végén ott az osztályzat: csillagos ötös jár a déli égbolt legkisebb, de egyik leghíresebb csillagképéről elnevezett étteremnek.

- Mikor fogalmazódott meg, hogy a gasztronómia mellett kötelezi el magát? – indítottuk a beszélgetést a 39 éves Giuseppével.

-Tizennégy évesen, apám halála után, vagyis éppen huszonöt esztendeje vagyok benne a szakmában. Magát az éttermet a szüleim 1989-ben nyitották meg. Az általuk végzett munka motivált engem.

- Lignanóban a Ristorante Croce del Sud mellett működteti fagylaltozóját, a Mago del Gelatót is, ahogyan kissé „odébb”, az Adriához közeli, szintén kedvelt üdülőhelyen, Udine városában, úgy 40 kilométerre az olasz-szlovén határtól öné a Hotel Due Palme, amely szálloda és étterem is egyben. Ám maradjunk Lignanóban: a célközönséget nyilván itt is a turisták jelentik…

- Azt mondhatom, hogy a Croce del Sud széles körben népszerű, a legváltozatosabb vendégkört vonzza - a nyaraló családoktól elkezdve a legigényesebb ügyfelekig.

- Mivel, mennyiben más vagy jobb, mint a többiek?

- Rendületlenül garantáljuk a nagyszerű szolgáltatást, a jó minőséget vonzó áron.

- Mik a specialitások, merthogy nyilván vannak bőségesen?

- Itt és most csupán a tenger gyümölcseit, a tatárbifszteket és a Linguine tésztát említem.

- Hogy az irányításban, a gasztronómiaiparban otthon van, nem kérdés. De képes-e odahaza is „kulináris főnök” lenni?  Másképpen: tud-e főzni?

- Nem vagyok nagyon jó benne, de mondjuk azt, néha próbálkozom. Természetesen vannak kedvenc ételeim, például a spagetti vénuszkagylóval és a tiramisu.

- Hány órából áll egy-egy munkanapja?

- Ha azt mondom, hogy 12 órából, még szerény is vagyok...      

- Térjünk vissza, avagy inkább be a Croce del Sudba! Hány főt tudnak egyszerre leültetni?

- Száz asztalunk van.

- Ha titok talán nincs is, magyarázat nyilván akad arra a kérdésre, hogy miként tud évről évre megújulni és példaértékű módon teltházzal működni?

- Fontos, hogy a vendégeinknek minden évben valami újat adjunk, az ételektől kezdve az enteriőrön át a megújult menüig.

- Megvalósította-e ezzel az álmait, elérte-e céljait?

- Ugyan, dehogy! Nem pusztán a magam nevében állíthatom, hogy még fiatalok vagyunk, és számos ötletünk vár megvalósításra.

- Például? 

- Az egyik legközelebbi terv az, hogy jövőre megújítjuk a fagylaltozót az étteremmel szemben.

- Család? Szabadidő? Hobbi?

- A magánéletemben egyedülálló vagyok, de tréfásan mondhatom azt, hogy boldog házasságban élek az éttermekkel...

C. K.

Képek

Lignanói vendégvárás mindig valami újjalLignanói vendégvárás mindig valami újjalLignanói vendégvárás mindig valami újjalLignanói vendégvárás mindig valami újjalLignanói vendégvárás mindig valami újjal

Google Plus

Galéria

Lignanói vendégvárás mindig valami újjal
  • Lignanói vendégvárás mindig valami újjal
  • Lignanói vendégvárás mindig valami újjal
  • Lignanói vendégvárás mindig valami újjal
  • Lignanói vendégvárás mindig valami újjal
  • Lignanói vendégvárás mindig valami újjal

Hirdetés