Életpálya – életmű

Értékeit sűrűn váltó korunkban ritkán lehet egy egyenesen felfele ívelő és beteljesedő életpályával találkozni. Krausz György szállodaigazgató személyében az üdítő kivétellel beszélgetünk múltról, jelenről és jövőről.

Egy teljes pálya képe, 48 év a turisztikában bontakozik ki Igazgató úr életrajzában. Bele tudná röviden ágyazni személyes sorsát e gazdag életútba?
Volt egy önmegvalósító álmom, a vendéglátásban akartam dolgozni. Dolgoztam is keményen elképzeléseim megvalósításáért. 1969-ben kezdtem a Gellért Szállódában és merem állítani, akkor már megfogalmazódott ars poétikám: ”A munkám a hobbim! A karrier csupán eszköz, nem a cél” – azt csinálhattam, amit szeretek, még fizettek is érte. Nem az étterem felé akartam fejlődni, a szálloda, a turisztika iránya vonzott. A valódi frontvonal, a kapcsolat a vendégekkel érdekelt.  

A Hungaria és az Aréna szálló igazgatósága mégiscsak a szakma csúcsa. Beszélne az ide vezető útról?
Finomítva a karrier fogalmát, eszköz a függetlenséghez, az anyagi boldoguláshoz, de elsősorban a független döntésekhez, szakmai elképzelések megvalósításához, optimális esetben a szakmai élet kiteljesedéséhez. Ebbe a helyzetbe kerülni, maradandó sikereket elérni egy termékeny stratégia eredménye: a motiválás volt mindig is a vezérelvem, hogy kollégáim, beosztottjaim ugyanúgy, mint én, a magukénak tekintsék munkahelyük sikereit. Elsődleges volt számomra magam mellé állítani a munkatársakat, mindenkit a fedélzeten, hogy lássák, tapasztalják a saját bőrükön, a fizetésükön, hogy a magasabb üzemi színvonallal a szálloda értéke nő, jobban eladható lesz. Én bevallottan maximalista vezető vagyok, és ezt a hozzáállást másokon is számon kérem. A magamnak kitűzött cél a csapatzászló. Idővel saját tapasztalataik alapján is elhitték a munkatársak, hogy magától nem nő a minőség, a bevétel, az eredményesség, ezek mind csak a hathatós mentalitásváltás hozományai. A magasabb követelményeknek megfelelni nem csupán korigény és szerencsés esetben siker, de magasabb jövedelem, a létbiztonság növekedése is. Számomra ezek az elvárások nem voltak újak, ezen elvek szerint éltem és dolgoztam addig is.

Igazgató úr majd fél évszázados szakmai pályáját félbeszabta a rendszerváltás. Ezzel a kihívással hogyan boldogult?
A szocializmus egyik fő követelménye, a teljes foglalkoztatottság negatív hatással volt a profitra. A bevétel nagysága volt a sikermérő, nem a gazdaságosság, nem a munka folyamatosan emelkedő minősége volt előtérben. A piacgazdaság, a rendszerváltás beköszöntével a gazdaságosság vált vezérelvvé, nem a bevétel, a profit és a munka minősége lett az irányadó; ezt a irányvonalat nem mindenki tudta magáévá tenni. Én azok közé tartoztam, akik képesek voltak a rossz példákból is profitálni, – mondhatni kizárásos alapon alakítani a szakmai víziót. Izgalmas időket, a társadalmi változások és az ezzel járó szemléletváltás korát éltem át 1985-94-ig a Béke Radisson főportásaként. Itt bizonyítva láttam, hogy a siker legfontosabb mérője és garanciája a vendég elégedettsége. Másik meghatározó életszakaszom a Danubius-korszak 2001-2017-ig. Pécsre, mint rendkívül gazdag időre emlékszem vissza. Egy, bár minőségi, de ennek jegyeit nem egyértelműen magán viselő szállodából sikerült piacvezető szállodát teremtenem, és ezt szakmai elismerések is dokumentálták. Budapesten, már a Hungária Szállodában, a gazdasági válság nehézségeivel kellett megküzdeni, a bevételi visszaeséssel, a leépítésekkel. 2012-re sikerült a helyzeten úrrá lenni, a szálloda is megújult, a csoportokkal szemben az egyéni vendégek is megjelentek. 2011-től a Danubius Hotel Aréna is az igazgatásom alá került, és ma hasonló sikerpályán halad.

Most nyugodtabb évek következnek?
Életre szóló barátságok is köttettek ebben, az egyébként nem éppen családbarát szakmában, most több időm lesz a családra, barátokra és másik vesszőparipámra, a labdarúgásra, az MTK-ra. Meggyőződésem, hogy hagyok használható „ujjlenyomatokat” magam után. Tiszta lelkiismerettel, a pálya csúcsán távozom, ami nem búcsút jelent a szakmától.  Ha megkeresnek, boldogan veszek részt tanácsadásban, új szálloda beindításában vagy bajban lévő intézmény sínre állításában.

Surányi j András