Hetényi Márk

A neves pénzügyi szakember életének felét az Egyesült Államokban töltötte. Előbb a Georgetown, majd a Santa Clara University-n szerzett diplomát, a Pricewaterhouse Coopers vezető auditoraként a Szilícium-völgyben és Budapesten is dolgozott. 2005-től a Flextronics International regionális pénzügyi igazgatójaként tevékenykedett, majd alelnök-igazgatói tisztséget töltött be az elektronikai multicégnél. Az MKB Bank pénzügyi és operációs vezérigazgató-helyettesi székébe 2015-ben érkezett. Jelenleg a bank lakossági és digitális divízióját irányítja.

Hetényi Márk civilben három gyermek édesapja, hobbi szakács és pálinkafőző. Életelve a kozmopolita nyitottsággal társuló tudásvágy, a lelkesítő csapatmunkában érvényesülő szakértelem.

Korábban nem dolgozott a bankszakmában. Mitől érezte kihívásnak a pénzügyi vezérigazgató-helyettesi posztot egy nagybanknál?
Az Egyesült Államokban nevelkedtem, majd hazaköltöztem Magyarországra. A végcélom mindig az volt, hogy a magyar gazdaságba integráltan dolgozzak. Elég sok tapasztalatot szereztem a multiszférában tanácsadó és gyártó cégeknél.  Az MKB-nál lehetőségem nyílik arra, hogy a magyar gazdasághoz erősen kötődő vállalatnál, helyileg alakítsam a stratégiát. Ez egy olyan izgalmas feladat, amelynek nem lehetett ellenállni.

Az MKB radikális változásokon ment át az elmúlt két évben, államosították, nemrég zárult le a szanálása, illetőleg pontot tettek a privatizációja végére is. Jelenleg hol tartanak a bank újjászervezéséhez szükséges átalakulási folyamatok, illetve az új stratégia kidolgozása, megvalósítása?
Az MKB vezetősége abban volt érdekelt, hogy a banknál teljes kultúraváltás menjen végbe, hogy tudatosan honosítsunk meg olyan fogalmakat, mint a lean vagy a papírmentesítés. Ezek kialakításában magam is kivettem a részem, részben a korábbi munkahelyeimen szerzett tapasztalatok, részben pedig a külföldön látottak alapján. Az elmúlt másfél évben nagyon nehéz akadályokat vett sikerrel az MKB, a költségcsökkentéstől a portfolió leválasztásán át az értékesítésben való részvételig. A korábbi, tehát a pénzügyi és operatív vezérigazgató-helyettesi pozíciómból adódóan vezéreltem a költségcsökkentési programot. Részem lehetett abban, hogy tavaly jó évet zártunk, és idén az első negyedében nyereségesek lehessünk. Örömmel tölt el, hogy tavasztól új vizekre evezve, a digitális terület felelőseként stratégiailag irányíthatom a bank előrelátó aspirációját arra vonatkozóan, hogy digitális téren Magyarország meghatározó bankjává, valamint a magyar fintech szféra partnerbankjává váljunk. Úgy vélem, jó irányba haladunk, de sok munka áll még előttünk.

A digitális váltás milyen új irányelvet követel meg a munkatársaktól? Hány fős csapat tartozik az irányítása alá?
Közel nyolcszáz fős a gárda, hozzám tartozik a lakossági terület, az egész fiókhálózat és a digitális divízió, a transzformációs és az IT fejlesztéssel. A tapasztalataim alapján kiváló szakértelemmel, remek hozzáállással rendelkező munkatársak vannak az MKB-nál, akiknek elkötelezettsége és tettre készsége a digitális fejlesztéseknél is egyértelműen megnyilvánul. A célkitűzésünk nem kevesebb, mint az, hogy az MKB olyat tudjon felmutatni a digitális térben, amire ma Magyarországon senki más nem képes.

Milyen újításokkal igyekeznek megszólítani a már meglévő és a jövőbeli ügyfeleket?
Az ügyfelek eddig is azért választották az MKB-t, mert a magas szintű szakértelem mellett személyes, testre szabott, komplex szolgáltatást kaptak. A jóhoz könnyű hozzászokni, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükségünk további fejlesztésekre ahhoz, hogy még magasabb színvonalon szolgálhassuk ki jelenlegi és jövőbeli ügyfeleinket.  Olyan innovatív megoldásokon dolgozunk, hogy ügyfeleink bárhol, bármikor, iPaden, telefonon vagy személyesen egyaránt megkapják a testre szabott, ún. multichannel szolgáltatást. Éllovasnak számítunk azzal, hogy megkezdtük a teljes informatikai alaprendszerünk cseréjét. Egy éven belül már egy olyan informatikai háttérrel rendelkezünk, amely lehetővé teszi, hogy az eddigi, „Személyesen Önnek” mottót ez váltsa fel: „Bármikor, bárhol – személyesen Önnek”. 

Ön az Egyesült Államokban szerzett közgazdasági, számviteli és mérnöki diplomát. Milyen előnyeit, illetve hátrányait tapasztalta meg annak, hogy más személeten szocializálódott?
Az egyetem után, 1997-ben költöztem haza, akkoriban még csak ismerkedett Magyarország a kapitalizmussal. Tulajdonképpen csak az előnyét tapasztaltam meg az Amerikában elsajátított szemléletnek. Az emberek idehaza is többségükben nagyon komoly tudásbázissal, szakértelemmel rendelkeznek, manapság már nyitottak, világot látottak. Előfordul azonban, hogy belefásulnak abba, amit csinálnak, és ilyenkor kissé ki kell ugrasztani őket ebből az állapotból, amerikaiasan, a „just do it” módon kell apellálni a tettrekészségükre.

Milyen családi háttérrel került az USA-ba?
Az édesapám villamosmérnök volt, az édesanyám számítástechnikából diplomázott, majd később egy művészettörténeti diplomát is megszerzett a Harvardon. A bátyám fizikus, jelenleg Ankarában él a családjával. Tíz éves voltam, amikor a szüleimmel kiköltöztünk. Intenzív tudásszomjat, kalandvágyat tanultam tőlük. Azt a fajta szemléletet, hogy legyünk nyitottak az új típusú dolgokra, ne fussunk el a kihívások elől, ugyanakkor értékeljük és ismerjük el a tudást. A kettő kombinációja elég stabil bázist adott nekem. Egy Boston környéki kisvárosban, Concordban laktunk. A nyarakat mindig Magyarországon töltöttem. Furcsamód tiniként nagyobb szabadságot élveztem itthon, mint Amerikában. Ott ugyanis a gimnázium végéig bezártabban élnek a fiatalok, az egyetemi évek alatt válnak szabadabbá, nálunk ez pont fordítva van.

Milyen pályakép lebegett a szeme előtt?
Azon kívül, hogy a kint szerzett tudásomat mindig is itthon akartam kamatoztatni, semmit nem terveztem el tudatosan. A leghőbb vágyam az volt, hogy a magyar gazdaságban töltsek be szerepet, hogy magasabb vezetői pozícióba jussak egy cégnél. Ezt olyannyira komolyan vettem, hogy miután megszereztem az egyetemi diplomát, majd a családommal együtt az amerikai állampolgárságot is megkaptam, a következő reggel indult haza a gépem.

Milyen vezetőnek tartja magát? Azt mondják, a férfiaknál általában a versenyszellem, míg a nőknél az együttműködési készség dominál…
Olykor túlteng bennem a versenyszellem. A vizionárius vezető kategóriába sorolom magam: az a hitvallásom, hogy ha a csapatomnak tudok egy jó, izgalmas feladatot adni, akkor onnantól kezdve egymást visszük előre. Mindenki hozza az ötleteket, a terveket, és már csak a napi küzdelmek, az erőforrások megszerzése marad hátra. Nyújtsunk szellemi kihívást az embereknek, akik ebből táplálkozva a lehető legjobb csapatot fogják alkotni: ez a vezetői stílus áll hozzám a legközelebb.

Napi hány órát foglalkozik a bank ügyeivel?
Az irodámban átlagosan napi tíz órát töltök, további két órát megy el az elektronikus levelek olvasására, a válaszolásra. Szerencsére kevés alvással, napi hat órával beérem.

Hobbi, életstílus szinten mi tartozik az érdeklődési körébe?
Háromgyerekes családapaként leginkább a gyerekeim kötik le az energiáimat, övék a szabadidőm esténként és a hétvégéken. Van egy tüneményes hatéves kislányom, egy másfél éves és egy pár hónapos fiam. Szeretek olvasni, főleg történelmi témájú könyveket, illetve átfutom a hetilapokat is, ha tehetem. A sportok közül a futás az, amelyik a leginkább egyeztethető a munkaidőmmel, telente pedig a síelés. A házi partikra rendszeresen szoktam sütni-főzni, főleg grillezni, a barátaimmal pedig vettünk közösen egy pálinkafőző üstöt. Mivel épp építkezést tervezünk, a fejemben már meg is leltem a szerkezet helyét a nyári konyhában. Nincs annál jobb, mint amikor az ember együtt van a családjával és a barátaival, és mondjuk a saját maga által ápolt cefréből készült saját főzésű pálinkát kóstolgatják, miközben remek húsok sülnek a grillen. 

A felesége szintén szakmabeli?
Közgazdász végzettségű, jelenleg azonban otthon van a gyerekekkel. Bármilyen közhelyesen is hangzik, jin és jang módjára egészítjük ki egymást a feleségemmel. Amennyire intenzív és dinamikus vagyok, ő annyira higgadt és nyugodt. Teljes harmóniában élünk.

Szentgyörgyi Rita
Fotók: Szaka József