Nyári károk
Szekeres Csaba biztosítási tanácsadó intelmei
A nyárról alapvetően a kellemes, fürdésre csábító meleg, a vízparti pihenés, a gondtalan időtöltés juthat az eszünkbe, a biztosítási szakembernek azonban értelemszerűen a kárügyek „ugranak be” elsőre – merthogy az évszaknak mondhatni szakmai jellegzetessége a tetemes veszteségeket okozni képes szélsőséges időjárás. Jó ideje felfigyelhettünk rá, és ebből a szempontból az idei nyár sem volt kivétel, hogy gyakorta tomboló viharokkal, elképesztő égszakadással, haragos villámokkal jelezte romboló erejét a természet, olykor nagyon is súlyos pusztítás nyomait hagyva maga után.
– Bizony, egy-egy viharos hétvégén több milliárd forintnyi kárbejelentés érkezik a biztosítókhoz Magyarországon – erősítette meg Szekeres Csaba, az ismert biztosítási szakember. – Jellemzően nyáron van ez így, s ha jön egy vihar, a biztosítási piac tudja, hogy tetemes lesz a kár: öt milliárd forint körüli, ha nagyobb a baj, kisebbnél pedig úgy egymilliárdnál áll meg a teljes lakossági kárkifizetés. Ilyenkor mintegy ötezer bejelentés az átlagos szám, jellemzően vagyonkárok miatt. – Mik a fő teendők, ha kárvallottjaivá válunk a természet tombolásának?
– Minél gyorsabban forduljunk a biztosítóhoz, akár a házunkban, akár gépjárműben keletkezik kár, például jégeső záporozik végig rajta vagy a szélvédő rongálódik meg, fa dől rá az autóra, és sorolhatnám. Ugyanez a helyzet, amikor roncsolódik a tetőszerkezet az ingatlanon, amiben élünk, például tönkremegy a redőnyünk, betörik az ablaküvegünk, a teraszunkon az üvegtető – ezeket érdemes és célszerű bejelenteni mihamarabb a biztosítóknál. A gyorsaság itt nagyon lényeges szempont: július közepén például egy péntek este, miközben hatalmas vihar volt éppen, nekem már szóltak az ügyfelek, mert tudták, kin keresztül lehet kárt bejelenteni…
– Merthogy egy biztosítási tanácsadó ugye ebben is tud segíteni…
– Így van. Adott esetben már aznap, akár a vihar alatt is, vagy a vihart követő másnapon, még ha hétvégére esik is, tudnak a biztosítási partnerek ímélezni, fotókat küldeni, vagy éppen Facebookon Messenger-üzenetben írni. Ekkor nem az van, hogy hétfő délelőtt órákat kell egy telefonos ügyfélszolgálatra várnia a kárt bejelenteni akarónak, hanem az van, hogy szól a biztosítási portfóliót kezelőnek, vagyis ez esetben nekem, és én lépek helyette…
– Mekkora volt a „forgalma” azon az ominózus júliusi hétvégén?
– Körülbelül 25 kárbejelentés futott be, ez amúgy lassan sztenderd lesz, ha van egy komolyabb vihar jéggel, bármivel, rendre 20-30 kárbejelentés érkezik hozzám nagyjából 72 órán belül. Én elindítom a folyamatot, bejelentem, de ha a folyamat közben netán valami elakadás történik, akkor is tudok segíteni az ügyfélnek, hogy minden minél gördülékenyebben menjen. Vannak ügyfelek, akik maguk is tudják intézni a kárbejelentést, fontos tudni azonban, hogyan kell bejelenteni egy kárt minél részletesebben, milyen kérdésekre kell figyelni. Én tudom instruálni az ügyfeleket, hogyan kell fotózni, hány darab felvétel kell, és így tovább… Még mindig azt látjuk, hogy nagyon kevés ügyfélnek van tanácsadója, aki lelkileg is próbál és tud is, ha kell, a szélsőséges időjárás miatt elszenvedett kárt olykor sokkhatásként megélő ügyfélnek. Mindenesetre a legelső az, hogy jól legyen a biztosítás megkötve. Ha például jégverésre nincs biztosítás, akkor szembesülhetünk azzal, hogy erre a kárra bizony a biztosító nem fizet, s olykor akár több százezer forintot kell állnia saját zsebből a károsultnak…
– Míg ha van és alapos a szerződés?
– A biztosítók jellemzően arra törekednek egy-egy viharos hétvége után, hogy minden kár gyorsan rendeződjék, ha lehet, egy-két napon belül ki legyen fizetve. A Generali élen jár abban, hogy mihamarabb hozzájussanak a károsultak a pénzükhöz.
