A parfümök használata szinte az emberiséggel egyidős. Már az ókori egyiptomiak és rómaiak is illatosították magukat és környezetüket, de a modern világban a tökéletes megjelenéshez már a kifinomult illat is hozzátartozik. Manapság a divatházak saját, egyedi illatkompozíciókat terveznek kollekcióik hangsúlyozására. Így tett a magyarországi Zema ékszerház is, aki idén mutatja be első, barokk kollekciója által ihletett Gold Ceramic by Zema névre hallgató illatát.
Egy kis illatörténelem
A parfümnek több mint ötezer éves múltja van. Maga a szó a „per fumum” latin kifejezésből ered, ami azt jelenti, hogy a „füstön át”. A parfümöt legkorábban füstként használták, mikor a parázsló tömjén illatával töltötték meg a levegőt, különféle rituális szertartások alkalmával. A parfümkészítés művészete az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban virágzott. Az ókori egyiptomiak előszeretettel kenegették magukat illatos olajokkal és balzsamokkal, a legnépszerűbb a fahéj, a mandulaolaj és a méz keveréke volt. Az első írásos emlék egy négyezer éves mezopotámiai kőtábláról származik és Tapputiról, egy illatszerkészítő nőről szól.
Tapputi virágokat, olajat, palkaszárat desztillált, majd leszűrte és tárolta az így kapott aromákat. Az ókorban a parfümkészítés legkedveltebb illatanyagai a koriander, mandula, mirtusz, fenyőgyanta, bergamot, valamint a különféle virágszirmok voltak.
Nagy ugrás volt az illatgyártás történelmében, mikor az arabok alkohollal kezdték keverni az illatanyagokat. A kilencedik században az arab Alkindus megírta az illatszerek kémiájának és desztillálásának nagykönyvét. Az iratba több száz illatos olaj és aromás víz receptjét foglalta bele és az iszlám világ gazdag családjai között gyorsan népszerűvé váltak díszes kis üvegekbe zárt illatos kivonatok. Európába Szaladin szultán küldetett ajándékul egy hordó pézsmát 1189-ben a kelet-római császárnak, így került erre a kontinensre a drága alapanyag.
Queen of Hungary’s water
Az európai parfümgyártásnak magyar vonatkozásai is vannak. 1370-ben Károly Róbert felesége, Lokietek Erzsébet parancsára készítették az első alkohol bázisú parfümöt Európában. 
A parfüm olyan kedveltté vált, hogy a kontinensen „Queen of Hungary’s Water/Hungary Water” néven árusították. Európában egészen a kölnivíz elterjedéséig használták ezt a terméket, sőt a Csipkerózsika mese eredeti verziójában az alvó főhőst is királynévízzel próbálják meg felébreszteni.
A parfüm szülőatyjának, a 16. században élt híres olasz illatszerészt, Mauritius Frangipanit tartják, ő volt az első, aki égetett szeszben oldotta fel az illatanyagokat. A modern parfümgyártás és használat kezdetét a 16. századra teszik, például a francia udvarban Medici Katalin hozta divatba őket. Ekkoriban elsősorban a hiányos higiénia miatt kialakult kellemetlen testszagot voltak hivatottak elfedni az illatok, így az erőteljesebb, állati eredetű, pézsma, cibet, ámbra voltak népszerűek. A 17. századtól Grasse vált a parfümkészítés fellegvárává és mai napig is a világ illatközpontja maradt. Ebben az időben már leginkább a levendula-, ibolya- és rózsaillatok számítottak népszerűnek, a nők parfümmel illatosított kesztyűket hordtak, és mivel a testi higiénia továbbra is hagyott kívánni valót maga után, férfiak és nők egyaránt literszám locsolták magukra az illatosított vizeket. A megnövekedett igény további fejlesztésre készítette az illatmestereket, akik újabb és újabb kémiai kísérleteket tettek.
Hatalmas ugrásnak számított a parfümvilágban, mikor a természetes olajokat, alapanyagokat felváltották a kémikusok által szintetikusan előállított illatanyagok, mely lehetővé tette, hogy a parfümgyártás ipari méretet öltsön. Így vált sokkal szélesebb réteg számára elérhetővé az illatosított kozmetikum. Külön érdekesség, hogy egészen a 20. századik nem tettek különbséget női és férfi parfümök között, egy idő után azonban élesen különvált a két nem számára készített illatok választéka.
Parfüm – miből, milyet?
A parfümök alapanyagait virágok szirmaiból, bimbóiból, szárakból, gyümölcsök terméseiből, gyökerekből kivont olajokból, és állati eredetű anyagokból nyerik. Az illatszer az illóolajok keveréke, amit tömény, nagy tisztaságú olajban oldanak fel, amiből következik, hogy a parfümök ereje, azaz az illóolajok és alkohol aránya különbözhet. 
A legtöményebb, ezáltal legtartósabb illatok, a parfümök, ahol 15-25% a parfümolaj tartalom. Ezt követi az Eau de Parfum, majd az Eau de Toilette, végül az Eau de Cologne (kölnivíz).
Mivel a parfümök hangsúlyozzák személyiségünket, a megfelelő illat kiválasztása valóságos művészet, mely komoly önismeretet, tapasztalatot és szépérzéket igényel. A parfümök megfelelő használatával vonzó, érzéki és erős benyomást tehetünk a környezetünkre, éppen ezért időt igényel a stílusunkhoz, egyéniségünkhöz leginkább illő parfüm megtalálása. A parfüm sajátossága, hogy minden bőrön másképp illatozik, melynek kémiai magyarázata, hogy a parfüm összetevői keverednek viselőjének saját testillatával. Érdemes mindig a csukló belső felére dörzsölni az parfümből pár cseppet, és kivárni, míg a bőr melegének hatására feltárulkozik az illat összes összetevőjének karaktere.
A nagy divattervezők hamar rájöttek, hogy a stílusos megjelenés elengedhetetlen része, hogy a tökéletes megjelenés finom illattal párosuljon. A legnevesebb ruhaszalonok először ajándékként, később saját termékként jelentek meg egyedi tervezésű illatokkal. Ezek piacra dobása olyan jól sikerült, hogy lassan több bevételt tettek szert a parfümök eladásából, mint a ruhák értékesítésből. Ékes példája ennek a parfümtörténelem egyik legkiemelkedőbb terméke, a legendás Chanel No.5., mely mint „minden nő illata” vonult be a történelembe. A kreációt 1921-ben mutatták be. Mások mellett Marilyn Monroe személyes kedvence volt, és a mai napig az egyik legünnepeltebb illat.
ZEMA – ékszerek és illatok bűvöletében
A hazai Zema ékszerház elegáns és különleges, kézzel készített porcelán ékszereivel a művészet, a kultúra és a tradíció iránti elkötelezettségüket közvetíti az ékszereken keresztül. A családi vállalkozás saját manufaktúrát üzemeltet, ahol minden termék kézzel készül és a kézzel festett darabok értékét tovább növeli a dekoráláskor használt 21 karátos arany és 23 karátos platina.
A tulajdonosokban már régóta megfogalmazódott az igény, hogy illatba foglalják azt a fényűző eleganciát és kézműves gondosságot, melyre az ékszerek megalkotásánál törekszenek. A Zema fiatal és tehetséges kreátora megálmodta az elképzelést, megvalósítását pedig egy világhírű svájci cég parfümmestereire bízták. Több hónapos egyeztetés és finomítás után, az alkotók teljes egyetértésével végre megszületett mind hölgyek, mind férfiak részére a gyümölcsös, fűszeres, mézes-rumos jellegű Gold Ceramic by Zema névre hallgató illatkompozíció. Az üveg is szemet gyönyörködtető darab, különleges, kézzel készült porcelán, míg a parfüm doboza stílusosan – ékszerdobozra utal. A cél egy olyan parfüm létrehozása volt, mely mind kivitelezésében, mind tartalmában az elegáns, fényűző, “nagyvilági” illatokhoz tartozik, miközben kiemelkedik úgynevezett disszonáns összetevőivel: édes, de mégis áthatja egy fanyar él, mindeközben poros, extravagáns mélységébe kandírozott gyümölcsös “felhang” kúszik be. Az illat fűszeressége ellenére végül mégis könnyednek is hat.
Hangsúlyos jegyek a feketeribizli és a pézsma, míg a gyümölcsös jelleget a feketeszeder és a feketecseresznye erősíti. A parfüm férfi változatába méz és koriander emeli ki a maszkulin jelleget. A mandarin, bors, ibolyalevél, toscanai írisz, mimóza és a brazil tonkabab mellett pedig belekerült egy diós – mákos – vaníliás – rumos suhintás.
A megálmodott illat egy teljes kis önálló világot varázsol a viselője köré. Olyan érzetet kelt, mint mikor egy nő egy pazar fogadásra, vagy egy operaházi előadásra megy és a csillogó, nagyestélyis öltözéke ékeként befújja magát a legelegánsabb parfümjével. Az illat körbelengi egész este, az emberek pedig elámulnak, mert olyan, mintha hölgyünk árnyéka megelevenedett volna, mintha két személyiség lépdelne egymás mellett: a parfüm tulajdonosa és az „árnyék” hölgy, amely maga a parfüm, mint egy külön személyiség. Folyamatosan gomolyognak az illatszemcsék, mély, fűszeres, gyümölcsös, légies aromájukkal és természetesen ZEMA ékszerek csillognak hősünk fülében, nyakán, csuklóján és ujján. Amikor a zenekar elkezdi a Traviata nyitányát, a finom ZEMA-illat eléri a zenekari árkot és a színpadot is, és a Violettát éneklő opera énekesnő „estrano” (“különös”) sóhaja nemcsak a Verdi által megkomponált életérzésnek szól, hanem annak a sohasem ismert ellebbenő illatcsodának is, mely az este igazi főszereplőjévé válik.
Francsics Annamária
