Hollywood hivatásos nőcsábásza, a legszebb csúnya nőként aposztrofált színésznő-énekesnő és a francia titokzatosság megtestesítője formabontó karizmájukkal vált több nemzedék idoljává. A 80 esztendős Jack Nicholson, a 90 éves Juliette Gréco és a 75 születésnapot megélt Barbra Streisand a jupiterlámpák fényén kívül is állócsillagok.
Jack Nicholson
A sátáni mosolyáról híres Big Jack, a háromszoros Oscar-díjas Jack Nicholson a földi élvezetek „apostola”. Nincs olyan szenvedély, aminek ne adózott volna a nőktől az alkoholmámorig, a narkotikumoktól a dohányzásig, a lényére formált filmszerepektől a Los Angels Lakers mérkőzésekig. Sokak számára összeférhetetlen természettel hajszolja a kalandokat, vadul rajong a baseballért, a jazz klasszikusokért, a 20. századi festészetért.
A filmtörténet ördögi figurájaként ismert Nicholson az MGM stúdió kifutófiújaként kezdte pályafutását. A lázadó nemzedék életérzését kifejező Szelíd motorosok adta meg a rajtjelet a társadalmi konvenciókat felrúgó szerepeihez. A Kínai negyed cinikus nyomozóját, a Foglalkozása riporter kiégett újságíróját megformáló színész számára a Milos Forman rendezte Száll a kakukk fészkére hozta meg a nagy áttörést. A börtön elől az elmegyógyintézetbe menekült McMurphy megformálásáért érdemelte ki első Oscar-díját. Egy másik kultikus regényadaptáció, Stephen King A ragyogás című horrorjának őrjöngő hotelgondnoka óta a védjegyévé vált a sátáni jelző. A postás mindig kétszer csenget „hontalanjaként” szenvedélyes szerelmi kettőst improvizált Jessica Lange-zsel a maga korában nagy port kavart filmben. A Becéző szavak nyugdíjas űrhajósaként Shirley McLaine-nel bonyolódott érzelmi kapcsolatba. Az eastwicki boszorkányokban egyszerre három nő hálójában vergődött. Jellegzetes vigyorát a Batman – A denevérember gonoszaként és a Farkas fokozatosan farkasemberré változó szörnyeként járatta csúcsra. 
Az Egy becsületbeli ügy korrupt ezredesétől az amerikai szállítómunkások szakszervezeti vezetőjén át a Hoffában A tégla maffiavezéréig Marlon Brando nyomdokain haladt a nagy formátumú karakterekkel. A Lesz ez még így se autisztikus jegyeket mutató írója óta az öregkori rigolyákat jelenítette meg mesterien Schmidt történetében, A bakancslista megvalósulatlan vágyai nyomába eredő rákbetegeként. Időskori szívtipró image-át öregbítette a Minden végzet nehézben. Utoljára egy romantikus komédiában, a Honnan tudod-ban szerepelt a kamerák előtt. Az elmúlt hét évet pihenéssel, nézelődéssel, utazással és népes családja társaságban töltötte. Öt gyermeke közül a két legkisebbel, a színésznői szárnyakat bontogató Lorraine-nel és a kosárlabdarajongó Raymonddal ápol szoros kapcsolatot. Az apa – lánya viszonyt ironikus színben boncolgató német film, a Toni Erdmann hollywoodi feldolgozásában készül visszatérni a „ringbe” az ördögi becenévvel illetett színészkirály.
Juliette Gréco
A Louvre fantomjaként, Belphegor szerepével írta be a nevét tévénézők millióinak az emlékezetébe a francia sanzon fekete hölgye. A Jujube-nek becézett Grécót Jean Cocteu az éjszaka démonának nevezte, Jean-Paul Sartre pedig azt írta róla, hogy millió költemény van a torkában. A Montpellier-ben született, apai ágon korzikai énekesnő – előadóművész az egzisztencialisták múzsája, a párizsi Saint-Germain-des Prés királynője. Önéletrajzi regényben is „megénekelt” élete kész regény. Nővérével együtt deportálták a németek, mivel anyja tevékeny részt vállalt az ellenállásban. A Gestapo börtönét is megjárta, ahol egy német tiszt megerőszakolta. Egy családi ismerős révén került Párizsba. Lesoványodva, mezítláb rótta a párizsi bal part utcáit. Pincelokálokban, kabarékban lépett fel alkalmi zenészekkel. Boris Vian, Jean-Paul Sartre is felfigyelt a furcsa, vad, szenvtelenséget sugárzó lényre, aki rejtőzködő érzékiségével, drámai megjelenésével aratta első sikereit. Huszonkét évesen Jean Cocteau szerepet ajánlott neki az Orfeusz című filmjében. Jacques Prévert-től Joseph Kosmán át Jacques Brelig magára vonzotta a kor nagy költőinek, dalszerzőinek az érdeklődését. Elkezdtek dalokat írni a kleopátra frizurát és sminket viselő „vadócnak”, aki bársonyosan búgó hangjával, eszköztelenségével, fekete öltözékével hódított. Az önmagát a költészet szolgálólányának nevező énekesnő az intim művészkabarék világából hódította meg a világ nagy koncerttermeit. 
Grécót a kezdetektől a dalokhoz való hűség és az érzelmi kisajátíthatatlanság jellemezte. Az ötvenes – hatvanas években keresztezte az útja Miles Davisszel, Marlon Brandóval, Darryl F. Zanuck hollywoodi producerrel. Rövid ideig tartott a házassága Philippe Lemaire színésszel, Marie nevű lánya apjával. Majd Hollywood nagyhatalmú producerével, Zanuckkal tartott az angyalok városába, ahonnan pár év múlva visszamenekült Párizsba. A következő szerelmi románca Michel Piccolival szövődött, akit még korábbról ismert, a La Rose rouge nevű kabaréban léptek fel egy műsorban. „Veszélyes és szeretnivaló bestia”- szavakkal illette őt Piccoli. A Serge Gainsbourg, Léo Ferré, Jacques Brel dalait előadó fekete démon zongorakísérőként ismerte meg második férjét, Gérard Jouannest zeneszerzőt, akihez máig tartó szakmai és érzelmi kapcsolat fűzi. „Gérard személyében rátaláltam arra férfira, aki soha nem akart kisajátítani, és elfogad olyannak, amilyen vagyok. „- mondja kettejük szövetségéről.
Barbra Streisand
A hajdanán brooklyni csúf kis kacsaként emlegetett színésznő, énekesnő, rendező, producer, dalszövegíró neve fogalom a show businessben és a filmszakmában. Az szórakoztatóipar tíz leggazdagabb hölgye közé tartozó Streisandról kevesen gondolnák, hogy valaha szégyenlős kislány volt. Szegénységben nőtt fel egy ortodox zsidó családban. Kántor apját alig pár hónaposan veszítette el. Sokan az apahiánnyal magyarázzák kitüntetett vonzalmát a férfiak iránt. Barbrát anyja nem támogatta az elképzelései megvalósításában. „Ekkora orral soha nem lehet belőled sztár„– mondta neki, de Streisandot ez sem tudta eltántorítani a céljától. A középiskola mellett végzett színi tanfolyamra meg énekórákra gyermekfelügyelettel kereste meg a pénzt. Huszonegy évesen első lemezével Grammy-díjas lett, majd a Funny Girl címszerepével előbb a Broadway-t, aztán a mozivásznat is sikerült meghódítania. Streisand egyedüliként kapott Oscar-díjat színésznőként és énekesnőként, a Funny Girlért és a Csillag születik Evergreen című betétdaláért. Minden idők legfiatalabb Dolly-ja volt színpadon és a moziban, 27 évesen vitte sikerre a Hello Dolly-t. Komédiás hajlamát is felfedezték a rendezők, a Mi van doki, A bagoly és a cicababa a mai napig a legtöbbet játszott filmjei közé tartozik. Egy időben önálló tévéműsora volt a CBS csatornánál, a zenészkluboktól a revüszínpadokig mindenhol teltházas koncerteket adott. Lemezei több millió példányban keltek el. Neve évtizedek óta összeforrott a Macskák című musical Memory dalával és a Barry Gibb által neki írt Woman in Love-val, utóbbi hosszú idei vezette a slágerlistákat szerte a világon. Az egyetlen énekesnő, akinek tíz albuma is a Billboard-lista élén szerepelt.
Sídney Pollack kamerája előtt formálta meg minden idők egyik legvonzóbb szerelmi románcát Robert Redforddal az Ilyenek voltunkban. Ez a film indította arra, hogy évek múltán maga is próbára tegye a rendezői képességeit. Az Isaac Bashevis Singer kisregényéből készült Yentl-lel az első olyan nő, aki társírója, producere, rendezője és főszereplője is volt egy filmnek. Nagyon megorrolt Hollywoodra, amiért a Hullámok hercege című alkotását sem jelölték a legjobb rendezés Oscar-díjára. A malibui nyaralójában a lakberendezésnek is adózó Streisand évek óta készül önéletrajzi regénye megjelentetésére, amelyben sok titkot felfed a magánéletéről. Első férje a színész Elliot Gould volt, akitől Jason nevű fia született. Második házasságából James Brolin filmszínésszel van egy mostohafia. Múzeum, rózsa viseli a nevét, koncertkörút bevételeiből bőkezűen jótékonykodik emberbaráti célokra és az AIDS elleni harcra.
Szentgyörgyi Rita
