Hirdetés

Pazar Bazár Budán

Google Plus

Az éppen kétszáz éve született Ybl Miklós egyik legszebb épületegyüttese a Várkert Bazár. A hányatott sorsú építmény ugyan a Világörökség része lett, de a II. világháború pusztításának nyomát hét évtizedig hordozta magán. Az idén fejeződött be rekonstrukciója, és ma már régi pompájában várja vendégeit.

Valamikor a reformkorban vette kezdetét a pesti városrész fejlesztése, ami a kiegyezés után gyorsult fel. Sorra épültek a szebbnél szebb épületek, és többek között kialakult a népszerű Duna-korzó. Buda ezzel szemben elmaradott volt, leginkább a királyi palotára lehetett büszke, és a hegy aljáig húzódó Várkertre, amelyet még Luxemburgi Zsigmond kezdett el építeni. A Duna-partig lenyúló barokk kert végében a XIX. században ódon házak, helyenként romos vityillók álltak. Az 1873-ban egyesült Budapest székesfőváros Közmunka Tanácsa elhatározta, hogy a királyi kerthez és palotához méltó épületegyüttest alakítanak ki ezen a helyen. Céljuk és vágyuk az volt, hogy a pesti korzóhoz hasonlót varázsoljanak ide. A „Királyi Várkert építésére és szabályozására alakult Bizottság” 1875-ben látott munkához. Elsőnek a régi házsort bontották le, majd kiírták a pályázatot. A zsűri döntése alapján Ybl Miklós, a neoreneszánsz építészet hivatott hazai mestere kapott megbízást a tervek elkészítésére.

A királyi Várkert Duna felőli lezárását Ybl egy monumentális épülettel oldotta meg. Eredetileg az árkádsorok kereskedelmi célzattal készültek, innen származik a „bazár” elnevezés. Viszonylag hosszú ideig készült el az épületkomplexum, csak 1883-ban adták át. Megcsodálták a népek, de az a bizonyos korzó csak nem akart beindulni a budai oldalon. Néhány év múltával vevők hiányában elköltöztek az árusok, és gyakorlatilag funkció nélkül maradtak az egyes épületek.

A magyar romantikus építészet kétségtelenül egyik legszebb alkotása esztétikai jelentőségét azonban végig megőrizte. Frekventált helye lett az éledező hazai és külföldi turizmusnak. Erzsébet királyné Bécsből jövet többnyire itt szállt ki a hajóból és a Várbazár útjain sétált fel a királyi palotába. A kertarchitektúrát Ybl Miklós kétoldalt egy-egy bérpalotával zárta le. Egyikben a Történelmi Arcképcsarnokot helyezték el, amit azonban vizesedés miatt elköltöztettek a Nemzeti Múzeumba, itt manapság is látható. A másik épületben Deák Ébner Lajos festőiskolát működtetett hölgyek részére. A Fiume Szálló is itt működött, mely az íróknak – többek között Móricz Zsigmondnak – lett kedvenc tanyája. A bazárok egyikében pedig Stróbl Alajos alakított ki szobrászműtermet. A példa ragadóssá vált, még legalább félszáz művésztársa és tanítványa alkotott az egykori bazárokban. A Várkert Bazárt gazdagon díszítették szobrokkal, a belső tereket pedig falfestményekkel, ezek olyan kiváló művészek alkotásai, mint például Than Mór, Huszár Adolf, Fessler Leó.

A két világháború közötti korszakban az Ybl-bazár a kulturális élet fókuszába került: itt rendeztek reprezentatív ünnepségeket, különböző diplomáciai találkozókat és művészi produkciókat. Budapest ostroma alatt a Várral együtt erősen megrongálódott a Várkert Bazár is. 1960-ban csupán a képzőművészeti alkotások restaurálására került sor, az épület állaga tovább romlott. Ennek ellenére 1961-ben az akkori kultúrpolitikai vezetés itt jelölte ki a fiatalok szabadtéri szórakozására alkalmas helyet, hivatalos nevén az Ifjúsági Művelődési Parkot. A mai fiatalok szülei „Ifiparknak” hívták, ahol induló és már befutott zenekarokat hallgathattak a romos falak között.

Sajátos helyzet alakult ki a hatvanas években a fővárosban. A fiataloknak nem volt ismerkedési lehetőségük, legfeljebb a tánciskolában. Az igényt felismerték az ügyeletes „kultúrfelelősök” és a – nagyjából rendbe hozott – Várkert Bazárba terelték be a korosztályt. A „terelést” szó szerint kell érteni, mert az Ifipark elsődleges célja a kordában tartás volt. Az 1956-os forradalom leverése elleni tiltakozásként évekig szakállat viseltek a férfiak, nos, ebbe az új intézménybe csak borotválkozva lehetett belépni. A fiúknak kötelező volt a rövid haj, az öltöny és a nyakkendő is. A lányoknak elsősorban a szoknyáját szabályozta az önkény: térden fölül nem érhetett a textília. A belépőjegy ára sokáig mérsékelt volt: 5 forintot kellett fizetni egységesen. Az akkori „aranyifjúság” persze örült ennek a semminél több lehetőségnek is. Több száz négyzetméteren lehetett „rázni” élő zenére, vagyis táncolni, ami sehol máshol nem volt. Érthető, hogy rövid idő után sok ezren látogatták még hét közben is a parkot, és népszerűsége példátlan magasságokba emelkedett.

A legnagyobb vonzerőt természetesen a zenekarok jelentették. Eleinte az idősebb korosztály is szívesen eljött, mert decens szalonzene mellett hallgathatták kedvenc énekeseiket: Ákos Stefi, Zsolnai Hédi, Kovács Erzsi, Toldi Mária, a férfiak karában pedig ott volt Koós János, Aradszky László, Németh Lehel is. Valóságos slágergyárrá vált az Ifipark, mondhatni, hogy a magyar könnyűzenei élet ütőere itt lüktetett. A korszaknak megfelelően szigorú cenzúrán mentek át a táncdalok. A dzsessz tilos volt, mint az amerikai „hanyatló imperializmus” rákfenéje, de hasonló megítélés alá esett valamennyi nyugati zenei irányzat.

Idővel azonban az Ifipark asztalain az üdítő vagy a sör mellé a táskamagnónak is helyet szorítottak és titokban hallgatták a „mételyező” idegen dallamokat. Akik befutottak, esetenként megjelentek az Ifiparkban is, ahol most már ezernyi ember előtt népszerűsíthették dalaikat. Csupán néhány bandát emelnénk ki: Illés, Omega, Syrius, Hobo, Atlantisz, Scampolo. 1968-ban például az Omega-koncertre több mint hétezer jegy kelt el. Jellemző azonban, hogy az éber „aczélos” ifjúságpolitika megtiltotta a túlfűtött tetszésnyilvánítást, még a csápolástól is féltek. Ezekre a koncertekre máig emlékeznek azok, akiknek szerencséjük volt hallani. A Bergendy-együttes az Ifiparknak végig a hivatalos zenekara volt és többféle stílusban szórakoztatta a nagyérdeműt. A törzsközönség egyszer-egyszer Pege Aladár, Radics Béla vagy Szakcsi Lakatos Béla játékát is élvezhette. Az első vonalbeli zenészek és együttesek idővel azonban kinőtték a Várbazárt, ezért helyüket átvették az ún. „parkos zenekarok” (pl. Kex, Sakk-Matt).

A hetvenes években további népszerű zenekarokkal egészült ki a Vár aljában működő szórakozóhely. Ilyen volt többek között a Piramis Som Lajossal vagy a Korál Balázs Fecóval, illetve a P. Mobil. Az Edda-koncertre pedig olyan tömeg szeretett volna bejutni, hogy a nagy tolongásban a bejárati lépcső fala leomlott. Mivel több fiatal megsérült, bezárták a parkot.

Egy esztendő múlva, 1981-ben újra megnyitották, ez azonban már az Ifipark hattyúdala lett. Az utolsó évek rendezvényeit a régi koncertek hangulata lengte körül. Egy generáció kultikus helyét felverte a gaz, és hiába vette át az I. kerületi önkormányzat 1989-ben, kezelni nem tudta az objektumot. Tervek, elképzelések születtek, ezek azonban nem realizálódtak.

Huszonöt esztendő múltával ért véget a Csipkerózsika-álom. 2011-ben elhatározták a kiemelt műemlék épület teljes felújítását. Az eredeti állapot visszaállítása után Ybl Miklós alkotása újra a régi szépségében pompázik.

A rekonstrukció két ütemben zajlott le. Az elsőben a Várbazár Duna-part felé néző homlokzatát, a bérpalotákat és a díszes utakat hozták rendbe. A határidőt betartva (ami nem éppen nevezhető hungarikumnak) 2014. április elején átadták a látogatóknak. A második ütemben mélygarázst, reneszánsz kertet építettek és elkészítették a multifunkcionális rendezvényközpontot. Ugyanis nem csupán újjászületett a Várbazár, hanem új funkciókkal gyarapodott, úgy, hogy a műemléki jelleg nem szenvedett csorbát. A Várba mozgólépcső visz fel, és színvonalas vendéglátóhelyek találhatók a hegyoldalban. Nyereség továbbá, hogy közben átépült a Lánchíd utca, ahol feltehetőleg most már létrejöhet a hőn áhított budai korzó.

Az új Várkert Bazárral egy gyöngyszemmel gyarapodott építőművészeti örökségünk, a főváros pedig egy korszerű kulturális centrumot kapott.

Takács Ferenc

Képek

Pazar Bazár BudánPazar Bazár BudánPazar Bazár BudánPazar Bazár BudánPazar Bazár BudánPazar Bazár BudánPazar Bazár BudánPazar Bazár BudánPazar Bazár Budán

Google Plus

Galéria

Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán
  • Pazar Bazár Budán

Hirdetés