Magyar Derby

Derby Kincsem park lóverseny sport

Earl of Derby őrgróf – mint minden angol arisztokrata – rajongott a fogadásokért. A Jockey Club elnökével, Sir Charles Bumburyvel fogadtak, hogy melyikük lova a gyorsabb. A tét egy ezüst serleg, amit a győztes vihet haza, a vesztes jutalma pedig az ekkor alapított verseny névadása lett. Bumbury kupája valamelyik múzeumban patinásodik sok száz más trófea között, viszont Derby neve világszerte ismertté vált. 1780-tól ezen a néven rendezik meg a hároméves telivérek kiemelkedő versenyét. A britek azt tartják, hogy csak egyetlen derby van: az epsomi, amely mára integrálódott az angol kultúrába.

Idővel a „derby” szó önállósodott a lósporttól, és gyakran használjuk más tétversenyek, illetve egyéb extra küzdelmek jelzőjeként. A bajnoki labdarúgó-mérkőzéseket előszeretettel derbynek emlegetjük, főként az örökrangadókat, de beszélhetünk akár kiesési derbyről is. A lovas derby valójában galopp verseny, azonban az ügető szakág szintén átvette és a derby jelzővel illeti kiemelkedő futamait.

Az első derbyt a Londontól 2,5 km-re található Epsom mezején rendezték 1780-ban. A versenyek eredeti szándékuk szerint a telivér lovak legjobbjainak kiválogatására szolgált. Erre a mintára később majdnem minden telivértenyésztéssel foglalkozó országban rendszeresítettek derbyt. Franciaországban 1834 óta minden évben a Chantilly melletti mezőn (La Pélouse) futják a derbyt. Az osztrákok 1868-ban alapították a derbyjüket a bécsi Prater szomszédságában található freundenaui versenypályán. Egy évre rá a németek Hamburgban rendezték meg az első derbyt.

Magyarországon csak 1921-től létezik derby, 1876-ban viszont magyar ló nyerte meg a világ legnagyobb versenyét: az epsomi derbyt! A Kisbér nevű telivér a magyar királyi állami ménesben született 1873-ban. Tulajdonosai egyévesen Angliába vitték, ahol idomíttatták és versenyeztették. Háromévesen meglepetésre a derby favoritja lett, és megszerezte a magyar telivértenyésztésnek a legrangosabb turfdicsőséget. Kevéssel utána óriási fölénnyel megnyerte a franciák versenydíját: a Grand Prix de Paris-t. Kisbéren kívül 234 esztendő alatt összesen még két idegen lónak sikerült Epsomban diadalmaskodni.

A derbyt 2400 méteres klasszikus gyeppályán futják. A szabályok előírják, hogy a mének 57 kilogrammot visznek a hátukon, míg a kancák 55 és fél kilogrammot. Évente egy derby van, tehát a lovak egyszeri megméretésére szolgál a verseny, javítási lehetőség nincs. Az induló lovak csak angol telivérek lehetnek, ami azt jelenti, hogy szüleinek az Angliában nyilvántartott Méneskönyvben (General Stud Book) szerepelniük kell. Az indulók száma maximálisan 24 ló, de kevesebb is lehet. A derby „koedukált” verseny, vagyis kancák és mének együtt indulhatnak. A hölgyek, pardon kancák, győzelme igen ritka, hosszú évtizedekig kell várni, hogy a „gyengébb nemből” kerüljön ki a győztes. A magyar derbyn például 1973-ban nyert egy Anda nevű kanca Alafi Lászlóval a nyergében. Ezt követően harminchét esztendőt kellett várni, hogy Shamal Sally nyakába kerüljön a győztesnek kijáró koszorú. A ló egyik tulajdonosa Minkóczy Zoltán, a közelmúlt világhírű lovát, Overdose-t futtató tenyésztő.

Magyarországon hosszú készülődés után 1921-től rendeznek derbyt. Négyszer az alagi lovaspálya adott otthont a versenynek. Az első magyar derby győztese a Vatinius nevű telivér lett, Nagy Gézával a nyergében. Közben építették Pesten a Kincsem Parkot, mely 1925-re elkészült, és ettől kezdve itt rendezték a magyar derbyket. A pálya a maga idejében a kontinens legmodernebb lóversenytere volt.

A Park névadója a legyőzhetetlen magyar csodakanca: Kincsem. A ló 1874-ben született, kétévesen kezdett versenyezni. Négy szezonon keresztül 54-szer állt rajthoz, és mindig győzött! Teljesítményét azóta sem tudták megközelíteni, így örökre világhírnevet szerzett a magyar lótenyésztésnek. Háromévesen első lett az osztrák derbyn, sajnálatos azonban, hogy Epsomban nem indították, pedig biztosan megnyerte volna. Külföldön „Hungarian Wonder”-ként emlegetik, és a világ minden jelentős lovasmúzeumában megemlékeznek Kincsemről. A csodaló az égre is felírta nevét: 2007-től az egyik magyar felfedezésű kisbolygó Kincsem néven kering az univerzumban. Ha kilátogatunk a Magyar Derbyre, az Albertirsai úti bejáratnál Kincsem életnagyságú szobra mellett mehetünk el.

A háborút követő 1945-ös és 1946-os esztendőben a Magyar Derbyt nem rendezték meg. A 25. derbyt 1947-ben Keszthelyi István nyerte Minci nevű lovával. Az első külföldi győztes a csehszlovák J. Havelka, aki 1953-ban diadalmaskodott. További tizenöt alkalommal győztek még külhoni indulók (németek, olaszok, angolok, szovjetek stb.), a többit magyarok nyerték. A legtöbb győzelmet, szám szerint kilencet, Vas József szerezte. A leghíresebb idomár Aperianov Zakariás, aki 16 derbygyőztes lovat edzett, illetve készített fel. Első és legnagyobb sikere 1963-ban volt, amikor újabb csodalovunkat, Imperialt vitte győzelemre, amivel bekerült a nyugat-európai elitbe. Az aranyszőrű Imperialnak is láthatjuk a szobrát 1977-től a Kincsem Parkban.

A Hármas Koronát (Triple Crown) eddig négy telivér szerezte meg: 1936-ban Try Well, 1977-ben Bilbao, 1999-ben April Sun és 2007-ben a német színeket képviselő Saldenzar. A koronát az a ló nyerheti meg, amelyik a Magyar Derbyn kívül első lesz az 1600 méteres tavaszi Nemzeti Díjon, majd a szezon végén a Magyar St. Leger 2800 méteres futamon is győzedelmeskedik. A Magyar Derbyn az eddig regisztrált legjobb időt (2.26.1) a németek 2008-ban győztes telivére, Sunny Sam érte el. A legendás magyar zsoké, Kállai Pál kétszer nyert a derbyn, először 1991-ben, majd kilenc évvel később is, amikor már elmúlt 67 éves!

A magyar zsokék egész Európában versenyeznek, és eddig száznál is több derbyn szerezték meg a győztes trófeát. 1966-ban például Papp Sándor Nem igaz nevű lova, miután megnyerte a Magyar Derbyt, győzött a Bajor Derbyn és az osztrákon is.

A derbyk legtöbbször az utolsó percig izgalmasak. Gyakran már a startgépnél is kritikus jelenetek keletkezhetnek. Például a 2010-es, 88. Magyar Derby indításánál Shamal Sallyt alig lehetett betuszkolni a helyére, ahonnan végül kitört, és „ijedtében” szenzációs győzelmet aratott.

A hazai derbyken általában 10 millió forint feletti díjazás van. Egyre nagyobb az érdeklődés a külföldi tenyésztők részéről a verseny iránt. 2011-ben a világ derbykrónikájában először fordult elő, hogy tizenhárom hazai telivér mellé hat országból hét külföldi lovat is beneveztek. Ennek ellenére a magyar Oscinato nyert, amelyre alig fogadtak, mert előtte az osztrák derbyn leszerepelt. A meglepetés két fogadót rekordnyereményhez juttatott: a hármas befutóra 1. 228.000 Ft-ot fizettek.

A múlt század húszas éveiben útjára induló Magyar Derby az egyik legnépszerűbb versennyé vált a két világháború között. Horthy Miklós híres lóbarát volt, és a futtatásokra mindig elkísérték a felsőháziak meg a méltóságos rangra emelkedett középosztálybeliek. Minden évben a tavaszi zsongással együtt kivirágoztak a dámák, és a legújabb párizsi divatot követő ruhákban, széles karimájú kalapokban figyelték a lovakat meg a férfifelhozatalt. A lóversenyen lehetett a legjobb üzleteket kötni, a legszaftosabb pletykákat beszerezni vagy továbbadni. A Kincsem Park a 2005-ös felújítása után a legkényesebb lóverseny- és szórakozási igényeket is kielégíti. Budapest központjában, könnyen elérhető, szép környezetben várja vendégeit a multifunkcionális szabadidőpark. A nézők tökéletes kiszolgálásra számíthatnak (zárt láncú közvetítő rendszer, több száz fős panorámás étterem, kényelmes ülések és páholyok stb.).